A tudomány régóta foglalkozik a kedvesség hatásaival és következményeivel, az utóbbi időben pedig kifejezetten reneszánszát éli a téma. Rengeteg kutatás és tanulmány középpontjában áll a kedvesség és az empátia egyénre, illetve társadalomra gyakorolt hatása. Ebben a cikkben néhány érdekes eredményt gyűjtöttünk össze ezekkel kapcsolatban

A kedves cselekedetet követő jóleső, melengető érzés biztosan sokaknak ismerős. Ilyen esetben azonban nemcsak a hangulatunkban történik változás, hanem agyunk kémiai egyensúlyában is. Kutatások szerint a kedvesség növeli a pozitív biokémiai reakciók számát az emberi testben, ezáltal jótékony hatással van mind az „adakozóra”, mind a „befogadóra”. Serkenti a köznyelvben „szeretethormonként” is emlegetett oxitocin termelődését, melyet többek között a boldogságérzettel hoznak összefüggésbe. A Zürichi Egyetem 2005-ös tanulmánya szerint az oxitocin termelődése a bizalom érzését is fokozhatja, ami pedig segít csökkenteni a szorongást, és növeli az önbecsülést. Egy kedves cselekedetet követően agyunk örömközpontjában – mintegy jutalomként – a boldogságérzetért felelős dopamin is felszabadul. A fentieken kívül növekszik a szerotonin szintje is, ami jótékony hatással van a memóriára, a tanulásra és a jó minőségű alvásra, valamint növeli az elégedettség érzését.

A „segítői mámor” (helper’s high) fogalma az 1980-as években vetődött fel először, és azóta számos tanulmányban megerősítést nyert. A kutatók az eufóriának egy jellegzetes állapotát azonosították olyan személyeknél, akik másoknak nyújtottak önzetlen segítséget, vagy valamilyen jótékonysági cselekedetet folytattak. A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatása szerint a „segítői mámor” elegendő endorfint termel ahhoz, hogy hasonló mentális hatása legyen, mint egy enyhe, morfium indukálta mámornak.

A kedvesség – nem meglepő módon – erősíti társas kapcsolatainkat, és javítja a kapcsolatteremtést, illetve hatással van az élettel való elégedettségre is. A Harvard Business School 136 ország bevonásával készült, önbeszámolókra épülő tanulmánya szerint a legboldogabbak azokban a társadalmakban élők, ahol a jótékonyság és a bőkezűség is a legmagasabb fokú.

Elsőre talán nem is gondolnánk, de a kedvesség nemcsak a mentális, hanem a fizikai egészségünknek is kedvez. Rakel és munkatársai 2009-es publikációja alapján a betegek által tapasztalt empatikus orvosi attitűd összefüggést mutatott a megfázás tüneteinek, a betegség időtartamának, sőt a későbbi megbetegedés kockázatának csökkenésével is!

A másoknak való kedveskedés a szívnek is jót tesz: egy vizsgálatban magas vérnyomással élő embereknek adtak egy bizonyos pénzösszeget, melyet vagy magukra, vagy másokra költhettek. Azoknál a személyeknél, akik a pénzt másokra költötték, alacsonyabb vérnyomást mértek a vizsgálat során. Ennek mértéke pedig a testmozgás, illetve a vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés jótékony hatásához volt hasonló. 

Bár a világ gyors tempóban változik, a kedvesség olyan érték, amely sosem avul el, és mindig aktuális marad. Egyetlen kedves cselekedet is képes megváltoztatni valakinek a napját, és ezáltal elindulhat egy pozitív láncreakció, amely messzebbre juthat el, mint gondolnánk. A legjobb dolog az egészben az, hogy a kedvesség mindenki számára nyitott, ingyen van, nincs korhoz vagy iskolázottsághoz kötve, így ebben a tekintetben az egész világ ugyanazt a „nyelvet” beszéli. Mindannyian választhatjuk a kedvességet, ha akarjuk. Kizárólag rajtunk áll vagy bukik, hogy megragadjuk-e az emberi létnek ezt az egyedülálló és nagy erejű lehetőségét.

Főbb források:

https://www.bps.org.uk/blog/how-being-kind-benefits-us-psychologically

https://greatergood.berkeley.edu/article/item/the_helpers_high

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15931222/

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022103117303451

https://www.news-medical.net/health/The-Science-of-Kindness.aspx