A testvérem mennyire szólhat bele az életembe? – egy gyakori testvérviszály

"Én próbálok kedves lenni hozzá, de mindig annyira ellenszenves velem!"– osztja meg Kata.

"Nem lennék elutasító, ha nem folyna bele állandóan a párkapcsolatomba!"

Kata és Máté testvérek, Kata az idősebb. Azzal érkeznek hozzám, hogy a legutóbbi közös családi esemény veszekedésbe fulladt. Ez már nem az első alkalom, az évek során egyre több feszültség gyűlt fel bennük. Megfogalmazzák, hogy szeretnének egy élhető testvéri viszonyt kialakítani, de mindketten frusztráltnak és tanácstalannak érzik magukat.

Máté egy éve párkapcsolatban él, Kata nemrég vált el, amivel sok szomorúság érkezett az életébe. Kata úgy gondolja, hogy az öccse nem jól választott párt, nem illik hozzá a lány, nem is érti, Máté miért nem veszi ezt észre. Máté elmondja, hogy nővére már nemegyszer vitába keveredett barátnőjével, és ilyenkor két tűz között érzi magát. Már a párjával is sok konfliktusa adódik emiatt. Sokat stresszel, sokszor a munkájára sem tud koncentrálni. Katát mindez meglepetésként éri, fogalma sem volt róla, mi zajlik a testvérében, hiszen vele soha semmit nem oszt meg.

Gyors, hatékony mediáció vagy elhúzódó állóháború

Itthon még kevésbé ismert konfliktuskezelési módszer a mediáció, amely segíti a feleket vitáik feloldásában, a számukra legmegfelelőbb megoldás kialakításában. Lényegében egy harmadik fél, a mediátor közvetít a két fél között, ezzel segít tisztábban látni helyzetüket, kommunikációs akadályaikat. A mediáció már számos területen bizonyította hatékonyságát. Válásunkat vagy éppen gazdasági vitánkat sokszor költséghatékonyabban, rövidebb idő alatt bonyolíthatjuk le mediátorral, mint egy peres eljárásban. De az iskolai (pl. tanár-diák, szülők közötti) konfliktusokat is egyre gyakrabban oldják fel mediációs folyamatban. Párkapcsolati problémákkal szintén fordulhatunk mediátorhoz – ami azonban nem egyenlő a párterápiával. A mediáció kevésbé foglalkozik a kliensek múltjával, inkább jelen- és jövőfókuszú. Ez egy gyorsabb, rövidebb folyamat, meghatározott ülésszámmal. Amíg a terápia mély, érzelmi változásokat idéz elő, addig a mediáció a kommunikációs akadályok feloldására, a megoldásra koncentrál.

Testvérmediáció a gyakorlatban

A mediáció hasonlóan jól működik testvérek között is. A folyamat során kialakított biztonságos tér, a mediátor kísérete, reflexív kérdései, vagy olykor csupán az egymás meghallgatására szánt idő jól tudja támogatni a testvérpárt negatív kommunikációs mintáik felismerésében, a kölcsönös bizalom felépítésében. Előfordul, hogy a testvérek egy-egy mediációs alkalom során osztják meg először egymással gondolataikat, érzéseiket, ekkor ismerik fel az egymás mondanivalója mögötti valódi motivációt, vagy azt, hogy ki hogyan is élte meg a szülőkkel együtt töltött éveket.

Máté arról beszél, hogy Kata mindig is „ölelgetős” típus volt, vele ellentétben. Nem tud mit kezdeni ezekkel a helyzetekkel, nehezen tud nővérével szemben határokat húzni. Az utolsó csepp a pohárban a barátnője ellen indított hadjárata volt. Úgy érzi, teljesen elfáradt, és nincs már energiája türelmesen beszélni, szüksége lenne nagyobb távolságra. Kérdésemre Kata elmondja, hogy mióta Máté a lánnyal van, még inkább eltávolodtak, pedig nagy szüksége lett volna testvére támogatására a saját válása miatt. Megjegyzik, hogy hónapok óta először beszélgetnek egymással nyugodtan. Kata hozzáteszi: korábban sosem hallotta ennyit beszélni testvérét.

Mivel kezd kialakulni köztük egy új kommunikációs csatorna, lehetőségük nyílik arra, hogy kifejezzék saját érzéseiket, igényeiket, amit a másik végre meg is hall. Máté valójában kimerült, és komfortosabb lenne számára, ha nővére tiszteletben tartaná énhatárait – Kata pedig magányos, meghallgatásra lenne szüksége.

Milyen problémái lehetnek a testvéreknek?

• A testvérek leggyakrabban öröklési konfliktussal fordulnak mediátorhoz. Ki, mennyit, milyen arányban? Az eltérő anyagi helyzet komoly feszültséget okozhat, ami a kommunikáció teljes megszűnéséhez is vezethet. Az érzelmi áradat sokszor az ügyvédeknél és közjegyzőknél csapódik le, akiknek elsősorban a jogi helyzet rendezése a feladatuk, mintsem az ügyfelek érzelmeinek csitítása. 

• Vannak, akik világéletünkben „jó testvérek” voltak, majd belevágnak egy közös vállalkozásba, ahol egészen más viszonyrendszerbe kerülnek, és nem is igazán tudják jól kezelni az új szerepeket. Mások az elképzelések, elmaradoznak a közös döntések, esetleg a csalódások miatt egymást hibáztatják.

• Az idősödő szülők gondozása megint csak felvethet néhány kérdést. Kinél lakjon a szülő? Keressenek inkább idősek otthonát? Anyagilag ki és milyen mértékben járul hozzá a gondozáshoz? Mi legyen a szülői házzal?

A testvérkonfliktusok nem feltétlenül felnőttkorban születnek. Már gyerekként is versengünk szüleink figyelméért, ami egy bizonyos szintig persze természetes, mégis mind a testvérsorrend, mind a szülők különbségtétele, aránytalan figyelme meghatározza testvérünkkel való jövőbeli viszonyunkat. Több testvér esetén gyakran közösítik ki, bántalmazzák (verbálisan vagy akár fizikailag) a legkisebbet, aminek az emlékét akár évekig is cipelheti magával. Egy-egy sértő mondat, cserbenhagyás a játszótéren, mind lehetnek olyan fájó pontok, amelyeket sosem mondtunk el testvérünknek, vagy egyszerűen csak nem tulajdonítottunk nekik jelentőséget.

A családi hátteret, a traumatikus élményeket kellő önismerettel, egyéni terápiás folyamattal tudjuk feltárni és feldolgozni. A mediáció viszont egy olyan közös platform, ahol le tudunk ülni a testvérünkkel, és nem egyedül kell találgatnunk, mit is gondol valójában a másik.

Miben segít a mediáció?

"Úgy érzem, nem megy át neki. Vagy én nem tudom jól megfogalmazni. Nem tudom."

Ehhez hasonló mondat szinte minden ülésen elhangzik. A mediátor abban segít, hogy ráérezzünk a tudatos kommunikációra. Segítségével tisztázzuk a félreértéseket, üzenetünk kisebb torzítással jut el a másikhoz.

Egy másik testvérpár azzal érkezett mediációba, hogy évek óta nem beszéltek egymással. Megnéztük, hogyan jutottak el idáig, majd hamar kiderült számukra: a „hidegháborús helyzet” félreértések sorozatának eredménye. Pár alkalomra volt csak szükségük, amíg megértették, milyen tranzakciós mintázat (a Szülői és Gyermeki énállapotok konfliktusa) vezetett a kommunikáció megszűnéséhez, és a jövőben hogyan tudják ezt elkerülni.

Egy mediációs folyamatban egyaránt fejlődik a kommunikációs és konfliktuskezelési képességünk, van időnk a megszakítás nélküli beszédre, értő hallgatást kapunk, világossá válik a másik fél valódi motivációja. Egyszóval megtanulunk jól beszélgetni egymással…

A mediáció mindemelett önismereti fejlődés is. Testvérünk narratívája önreflexióra késztet: hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a szituációt ennyire másképp éltük meg?! Előfordul, hogy amíg egy parentifikált („szülőszerepbe” kényszerített) gyermek kemény és szigorú szülők emlékképét hordozza magában, addig az a testvér, aki megmaradhatott gyermeknek, gondoskodó, megbízható szülőkről mesél. Persze objektív igazság nincs, de mikor magunkról mesélünk, bizonyos dolgokat elhagyunk, míg másokat felnagyítunk. A közös gyermekkori élményeket követő, eltérő élettörténeteink is alakítják, mit és hogyan mesélünk el magunkról – vagy éppen pont a hasonló megélés hat megnyugtatólag. Gyermekkorunkról szóló emlékeink ugyanis gyakran homályosak, egy határozott referenciaszemély (pl. szülő, tanár) hatására hajlamosak vagyunk megváltoztatni azokat. Ellenben, ha testvérünk is ugyanazt az élményt élte át (akár más konkrét emlékeken keresztül), akkor az jó mércéje lehet a gyermekkori élményeinkről kialakított képünk realitásának.

Milyen család az, ahol testvérkonfliktus alakulhat ki?

Kata és Máté a családról beszélgetnek. Abban mindketten egyetértenek, hogy nem igazán láttak szüleik között intimitást. A szexualitásról mindkettőjüknek kínos emlékeik vannak, egyértelműen tabutéma volt a családban. Máté hozzáteszi, hogy bár szülei egymást nem, de édesanyjuk őket annál többet ölelgette, puszilgatta. Elmondása szerint ő ezt inkább teherként élte meg, sokszor még a fürdőszobában sem lehetett egyedül. Kata egészen másképp emlékszik, őt jó érzéssel tölti el, ha anyukája ölelésére, közelségére gondol.

Az az édesanya, akinek társa nem elérhető (akár érzelmileg, akár fizikailag), sokszor gyermekeiben igyekszik szövetségesre lelni – szeretete azonban szorongató is lehet számukra. A tisztázatlan családi határok, a következetlen nevelési elvek, a szülők közötti feloldatlan konfliktus mind hatással lehet a testvérek közötti kapcsolatra is. Természetesen az egyén belső pszichés folyamatai is meghatározóak, de az ember működése mégis csak családi közegében értelmezendő.

Egy mediációs folyamatban végre ki lehet mondani a családdal kapcsolatos gondolatainkat, érzéseinket, megéléseinket, de a mélyebb családi dinamika felgöngyölítése, a diszfunkciók helyreállítása már családterápiás folyamatot igényel. A mediációban arról tudunk beszélni, hogy legközelebb hogyan bonyolódhat le gördülékenyebben egy családi esemény, és ki mit tehet ezért. 

Egy ilyen nyugodt térben egymást meghallgatva tudunk tárgyalni akár a közös vállalkozás stratégiájáról, a szülők gondozásáról vagy az örökség részleteiről. 

Mit keres testvérünk a párkapcsolatunkban?

Egy 2015-ös kutatás* kimutatta, hogy a korai testvérkapcsolatunk minősége előrevetítheti felnőttkori párkapcsolatunk minőségét. A kutatás egyik fő megállapítása az volt, hogy a több testvérkonfliktus negatívan befolyásolja a felnőttkori romantikus kapcsolatban megjelenő intimitást. Az ellenkező nemű testvérrel megélt pozitív gyermekkori kapcsolat viszont szignifikánsan magasabb romantikus intimitást jósolt a felnőttkori párkapcsolatokban, és segítette a romantikus kompetencia fejlődését is.

Akár testvérünk is lehet gyermekkorunk fontos kötődési személye, akinek jelenléte megnyugtat, biztonságot nyújt. Személye hozzájárulhat alapvető bizalmunk kialakulásához, így bátrabban merünk kockázatot vállalni, rugalmasabban viszonyulunk a magunkról és másokról alkotott képhez, könnyedebben kezeljük konfliktusainkat. Ellenben egy – érzelmileg, fizikailag – elérhetetlen vagy bántalmazó testvér szenvedést hozhat gyerekkorunkba, megalapozhatja akár a felnőttkori kapcsolatainkban megjelenő bizalmatlanságot is.

Kötődési problémáinkkal egyéni terápiában érdemes dolgozni, amit azonban jól kiegészíthet a mediáció támogató folyamata. Az itt feloldott testvérkonfliktusunk adott esetben akár fel is gyorsíthatja az egyéni terápiás folyamatot, hiszen a mediációban mindkét fél részvételével intenzívebben jöhetnek felszínre a régi sérelmek. Az egyéni terápia és a mediáció között sokszor átjárás is van. Egyéni terápiában is felmerülhet egy fontos személlyel való kapcsolati elakadás, amelyben segíthet a mediáció. De ez akár fordítva is igaz: gyakran jutunk el úgy pszichológushoz, hogy a mediációs folyamat során derül ki, milyen kapcsolati témáinkon dolgoznánk mélyebben tovább egyéni terápiában. 

*Doughty, S. E., McHale, S. M., & Feinberg, M. E. (2015). Sibling experiences as predictor