Miért van szükség a Magyar Alvástársaságra, és miből áll a szervezet munkája?

Ez egy tudományos, szakmai szervezet, amely azokat az orvosokat és egészségügyi szakembereket tömöríti, akik alvászavarokkal foglalkoznak. A feladata pedig, hogy konferenciákat szervezzen, irányelveket írjon, kiadványokat jelentessen meg, és lehetőséget biztosítson a kollégáknak az alvásmedicinával kapcsolatos ismereteik bővítésére. Itthon egyébként, a hazai gyakorlatban egyelőre a nemzetközi irányelveket alkalmazzuk.

Sok más publikáció mellett Te jól alszol? címmel megjelent egy nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő kötete, amely rengeteg alvással kapcsolatos kérdésre ad választ. De van arra egyáltalán szabály, hogy mit nevezünk jó alvásnak?

A válasz egyszerű: az alvás akkor jó, ha nem küzdünk másnap kialvatlansági tünetekkel. Ha másnap kialvatlanok vagyunk, akkor vagy keveset aludtunk, vagy nem volt megfelelő minőségű az alvásunk.

Hogyan kezelik a krónikus inszomniát?

A krónikus inszomnia első választandó kezelési módja egy pszichológiai módszer: az inszomnia kognitív viselkedésterápiája. Sajnos itthon kevesen tanulják és tudják alkalmazni, pedig az inszomnia a tíz leggyakoribb orvosi panasz egyike. A kezelésében döntő szemléleti változás következett be az utóbbi időben, aminek az alapja az életmódváltás és a társbetegségek kezelése, illetve az említett kognitív viselkedésterápia. Az alvászavarok utalhatnak valamilyen betegségre: depresszióra, magas vérnyomásra, pajzsmirigyproblémára, és sorolhatnám, a lényeg, hogy ezért nagyon fontos a kivizsgálás. Ezt nehezen fogadják el az emberek, egyszerűbb bevenni egy altatót, de ez a megoldás csak rövidebb-hosszabb ideig hat. Az Európai Alvástársaság irányelve az, hogy egy hónapnál tovább nem javasolt az altatók szedése. Amúgy is csak átmeneti kiegészítő kezelésnek javasolt, azaz ha az ember közben elkezd életmódot váltani. Ez nem olyan könnyű – a mostani környezet nem alvásbarát, a jelenlegi világ nem segít abban, hogy egészségesen és fenntarthatóan tudjunk élni.

Mikor lesz az alvászavar kóros?

Inszomniáról akkor beszélünk, ha lehetőségünk van az alvásra, de mégsem tudunk, és így többször alszunk rosszul, mint jól, és ez tartósan, legalább egy hónapig fennáll. Ha valaki egyszer-egyszer alszik csak rosszul, az még hétköznapi, de ha egy hónap alatt többször alszik rosszul, mint jól, akkor átmenetei inszomniája van. Ebben az esetben mindenképp forduljon orvoshoz. Ahogy utaltam rá, nagyon lényeges megtudni, milyen betegség lehet az alvászavar hátterében. Krónikus inszomniáról akkor beszélünk, ha mindez három hónapja tart. Míg más betegségek esetében hat hónap után nevezünk valamit krónikusnak, idültnek, ez itt azért rövidül a felére, mert a tartós kialvatlanság rontja az életminőséget, és veszélyes is, mert növeli a balesetek és további betegségek kockázatát. Az emberek 9%-a szenved krónikus inszomniában, átmeneti alvászavarai pedig az emberek 1/3-ának vannak. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 1/10-e tartósan rosszul alszik. Ez egyébként a világon máshol is így van. Minden harmadik ember inszomniás lesz legalább egyszer az életében, azaz legalább egy hónapig rosszul alszik. De mit is jelent, ha valaki rosszul alszik? Érthetően fogalmazva: akinek nappal kialvatlansági tünetei vannak. Mindegy, hányszor ébred fel vagy hány órát alszik, ha nappal friss és kipihent, akkor az vélhetően elég a szervezetének. De fordítva is igaz: hiába alszik valaki tíz órát éjszaka, ha fáradt és kialvatlan nappal, akkor valami baj van. A nappalaink mondják meg, hogy milyenek az éjszakáink.

Vannak sarokszámok, hogy mennyi alvásra van szükségünk?

Az emberek legnagyobb részének 7-8 óra alvásra van szüksége. Bizonyos időszakokban ez lehet több: ha beteg vagyok, ha tanulok, ha az immunrendszernek szüksége van rá. Tanulás esetében például azért, mert a memória is az alvás alatt rögzít a legjobban. Tehát 7-8 óra az átlag, de persze ettől vannak ritka eltérések, van, akinek 4-5 óra is elég, de ez tényleg kivétel. Nagyon szomorú, hogy az emberek szeretnének ilyenné válni, sokan kérdezik, hogyan lehetne lerövidíteni az alvásidőt. Erre az a válaszom, hogy nem jó, ha lerövidítjük, mert ugyan ki lehet bírni egy enyhe alvásmegvonást, de hosszabb távon ez az állapot számos betegség melegágya, például növeli az elhízás és a kettes típusú cukorbetegség kockázatát. Ugyancsak ritka, de előfordul, ha egy felnőttnek 9-10 óra az alvásigénye. Létezik egy nagy európai kutatás, amely több mint egymillió embert vizsgált, és megállapította, hogy a tartósan 5 óránál kevesebb alvás növeli a halálozást. Ez azért erős figyelmeztető jel. De fontos megjegyezni, hogy amikor az alvásidőről esik szó, akkor azt 24 órára lebontva számoljuk. Nem muszáj egyben végigaludni 7-8 órát, beletartozik ebbe a délutáni szieszta is!

Ahhoz képest, milyen súlyos károkat okoz az alváshiány, az emberek többsége nem veszi komolyan. Arányaiban kevesen fordulnak ezzel orvoshoz…

Én mindenkit arra biztatok, hogy menjen, mert ki kell deríteni, van-e valamilyen társbetegsége.

Mit jelent a paraszomnia, az inszomnia mellett a másik szakterülete?

Ez nem olyan gyakori, mint az inszomnia, de nagyon látványos csoportja az alvászavaroknak. Ezek a furcsa éjszakai viselkedések, amelyek alvás alatt jelentkeznek: alvajárás, álomban beszélés, fogcsikorgatás, vagy ha valakinek rémálmai vannak, vagy üvöltve ébred, de álomról nem tud beszámolni. Ezek az éjszaka első felében történnek klasszikusan, többnyire gyermek- és fiatalkorban jelentkeznek, családon belüli halmozódást mutatnak, tehát valamilyen szinten öröklődnek is, és kicsit gyakoribbak a nők között. A fogcsikorgatást kivéve nagyrészt ártalmatlanok, ez azonban azon túl, hogy tönkreteheti a fogakat, a stresszel is összefügg. Az alvajárás például több mint 95%-ban ártalmatlan. Mi történik ilyenkor? Az érintettek többnyire csak matatnak, pakolásznak a szobájukban, esetleg kimennek, visszamennek, de ez nem veszélyes. Ritkán persze veszélyes is lehet, beszámoltak már olyan esetről, hogy valaki alvás közben elvezetett egy másik városba. Szóval nem árt óvatosnak lenni, bezárni például az ablakokat, nehogy baj történjen. Az alvajárás fizikai megjelenésében egyébként nem olyan, mint a filmekben: az érintett nyitott szemmel megy, észleli a környezetet, lát, kikerüli a tárgyakat, pakol, de közben alszik. Mivel ez többnyire az éjszaka első felében történik, és gyerekeknél a leggyakoribb, a szülők még általában fent vannak, annyi a tennivalójuk, hogy visszakísérik a gyereket az ágyához. Nem kell felébreszteni. Ezt amúgy a többség kinövi. Van azonban egy ritka, veszélyes fajtája a paraszomniának: a REM-viselkedészavar, ami az éjszaka második felére jellemző, és többnyire idős embereknél, leginkább férfiaknál jelentkezik. Azért veszélyes, mert az érintett megsérülhet, összetörheti magát, és esetleg árthat másoknak is. Ilyenkor ugyanis az álomtartalom valósul meg mozgásban, például valaki kiáll az ablakba, mert azt álmodja, tűz van a lakásban, és menekülni próbál. Ez persze extrém eset, de az elesés nagyon gyakori, ami főleg időseknél igen rossz következményekkel járhat. Úgy kell ezt nagyon leegyszerűsítve elképzelni, hogy van az emberben egy biztonsági mechanizmus: amikor álmokat látunk, akkor az izomzat kikapcsol, szinte béna. Álomlátó alvásban a leglazábbak az izmaink, ki vannak kapcsolva, épp azért, hogy az álmainkat ne valósítsuk meg mozgásban, azaz ne kezdjünk el rohanni, csapkodni. Ez az „izomkikapcsoló gomb” azonban a REM-viselkedészavar esetén tönkremegy, mintha kontakthibás lenne, így az izomrendszer nem kapcsolódik ki idejében, az illető felugrik, ki akar szaladni, de hirtelen a gomb mégis bekapcsol, és összeesik tónustalanul. Ha valaki így esik el, súlyosan megsérülhet. Ezt mindenképp kezelni kell! Meg kell találni az okot, mert többnyire valamilyen kezdődő ideggyógyászati betegség van a háttérben.

Kik kezelik az alvászavarokat?

Nagyon sok alvással kapcsolatos problémát kezelhet akár a háziorvos is. A bonyolultabb alvászavart általában háromféle alapvégzettségű, de alvással kapcsolatos tapasztalattal rendelkező orvos kezeli: a tüdőgyógyász a légzésfüggő alvászavart, az ideggyógyász a narkolepsziát, a mozgás- és légzésfüggő alvászavarok nagy részét, illetve a pszichiáterek és a lelki egészséggel foglalkozó szakemberek kezelik azokat az inszomniásokat, akik számára az életmódváltás nem elég, így terápiára szorulnak, valamint a rémálomzavarban szenvedőket és a paraszomniásokat. Nagyon fontos azonban, hogy ma már megszerezhető Magyarországon a szomnológiai licencvizsga, amitől az azt elvégző orvosok alvásspecialistává válnak. A rémálomzavarban szenvedők felénél nem tudjuk az okot, de a rendszeresen rémálmodók másik 50%-ánál nagyon gyakori például a gyász vagy a trauma, amit ebben képzett pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus tud kezelni. Itthon viszonylag kevés az alvásközpont, várólisták vannak, de nem is minden beteget kell ott kezelni. A légzés- és mozgásfüggő alvászavarokat, a narkolepsziát és még néhány ritkább alvászavart viszont mindenképpen alvásközpontban kell kivizsgálni. Alvásközpontba befeküdni elsősorban diagnosztikus okok miatt szoktak, hogy megnézzék, milyen a páciens alvás közbeni légzése, pulzusa, hogyan változik az oxigéntelítettsége, van-e furcsa éjszakai viselkedése. Ennek alapján állítják be a terápiát, de ez nagyrészt már járóbeteg-ellátás formájában zajlik.

Mikor van szükség pszichoterápiára?

Ha az életmódváltás és a társbetegségek kezelése nem segít, mert az alvászavart már pszichológiai okok tartják fenn. Ha valaki retteg attól, hogy megint nem tud elaludni, az már önmagában fenntartja az inszomniát. Ilyenkor jöhet a kognitív viselkedésterápia, mert a szorongást oldani kell, hisz az meggátolja az elalvást. A pszichológiai problémák nagy része társul egyébként alvászavarral, ilyen a stressz, a súlyos mentális betegségek, depressziónál is fontos tünet, de az arra szedett gyógyszer is tönkre tudja tenni az alvást. Én azokkal a betegekkel foglalkozom, akiknek primer inszomniája vagy paraszomniája van, vagyis az alvászavar nem más mentális zavar részjelensége – utóbbi esetben elsősorban az alapproblémát kell kezelni. Éppen ezért az okot megtalálni a legfontosabb.

Ki lehet gyógyulni?

Alvászavara válogatja, de sikeresen kezelni szinte mindegyiket lehet! Az inszomnia például életmódbetegség, tehát ki lehet gyógyulni belőle, de ennek ára van. Az alap az egészséges életmód: mozgás, egészséges táplálkozás, stresszkezelés, feltöltődésre szánt idő, alvásbarát életmód, odafigyelés a biológiai ritmusra. Az a probléma, hogy ezt sokan nagyon macerásnak érzik, egyszerűbb bevenni az altatót. De az alvásfüggő légzészavaroknál például forradalmi kezelés az alvást segítő speciális szelepes maszk.

Sokan nyugtatják magukat azzal, hogy nem szednek altatót, csak valamilyen gyógynövényt, vagy abból készült teákat isznak…

Ez felszínes, tüneti megoldás, mert nem foglalkozik az okokkal. Átmenetileg valamennyit segít, de ha nem változtatok az életmódomon, vagy nem megyek el az orvoshoz, hogy kiderítse, van-e valamilyen alvást zavaró betegségem, akkor az alvászavart kiváltó ok megmarad.

Ön hánykor fekszik és kel?

Bagoly típus vagyok, ha eszerint élnék, akkor 2-kor feküdnék és 9-kor kelnék. Ezzel szemben úgy fél 12-kor fekszem le aludni, és fél 7-kor kelek. Ami sokkal fontosabb ennél, hogy egészségesen táplálkozom, majdnem mindennap mozgok, és figyelek arra, hogy egészségesen éljek. Szóval nem alszom rosszul.

Az alvászavarban szenvedőknek és az érdeklődők számára is hasznos lehet dr. Purebl György YouTube-csatornája Te jól alszol? címmel.

https://www.youtube.com/@tejol...