Hogyan hat a gyógynövények illata és az aromaterápia?

A modern pszichológia és idegtudomány szerint a szaglás különleges érzékszerv. Míg más érzékszervi információk több „szűrőn” keresztül jutnak el az agyba, az illatok viszonylag közvetlen kapcsolatban állnak a limbikus rendszerrel. Ez az agyterület fontos szerepet játszik az érzelmek, emlékek és motivációk működésében. Talán ezért történhet meg, hogy egyetlen illat pillanatok alatt képes megváltoztatni a hangulatunkat. A pszichológusok szerint az illatokkal összekapcsolt emlékek gyakran érzelmileg intenzívebbek, mint mások. Ennek egyik oka, hogy a szaglás és az érzelmi feldolgozás idegrendszeri útjai szorosan összekapcsolódnak. Az aromaterápia erre a kapcsolatra épít. Kutatások is megerősítették, hogy a növényi illóolajok támogathatják az érzelmi szabályozást, a relaxációt vagy akár a koncentrációt, sőt fájdalmat is csillapítanak.

Mit nevezünk illóolajnak?

Az illóolajok olyan koncentrált növényi kivonatok, amelyeket leggyakrabban lepárlással vagy másféle eljárással nyernek ki különböző gyógynövényekből, virágokból, kérgekből vagy gyümölcshéjakból. Ilyenek: a vízgőz-desztilláció (levendulaolaj), vízdesztilláció (rózsaolaj), hideg sajtolás-préselés (főként citrusféléknél), oldószeres kivonás (jázminolaj), enfleurage (zsíros kivonás) (tubarózsa), maceráció (körömvirágolaj), szuperkritikus szén-dioxidos extrakció (gyömbérkivonat) stb. Az illóolajok nagy mennyiségben tartalmazzák a növények aromás vegyületeit, ezért már néhány cseppjük is intenzív hatású lehet. Ezért nagyon fontos néhány alap gyógyászati elv betartása használatukkor. 

Az illatok élettani hatása 

Az illóolajok alkalmazásának hatásai számos fiziológiai paraméter változásában is megfigyelhetők, többek között befolyásolhatják a vérnyomást, a szívritmust, a légzésszámot, az agyhullámok összetételét, valamint a stresszválaszban szerepet játszó kortizolszintet is. Egy nyugtató illóolajos fürdő azonban nem pusztán a növény kémiai összetevői miatt esik jól, hanem azért is, mert lassításra, pihenésre és önmagunkra figyelésre késztet. A pszichológiában régóta ismert, hogy az ismétlődő, megnyugtató szokások csökkenthetik a stresszt. Ebben az értelemben az aromaterápia részben az öngondoskodás egyik formájának is tekinthető

Nyugalom egy üvegcsében?

A fitoterápiában az illóolajokat gyakran az alapján csoportosítják, hogy inkább nyugtató, harmonizáló vagy élénkítő hatásúak-e. Bár az egyéni reakciók eltérhetnek, bizonyos gyógynövények hagyományosan összekapcsolódnak egyes lelkiállapotokkal. A hazai aromaterápiás szakirodalomban Horváth Györgyi kutatásai és oktatási munkái is felhívják a figyelmet arra, hogy bizonyos illóolaj-komponensek hozzájárulhatnak a stressz- és szorongásválasz modulálásához. Mindez arra utal, hogy az illóolajok alkalmazása a stresszkezelés és a pszichés egyensúly támogatásának ígéretes, tudományosan is vizsgált területévé vált. Az alábbiakban bemutatunk néhány hazánkban is könnyen elérhető gyógynövényt:

A legismertebb nyugtató hatású illatok közé tartozik a levendula. A levendulaolajat gyakran használják stressz, feszültség vagy alvászavar esetén. Illata sok embernél a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásával társul: lassabb légzéshez, ellazultabb testi állapothoz kapcsolódhat. Esti párologtatásban, relaxációhoz vagy lefekvés előtti rutin részeként különösen népszerű. Javasolt elalváskor a párna melletti zsebkendőre néhány csepp jó minőségű illóolaj cseppentése. Fontos, hogy ne a párnára csepegtessük, mert allergetizálhatja az arcbőrt éjszaka. 

A citromfű illóolaját szintén nyugtató hatásúnak tartják. Gyakran kapcsolják stresszhez, érzelmi túlterheltséghez vagy nyugtalansághoz. Illata lágyabb, kevésbé karakteres, mint a levenduláé.

A kamilla – különösen a római kamilla – az ellazulással és a biztonságérzettel társul. Sokan használják érzelmi feszültség, túlterheltség vagy esti lecsendesedés támogatására.

A citrusfélékkel és a bergamottal kapcsolatban is születtek vizsgálatok, amelyek hangulatjavító vagy stresszoldó hatásokat jeleztek, főként rövid távon. A citrusfélék közül a narancs és a bergamott inkább hangulatjavító, oldó jellegűek lehetnek. A bergamottot gyakran említik szorongásos állapotok vagy feszültség esetén, míg az édesnarancs inkább meleg, komfortos érzetet társíthat. A citrusfélék – például a citrom vagy a narancs – gyakran frissebbnek, energizálóbbnak hatnak. Ezeket sokan nappali időszakban, koncentráció vagy motiváció támogatására használják.

A rozmaring és a borsmenta már inkább az aktiválóbb illóolajok közé tartoznak. Ezeket sokan használják koncentráció, mentális fáradtság vagy figyelmi nehézségek esetén. A rozmaringot a fitoterápiában gyakran kapcsolják a szellemi frissességhez és az élénkítéshez. Egy vizsgastressz esetén jól alkalmazható rozmaringillóolaj szagló üvegcsében, mely fokozza a fókuszálást és a koncentrációt. 

A tömjén különleges helyet foglal el az aromaterápiában. Mélyebb, meditatív illata miatt relaxációhoz, befelé figyeléshez vagy stresszoldó gyakorlatokhoz is gyakran használják.

Kinek, mit, mikor

Az aromaterápiában nincs mindenki számára egyformán működő „legjobb” illóolaj. Az egyéni élmények, emlékek és kulturális asszociációk jelentősen befolyásolják, hogy egy adott illat megnyugtató, semleges vagy akár kellemetlen hatású lesz-e. Emiatt az aromaterápiás gyakorlatban a tudományos eredmények mellett a személyes tapasztalatoknak és preferenciáknak is fontos szerep jut. A mai tudományos állásponthoz hozzátartozik, hogy bár az aromaterápia támogathatja a relaxációt, a stresszkezelést és az általános jóllétet, ugyanakkor pszichés zavarok esetén nem tekinthető önálló terápiás módszernek. Éppen ezért az aromaterápia elsősorban a hagyományos orvosi és pszichológiai ellátást kiegészítő, komplementer megközelítésként értelmezhető.

Stresszes, feszültebb időszakokban a citromfű vagy a kamilla illóolaja aromalámpában vagy diffúzorban alkalmazva nyugodtabb légkört teremthet, különösen esti rutinok részeként. Nappali koncentrációhoz és szellemi frissességhez a citrusfélék – például citrom vagy narancs – illóolajai akár párologtatva, akár szagló üvegcsében jól alkalmazható. Vizsgahelyzet vagy fokozott mentális terhelés esetén különösen népszerű a rozmaring illóolaj, amelyet sokan a fókuszálás és az éberség támogatására alkalmaznak. Relaxációs célból néhány csepp levendula- vagy ylang-ylangolaj hordozóolajba keverve kellemes aromaterápiás masszázsolajként is használható. 

Az illóolajok biztonságos használata

Az illóolajok használata aktív és passzív módon is történhet. Aktív módszer a masszírozás, teljestest-fürdő, lábfürdő; passzív módszer: párologtatók, permetezők, szauna, inhaláció. A passzív módszerek alkalmazása esetén fontos tudni, hogy bármelyik mód alkalmazásának az eszközök rendszeres tisztítása, karbantartása elkerülhetetlen (például: diffúzor, permetező). Kevésbé ismert, de fontos szempont az is, hogy az illóolajok nem vízoldékony anyagok. Ez azt jelenti, hogy ha egyszerűen belecseppentjük őket a fürdővízbe, nem oszlanak el egyenletesen, hanem apró koncentrált cseppekben a víz felszínén maradhatnak. Ilyenkor az olaj közvetlenül érintkezhet a bőrrel, amely érzékenyebb embereknél irritációt okozhat. Egy esti relaxáló fürdő esetében ezért az illóolajokat érdemes először ebben az esetben is valamilyen vivőanyagban – például növényi olajban, mézben, tejszínben vagy fürdősóban – elkeverni, és csak ezután a vízhez adni. Ez nemcsak biztonságosabb, hanem az illóolajok párolgását és érzékelését is kedvezőbben befolyásolja. Bőrön való használat esetén általában valamilyen hordozóolajjal – például mandula- vagy jojobaolajjal – hígítják őket.

Belső használat

Az illóolajok belsőleges alkalmazása különös körültekintést igényel. Mivel rendkívül koncentrált növényi kivonatokról van szó, számos készítmény nem alkalmas szájon át történő használatra. Belsőleges alkalmazás kizárólag megfelelő szakmai ismeretek és szakember iránymutatása mellett javasolható. 

Allergiapróba

Az illóolajok alkalmazásakor ugyanakkor fontos a megfelelő hígítás, a mértékletesség és az egyéni érzékenység figyelembevétele, mivel a koncentrált növényi kivonatok nem megfelelő használat esetén irritációt vagy túlérzékenységi reakciókat is okozhatnak. Első használat előtt célszerű bőrpróbát végezni. A hígított illóolajból kis mennyiséget a könyökhajlat vagy az alkar bőrére kenve 24 órán keresztül figyelhető, jelentkezik-e bőrpír, viszketés vagy egyéb irritáció. Ez különösen fontos érzékeny bőrű vagy allergiás személyek esetében. Az illóolajokat soha nem szabad közvetlenül a szembe, a fülbe vagy más érzékeny nyálkahártyára juttatni. Véletlen érintkezés esetén víz helyett célszerű növényi olajjal hígítani és eltávolítani az illóolajat, mivel azok vízben nem oldódnak. Szükség esetén orvosi segítség javasolt.

Az illóolaj kiválasztása 

Az illóolajok hatékonyságát és biztonságosságát nagymértékben befolyásolja azok minősége. Bár gyakran hallani, hogy a tiszta illóolaj nem hagy foltot a papíron vagy a ruhán, ez önmagában nem megbízható minőségi mutató. Egyes természetes illóolajok összetételüknél fogva hagyhatnak elszíneződést, míg mások teljesen elpárolognak. A valódi minőséget inkább a megbízható forrás, a pontos növényazonosítás, valamint a bevizsgált, tisztaságot igazoló dokumentáció garantálja. Az illóolajok kiválasztásakor érdemes néhány alapvető minőségi szempontot figyelembe venni. A címkén szerepeljen a növény magyar és latin neve, a felhasznált növényi rész (például virág, levél vagy terméshéj), valamint a származási ország. Előnyt jelent, ha a gyártó feltünteti a tételszámot és az alkalmazott minőségellenőrzési vizsgálatokat is. A tiszta illóolajokat általában sötét üvegben forgalmazzák, amely védi a fényre érzékeny összetevőket. 

Kerülendők azok a készítmények, amelyek összetétele nem egyértelmű, illetve amelyeknél nem áll rendelkezésre információ a növényi eredetről vagy a minőségellenőrzésről. Az aromaterápiás célra szánt illóolajok esetében célszerű gyógyszertárból, gyógynövény-szaküzletből vagy szakmailag ellenőrzött forgalmazótól beszerezni a termékeket. A citrusolajok esetében különösen fontos a hidegen sajtolt és a desztillált termékek megkülönböztetése, míg a levendula esetében a valódi levendula (Lavandula angustifolia) jelölése utalhat a terápiás szempontból leggyakrabban alkalmazott fajra.

Tárolás

Az illóolajok tárolása során fontos a fénytől, a túlzott hőtől és a levegőtől való védelem. A nem megfelelően tárolt illóolajok oxidálódhatnak, ami nemcsak hatékonyságuk csökkenéséhez vezethet, hanem növelheti a bőrérzékenyítő és irritáló hatások kockázatát is. Az illóolajokat ezért célszerű jól záródó, sötét üvegben, közvetlen napfénytől védett helyen tárolni. Általánosságban nincs szükség hűtőszekrényben történő tárolásra, a szobahőmérséklet megfelelő számukra, amennyiben nem éri őket tartós hőhatás. Kivételt képezhetnek egyes citrusolajok vagy különösen érzékeny összetevőket tartalmazó készítmények, amelyek hosszabb eltarthatósága érdekében a hűvösebb tárolás előnyös lehet. A megfelelő tárolás hozzájárul az illóolajok minőségének, illatának és biológiai aktivitásának megőrzéséhez.

Egyéni érzékenység és fokozott óvatosság

Az illóolajok alkalmazása során különös figyelmet kell fordítani az ellenjavallatokra és az egyéni érzékenységre. Várandósság – különösen az első trimeszter – és szoptatás idején, valamint kisgyermekek esetében az illóolajok nagytöbbségének használata nem ajánlott.

Csecsemő- és kisgyermekkorban az illóolajok alkalmazása fokozott körültekintést igényel. Az Európai Gyógyszerügynökség és a Gyógynövénykészítmények Bizottsága nem határoz meg egységes életkori korlátot valamennyi illóolajra; minden növényi drogot és illóolajat külön értékel. Mivel számos illóolaj esetében gyermekekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő biztonságossági adat, a klinikai gyakorlatban általában kerülendő alkalmazásuk csecsemő- és kisgyermekkorban. Amennyiben alkalmazásuk indokolt, azt kizárólag az adott készítmény alkalmazási előírásának megfelelően, életkornak megfelelő hígításban és fokozott körültekintéssel ajánlott végezni. Különösen fontos az óvatosság a borsmenta és egyes eukaliptuszfajok esetében, mivel ezek kisgyermekeknél légúti irritációt vagy légzési nehézséget válthatnak ki. Csecsemő- és kisgyermekkorban az illóolaj-tartalmú készítmények alkalmazása fokozott körültekintést igényel, ezért használatuk előtt javasolt egészségügyi szakember véleményét kikérni. 

Érzékenység 

Egyes illóolajok – például a borsmenta – érzékenyebb személyeknél túl intenzív légúti vagy idegrendszeri reakciókat okozhatnak, míg bizonyos citrusfélékből készült olajok fényérzékenyítő hatásuk miatt napfény hatására bőrirritációt válthatnak ki. Különös óvatosság szükséges egyes krónikus vagy társuló betegségek fennállása esetén is, így például szív- és érrendszeri betegségek, diabétesz, autoimmun folyamatok vagy pszichés zavarok – például depresszió vagy szerhasználati problémák – esetén. Epilepsziában vagy görcskészséggel járó állapotokban bizonyos illóolajok alkalmazása fokozott körültekintést igényelhet. Asztma vagy egyéb légúti túlérzékenység esetén az intenzív illatok egyes személyeknél köhögést, hörgőgörcsöt vagy légúti irritációt válthatnak ki. Allergiás hajlam fennállásakor ajánlott az első használat előtt bőrpróbát végezni. A fitoterápiában és az aromaterápiában ezért hangsúlyos szempont a tudatos és mértékletes használat. Az aromaterápia kiegészítő módszer lehet a stresszkezelésben vagy a relaxáció támogatásában, de nem helyettesíti az orvosi vagy pszichológiai kezelést. Tartós vagy súlyos panaszok esetén minden esetben indokolt a megfelelő szakemberrel történő konzultáció.

A háziállatok, különösen a macskák és egyes madárfajok érzékenyebbek lehetnek bizonyos illóolajokra, mint az emberek. Párologtatás során ezért ügyelni kell a megfelelő szellőztetésre, valamint arra, hogy az állatok szükség esetén el tudják hagyni a helyiséget.

Természetközelség és mentális jóllét

Az aromaterápia nem csodaszer, és nem helyettesíti a szükséges szakmai segítséget. Ugyanakkor lehetőséget kínál arra, hogy a mindennapok rohanásában tudatosabban kapcsolódjunk önmagunkhoz, érzéseinkhez és a természethez. Talán éppen ezért maradnak velünk olyan sokáig bizonyos illatok: nemcsak a növények aromáját hordozzák, hanem emlékeket, hangulatokat és a belső egyensúly lehetőségét is. Bár az aromaterápia hatásmechanizmusának számos részlete még ma is kutatás tárgya, egyre több bizonyíték utal arra, hogy az illatok fontos szerepet játszhatnak a stresszkezelés, a relaxáció és a mentális jóllét támogatásában. A tudomány és a több évszázados tapasztalat ezen a területen különösen izgalmas módon találkozik.

Felhasznált szakirodalom

Buckle, J. (2015). Clinical aromatherapy: Essential oils in healthcare (3rd ed.). Elsevier.

Chamine, I., & Oken, B. S. (2016). Aroma effects on physiologic and cognitive function following acute stress: A mechanism investigation. The Journal of Alternative and Complementary Medicine, 22(9), 713–721.

Herz, R. S. (2009). Aromatherapy facts and fictions: A scientific analysis of olfactory effects on mood, physiology, and behavior. The International Journal of Neuroscience, 119(2), 263–290.

Herz, R. S. (2016). The role of odor-evoked memory in psychological and physiological health. Brain Sciences, 6(3), 22.

Koulivand, P. H., Ghadiri, M. K., & Gorji, A. (2013). Lavender and the nervous system. Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine, 2013, Article 681304, 1–10.

Lee, M. S., Choi, J., Posadzki, P., & Ernst, E. (2012). Aromatherapy for health care: An overview of systematic reviews. Maturitas, 71(3), 257–260.

Moss, M., Cook, J., Wesnes, K., & Duckett, P. (2003). Aromas of rosemary and lavender essential oils differentially affect cognition and mood in healthy adults. The International Journal of Neuroscience, 113(1), 15–38.

Moss, M., Hewitt, S., Moss, L., & Wesnes, K. (2008). Modulation of cognitive performance and mood by aromas of peppermint and ylang-ylang. The International Journal of Neuroscience, 118(1), 59–77.

Perry, N., & Perry, E. (2006). Aromatherapy in the management of psychiatric disorders: Clinical and neuropharmacological perspectives. CNS Drugs, 20(4), 257–280.

Price, S., & Price, L. (2012). Aromatherapy for health professionals (4th ed.). Churchill Livingstone.