Jelenlegi hely

Amivel egymásnak tartozunk

Vajon mi, mint közösség megadtunk-e mindent ennek az embernek, amit a méltányosság megkövetelt tőlünk?

 Azt gondolhatnánk, az emberek mostanság nem nagyon folytatnak erkölcsi vitákat – ám ennek valójában épp az ellenkezője igaz.

Szerző: 

Amint nyilvánosságra kerül egy friss hír vagy történet, elindul a végeérhetetlennek tűnő közösségi eszmecsere. Mégpedig legtöbbször arról, hogy ki a hibás. Legyen szó tanárkéselő tinikről, bántalmazott nőkről vagy szurikátadobáló gyerekekről, az online vagy offline vitatkozó felek között legtöbbször két nagy tábort lehet elkülöníteni. Az egyik az elkövető – vagy éppenséggel az áldozat – személyes felelősségét hangsúlyozza: arról beszél, hogy az illető felelőtlenül, neveletlenül, erőszakosan viselkedett, ezért megérdemli a büntetést (vagy megérdemelte, ami történt vele). A másik ezzel szemben inkább „kihátrál” a helyzetből, és azt veszi szemügyre, milyen körülmények között történt a kérdéses – általában tragikus kimenetű – eset; milyen egyéb választási lehetőségei voltak az ügy szereplőinek. Akik ebből a nézőpontból indulnak, jellemzően felmentést (legalábbis részleges felmentést) adnak a történet szereplőinek, mert úgy látják: a körülmények nagyon megnehezítették számukra, hogy helyesen járjanak el.

Lássuk be, sokszor nem könnyű a felek között igazságot tenni, mert úgy érezzük, nem is ugyanarra a kérdésre válaszolnak. Ez a véleménye Thomas Scanlonnak, korunk egyik legérzékenyebb és legkiválóbb erkölcs- és politikafilozófusának is. Legnagyobb hatású munkájában, az Amivel egymásnak tartozunk című kötetben amellett érvel, hogy ha meg szeretnénk érteni az ehhez hasonló vitákat, akkor különbséget kell tennünk a felelősség két különböző fogalma között.

Az első nagyjából megfelel annak, amit általában személyes felelősségen értünk: felelősnek lenni eszerint annyit tesz, hogy egy cselekedetünk vagy mulasztásunk, érzésünk vagy jellemvonásunk nekünk tulajdonítható, ezért megítélhetőek vagyunk miatta... A felelősség másik értelme – amit Scanlon érdemi felelősségnek nevez – ennél bonyolultabb összefüggéseket fejez ki. Amikor a másik érdemi felelősségére kérdezünk rá, nem úgy tekintünk rá, mint egy tőlünk tökéletesen független individuumra, hanem mint politikai közösségünk egy másik tagjára, a kérdés pedig – kicsit körülményesen fogalmazva – így tehető fel: vajon mi, mint közösség megadtunk-e mindent ennek az embernek, amit a méltányosság megkövetelt tőlünk, és így magára hagyhatjuk-e a cselekedete következményeképpen létrejött kárral?

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 1. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. április–májusi számában
ezekről olvashat:

2021 áprils–május

  • Mit kockáztatunk, mit kockázathatunk?

    Erkölcsi dilemmák járvány idején

  • Yalom és a pandémia

    avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

  • Fény és árnyék a személyiségben

  • Szex a karantén alatt

    avagy hogyan hat szexuális életünkre a pandémia?

  • „Most jót akarsz nekem vagy rosszat?”

    Szándéktulajdonítás a párkapcsolatokban

  • Az egyik fülemen be… és a másikon is!

    Testvérkonfliktusok

  • Mi történt a zenével?

  • „Csak akarnod kell, és meggyógyulsz!”

    A beteghibáztatás csapdája és a kiút keresése

  • Elveszett és megtalált realitás

    A virtuális valóság alkalmazásának lehetőségei a demencia elleni harcban

  • Újrakezdők

    Szingli apák, akik újra párt keresnek

  • Az agy folyton mesterkedik valamiben

  • Siker, csillogás – és ami mögötte van…

    A divatipar egészségkárosító hatásai

  • Macskapszichológia a karantén idején

  • Ha egyszer vége lesz…

    A járvány hatásairól – Tari Annamária, dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Gyarmathy Éva, dr. Vizin Gabriella

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mi történik a mérnöki tervezőasztal fölött valójában, és mennyire vannak az építészetnek – ami mégiscsak egy erősen materiális műfaj, – lelki-pszichológiai tényezői?

Tehetünk-e arról, ha nincs bennünk elég szeretet? Vagy tehetünk bármit is azért, hogy legyen?

Minden vállalkozás egy befektetés. A befektető (tulajdonos) a jelenleg rendelkezésre álló, de nélkülözhető erőforrásokat, anyagi javakat nem éli fel ma, hanem elteszi a...

Izgalmas kérdések, és a kérdésekben még izgalmasabb felvetések érkeztek be hozzánk, amikből most néhányra reflektálunk, válaszolunk.

Ha nincs stressz, az már zavarja, a veszteségekből próbálja levonni a konzekvenciát, és nap mint nap érzi

A legtöbb – 89% – szülő úgy gondolja, hogy a kisgyerekeknek otthon és az iskolában egyaránt kell megtanulniuk a kiber