Az adatokat látva két kérdés merülhet fel bennünk. Egyrészt: miképpen lehetséges ekkora mértékű növekedés csupán néhány év leforgása alatt? Másrészt: miért a nők azok, akik ezen beavatkozások célcsoportját jelentik? A fenti kérdések megválaszolása előtt fontos, hogy definiáljuk, milyen beavatkozásokat is értünk a kozmetikai eljárások címszó alatt. A kozmetikai eljárások olyan választható műtéti és nem műtéti beavatkozások, amelyek célja bizonyos testi jellemzők megváltoztatása annak érdekében, hogy a kliens vonzereje növekedjen. Tehát a kozmetikai műtétek olyan plasztikai sebészeti eljárások, amelyek opcionálisak, vagyis orvosilag nem indikált eljárásoknak számítanak, és céljuk a fizikai tökéletlenségek páciens által kért kijavítása, vagyis a kliens megjelenésének tökéletesítése. A 2022-es statisztikai adatokat szétbontva a nem műtéti, azaz nem invazív és a műtéti, azaz invazív eljárásokra vonatkozóan azt láthatjuk, hogy a nem műtéti eljárások száma (pl. botoxfeltöltés, kémiai hámlasztás, lézeres szőrtelenítés) 2021-hez képest 7,2%-kal, 2018-hoz képest 57,8%-kal emelkedett, míg a műtéti eljárások száma (pl. zsírleszívás, mellnagyobbítás, szemhéjplasztika, hasplasztika) 2021-hez képest 16,7%-kal, 2018-hoz képest pedig 41,3%-kal emelkedett. A kozmetikai eljárások kifejezés összefoglaló fogalom, és jelentős eltérések lehetnek egy-egy műtéti és nem műtéti beavatkozás között. Ugyanakkor mindkét esetben a fizikai megjelenés fokozása történik művi eljárás által.

Az első kérdésre a szépészeti eljárások iránti nyitottság hátterében húzódó motivációs faktorok feltárásával foglalkozó számtalan kutatásból kaphatunk választ. Az orvostudomány és a technológia fejlődésével a kozmetikai beavatkozások egyre biztonságosabbá és megfizethetőbbé váltak az évek során. Szinte már normalizálódott ezen beavatkozások léte. Az emberek ezen eljárásokra mint a fizikai megjelenéssel kapcsolatos problémák egyik potenciális megoldási lehetőségére tekintenek.

A média hatása

A fokozott köztudatba kerülés és elfogadás mögött a média különböző eszközei és platformjai állnak. Már az újságok, a televíziós programok és a reklámok is tele vannak olyan tartalmakkal, amelyek a fizikai megjelenés szabályozásával kapcsolatosak. Az internet térhódításával egyre könnyebben szerezhetnek az érdeklődők információkat a szépészeti beavatkozásokról és a hozzájuk kapcsolódó lehetőségekről, sőt, közvetlenül a plasztikai műtéteket végző sebészekkel is kommunikálhatnak. Ha valakinek vannak olyan ismerősei, illetve követ olyan személyeket az interneten, akik már átestek valamilyen szépészeti beavatkozáson, és beszámoltak annak pozitív eredményeiről, akkor ő maga is nagyobb hajlandóságot fog mutatni arra, hogy önmagán végeztessen el hasonló procedúrát. Ugyanakkor nem mindegy, hogyan használja valaki a közösségi médiát. Di Gesto és munkatársai 2022-es kutatási eredményei szerint azok az Instagram-felhasználók mutatnak magasabb nyitottságot a kozmetikai műtétek iránt, akik több hírességet követnek, illetve a saját fényképeiket hajlamosabbak manipulálni, szerkeszteni a tökéletesebb kinézet érdekében. Minél gyakrabban és minél nagyobb mértékben szerkeszti valaki a saját magáról készített fényképeit, mielőtt feltölti őket, annál inkább vágyni fog arra, hogy a valóságban is elérje azt a kinézetet, amit a közösségi médiában el tud. Az online térben kapott pozitív visszajelzések ugyanis növelik az önbizalmat, az általános jóllétet, és csökkentik a megjelenéssel kapcsolatos negatív érzéseket. Azonban ezek a pozitív hatások csak átmenetiek, megszilárdításukhoz pedig szükség van a művi beavatkozásokra.

A közösségi médiának az információk nyújtásán túl a társadalmilag vonzónak titulált testalak reklámozásában is jelentős szerepe van. A manipulált, megszerkesztett képek irreális ideált teremtenek, amely természetes úton nem érhető el. Azonban az emberek az ideálként beállított példához kezdik el magukat hasonlítgatni, ez válik a vonzóság mércéjévé. Ennek eredményeképpen detektálják a saját és a vágyott testalak közötti diszkrepanciát, azaz eltérést. Az észlelt diszkrepancia a saját testtel kapcsolatos negatív érzések (pl. elégedetlenség, szégyen, szorongás) megjelenéséhez vezet. Ezen negatív érzések csökkentése és megszüntetése érdekében bármilyen módszert hajlandóak alkalmazni testük formálására, így a kozmetikai műtétektől sem zárkóznak el. Ilyen értelemben a kozmetikai beavatkozások célja lehet, hogy a vágyott kinézet kialakításával csökkentsék a saját testtel kapcsolatos elégedetlenséget, a megjelenéssel kapcsolatos szorongást, és növeljék az önértékelést. Ráadásul minél több időt tölt el az egyén a közösségi média platformjain, annál magasabb elégedetlenségről számol be a megjelenésével kapcsolatosan, illetve annál elfogadóbb lesz a kozmetikai eljárásokkal kapcsolatban. Tulajdonképpen úgy is fogalmazhatnánk, hogy a plasztikai sebészet a kellemes érzések iránti egoista vágy eszköze arra, hogy a nemkívánatosság fájdalmát megszüntesse. Mivel a saját testtel kapcsolatos érzések szorosan összefüggenek az önértékeléssel, ezért a kozmetikai beavatkozások az általános önértékelés és ezáltal a pszichológiai jóllét fokozásának eszközeivé is válhatnak.

Konformitás és vallásosság

A kozmetikai műtétek népszerűsége kapcsán további érdekes tényező a konformitás, amely a csoporthoz és annak szabályaihoz, normáihoz, elvárásaihoz való alkalmazkodási hajlandóságot fejezi ki. Minél magasabb konformitással jellemezhető valaki, annál nagyobb mértékben hajlandó magát alávetni valamilyen művi kezelésnek azért, hogy eleget tegyen a partnere vagy a közeli hozzátartozói elvárásainak vagy éppen a társadalmi nyomásnak. Számos személyiségvonással összefüggésben vizsgálták már a kozmetikai műtétek iránti nyitottság alakulását. A big five személyiségtényezők mentén azt találták, hogy az alacsony nyitottsággal, magas extraverzióval, magas barátságossággal, illetve magas érzelmi labilitással jellemezhető személyek gyakrabban végeztetnek el magukon szépészeti beavatkozásokat.

A fentiekkel szemben a vallásosság csökkenti a kozmetikai eljárások elfogadását, ugyanis sok vallásos ember a hitének ellentmondó dolgokként értelmezi ezeket a procedúrákat. A keresztény hitvallás például arra szólít fel, hogy a külsőségek nem fontosak, minden embernek a belső szépségét kell észrevenni és értékelni a fizikai vonzerő helyett. A külsőségek kizárólagos fontosságával a test megbecsülésének jelensége is szembeszáll. A saját testhez való elfogadó, tiszteletteljes odafordulás ugyanis segít kialakítani egy olyan gondolkodásmódot, amely által a test nem esztétikai gyönyörködtetést szolgáló tárgyként kerülhet csak értelmezésre, hanem a működéséért és funkcionálásáért érzett hála kerül előtérbe. Ez a fajta felfogás csökkenti a kozmetikai műtétek elfogadását, hiszen nem csak a közösségi média által propagált, társadalmilag ideálisnak beállított testalakot tekinti vonzónak.

Miért a nők?

Arra a kérdésre tehát választ kaptunk, hogy miért ennyire népszerűek a kozmetikai műtétek, azonban arra még mindig nem derült fény, hogy miért a nőket mozgatják meg jelentősebb mértékben. A válasz a nők vonzó fizikai megjelenésével kapcsolatos elvárásokban keresendő. Ennek megértéséhez kiváló kiindulási alapot szolgáltat az evolúciós pszichológia, hiszen annak ellenére, hogy napjainkban igen nagy hangsúlyt fektetnek erre a témára (pl. számos szolgáltatás, médiatartalom foglalkozik a női test vonzó megjelenésével), téves lenne azt állítani, hogy ez a tendencia csak és kizárólag a modern világ szüleménye.

A nők fizikai vonzósága mindig is fontos szempont volt a párválasztás során. A férfiak számára ugyanis az bizonyult adaptívnak az evolúciós környezetben, ha a potenciális női partnereik testi adottságait monitorozták. A férfiak által vonzónak talált arc- és testjellemzők (pl. szimmetria, csillogó haj, mellméret, derék-csípő arány) a nők egészségének, fiatalságának és termékenységének megbízható mutatói. A nők pedig igyekeznek minél vonzóbbnak tűnni, hogy párválasztási szempontból a lehető legjobb „minőségű” (legmagasabb státuszú, legtöbb erőforrással rendelkező és legegészségesebb) férfiak figyelmét keltsék fel. Ez a viselkedés a nők részéről nemcsak a potenciális férfi partnerek megszerzését segíti elő, hanem az intraszexuális versengésben, azaz a nemen belüli rivalizálásban is előnyös. A vonzerő fokozása a fizikai megjelenés tökéletesítésén keresztül az egyik leggyakoribb női stratégia a párválasztás piacán. Ez a vetélkedés kiélezett lehet, így minden eszközre szükség van ahhoz, hogy a lehető legelőnyösebb oldalukat mutassák. Ennek elérése érdekében a nők számos, akár megtévesztő eszközt – mint például a különféle kozmetikai műtétek – is hajlandóak alkalmazni.

Arról még fontos említést tenni, hogy a szépészeti beavatkozások iránti nyitottság mértéke az életciklus mentén változik. Gondoljunk csak azokra az esetekre, amikor nem hosszú, hanem rövid távú partnerek megszerzésében érdekelt egy nő. A rövid távú párválasztás esetén a nők vonzó fizikai megjelenése a férfiak választásában még nagyobb hangsúlyt kap, mint egyébként. Azok a nők tehát, akik rövid távú partnert keresnek maguknak, többet invesztálnak vonzó megjelenésükbe, mint a hosszú távú párkapcsolatra vágyó társaik. A lehető legjobb, azaz magas státuszú és jó kinézetű férfi megszerzéséhez minden eszközt bevetnek, így a kozmetikai beavatkozások iránt is magas hajlandóságot mutatnak. Céljaik eléréséhez elsősorban a magas árú eszközöket keresik, míg az arányaiban olcsóbb beavatkozások kevésbé vonzóak számukra.

Összefoglalva: igen összetett képre nyerünk rápillantást a kozmetikai műtétek elfogadása kapcsán. A saját testtel kapcsolatos szubjektív vélemény mellett a vonzó megjelenésre vonatkozó társadalmi nyomás, a közösségi média tartalmai, a gondolkodásmód, bizonyos személyiségtényezők, illetve az életciklus egyaránt jelentős szerepet játszanak a szépészeti eljárásokkal kapcsolatos attitűd alakulásában. Már az evolúciós múltban is központi szerepe volt a nők vonzó fizikai megjelenésének, amelynek módosításához napjainkban egyre több eszköz áll a rendelkezésünkre. A művi beavatkozások elérhetősége azonban önmagában nem elég a hatalmas népszerűség magyarázatára. A napjainkat jellemző folyamatos láthatóság is fontos tényező, aminek köszönhetően úgy érezhetjük, hogy állandóan figyel minket valaki, ezért nem tudhatjuk, mikor kell a legjobb formánkban megjelenni. Ez a sokszor tudattalan félelem eredményezi azt a fajta szüntelen készenlétet, amelynek kapcsán a kozmetikai beavatkozások kiváló eszközként értelmezhetőek a minden pillanatban tökéletes fizikai megjelenés megvalósításában.

Ha többet olvasnál a témában:

(1) Al-Yahya, T., AlOnayzan, A., AlAbdullah, Z., Alali, K., & Althabit, F. (2020). The impact of social media engagement on body image and increased popularity toward seeking cosmetic surgery. International Journal of Medicine in Developing Countries, 4(11), 1887–1892. link

(2) Bradshaw, H. K., Leyva, R. P., Nicolas, S. C. A., & Hill, S. E. (2019). Costly female appearance-enhancement provides cues of short-term mating effort: The case of cosmetic surgery. Personality and Individual Differences, 138, 48–55. link

(3) Di Gesto, C., Nerini, A., Policardo, G. R., & Matera, C. (2022). Predictors of Acceptance of Cosmetic Surgery: Instagram Images-Based Activities, Appearance Comparison and Body Dissatisfaction Among Women. Aesthetic Plastic Surgery, 46(1), 502–512. link

(4) Henderson-King, D., & Henderson-King, E. (2005). Acceptance of cosmetic surgery: Scale development and validation. Body Image, 2(2), 137–149. link

(5) Őry, F., Láng, A., & Meskó, N. (2023). Acceptance of cosmetic surgery in adolescents: The effects of caregiver eating messages and objectified body consciousness. Current Psychology, 42(18), 15838-15846. link

(6) Swami, V., Arteche, A., Chamorro-Premuzic, T., Furnham, A., Stieger, S., Haubner, T., & Voracek, M. (2008). Looking good: Factors affecting the likelihood of having cosmetic surgery. European Journal of Plastic Surgery, 30(5), 211–218. link