A mimetikus vágyakozás
Celebrisztán, identitáslopás és a lét teljessége
Egy roppant eredeti eszme szerint nagyon nem vagyunk eredetiek. Még leginkább dédelgetett vágyaink sem azok. Mások vágyakoznak bennünk, de éppígy másokban is. Akkor viszont hogyan keletkeznek a vágyak? Szinte a semmiből, és csak a körkörös oda-vissza hatás ad nekik életet. Semmiből születnek, mégis korlátlanul hatalmassá válhatnak.
Számos emberi vágy messze erősebb annál, mint amit tárgyának valós értéke indokolna. Az ilyen vágyakat a tudattalan vezérli, de nem a freudi, amely közvetlenül tör az örömre, hanem a mimetikus, amelyben a vágyat egy másik ember vágya lobbantja fel. Hogy mi az a szikra, amelytől a mimetikus gépezet motorja berobban? Nem, nem a szerelem első látásra, ugyanis nem a vágy tárgyára esik a tekintet, hanem annak alanyára, a vágyakozóra, aki e vágy közvetítő modelljeként szolgál. Vagy valakire, aki megmondja, mire kellene vágyni.
Nagyon kevés ember teszi fel önmagának a kérdést, hogy miért akarja egyáltalán azokat a dolgokat, amiket akar. Azt feltételezzük, hogy vágyaink mind a sajátjaink. Ezt nevezi René Girard francia születésű amerikai filozófus, történész „romantikus hazugságnak”. Vagyis hogy a dolgokat önállóan akarjuk, hogy vágyaink összes tárgyát valamiféle titkos vágykamrából választjuk ki a szívünkben; hogy segítség nélkül tudjuk, mi kívánatos, és mi nem.
Jakabffy Éva filozófus, pszichológus írása a Mindennapi Pszichológia 2025/4. lapszámában olvasható, amennyiben érdekli a teljes tartalom, és a lapszám többi cikke, úgy rendelje meg az online magazint webshopunkban!
Érdekel a cikk, tovább olvasom
Online magazin megvásárlásaMINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2025/4
Ajándékozzon 2026-os éves előfizetést Karácsonyra és mi megajándékozzuk egy szabadon választott e-bookkal!
Az előfizetés ára 7,160 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves előfizetés esetén!
Előfizetek
