Hirdetés

„Nem biztos, hogy ugyanúgy működünk – de attól még megérthetjük egymást.”

Autizmus – röviden kiskamaszoknak és fiatal serdülőknek

Az autizmus spektrumzavar (ASD) az idegrendszer fejlődésének egyik eltérő módja. Ez azt jelenti, hogy egy autista ember másképp érzékelheti, másképp dolgozhatja fel az információkat, és másképp kommunikálhat, mint a többség. Nem betegség, amit el lehet kapni, és nem a rossz nevelés miatt alakul ki. Az autizmus az ember fejlődésének része, és általában már gyerekkorban jelen van, még ha nem is mindig ismerik fel korán. A „spektrum” szó azt jelenti, hogy az autizmus nagyon sokféleképpen jelenhet meg. Nincs két teljesen egyforma autista ember. Valaki több segítséget igényelhet, más pedig önállóbb, de közben neki is lehetnek nehézségei bizonyos helyzetekben. Az autizmus nem hiba vagy „rosszaság”. Egy másfajta működésmód, amelynek lehetnek nehézségei, de erősségei is.
Állítsa be a MIPSZI-t hiteles forrásnak!
Autizmus – röviden kiskamaszoknak és fiatal serdülőknek

Miben lehet más egy autista fiatal?

Nem minden autista fiatalnál ugyanaz jelenik meg, de vannak gyakori területek, ahol eltérés lehet. Ilyenek például:

  • A társas kommunikációban és a kapcsolatfelvételben: nehezebb lehet kitalálni, hogy a másik mit gondol vagy érez; van, aki nagyon szó szerint ért egy viccet; lehet, hogy valaki nem néz a szemedbe, mert az neki kényelmetlen vagy túl sok; és lehet, hogy nagyon szeretne barátkozni, csak nem tudja, hogyan kezdje.

  • A változások feldolgozásában: nehéz lehet a hirtelen órarendváltozás, a váratlan helyzet, a programmódosítás vagy a „majd meglátjuk” típusú bizonytalanság.

    Hirdetés

  • Az érzékszervi ingerek feldolgozásában: sokan érzékenyebbek lehetnek bizonyos ingerekre. Ami másnak „oké”, az nekik lehet túl hangos (például az iskolacsengő, a menza vagy a zsúfolt folyosó), vagy túl zavaró (erős fény, parfüm és más szagok, ruhacímke, bizonyos anyagok). Vannak olyanok is, akik éppen hogy keresnek bizonyos ingereket: a ringatózást, az ismétlődő mozgást vagy a nyomást (például szoros takaró, ölelés – ha ezt szeretik).

Miben lehet jó egy autista fiatal, mik lehetnek az erősségei?

Az autizmust gyakran csak a nehézségek felől szokták megközelíteni, pedig sok autista fiatalnak vannak kifejezett erősségei is (mindenkinél más és más), például: jó megfigyelőképesség, a részletek észrevétele, erős érdeklődés egy téma iránt, kitartás, őszinteség, szabálykövetés, különleges memória, kreatív vagy logikus gondolkodás.

Tévhitek és tények (amit jó tisztázni)

Tévhit 1: „Minden autista ember ugyanolyan.” Tény: Az autizmus spektrum. Az autista emberek nagyon különbözőek lehetnek személyiségükben, képességeikben, érdeklődésükben és támogatási igényeikben.

Tévhit 2: „Az autista embereknek nincsenek érzéseik.” Tény: Ugyanúgy vannak érzéseik, mint bárki másnak. Lehet, hogy máshogy fejezik ki, vagy nehezebb kimutatniuk.

Tévhit 3: „Ha valaki beszélget, akkor biztosan nem autista.” Tény: Sok autista fiatal tud beszélgetni, de ettől még lehetnek komoly nehézségei társas helyzetekben, és küzdhet kimerültséggel vagy túlterhelődéssel.

Tévhit 4: „Csak a fiúk lehetnek autisták.” Tény: Lányok is lehetnek autisták. Náluk néha másképp jelenik meg, ezért később ismerik fel.

Tévhit 5: „Az autizmus rossz nevelés miatt van.” Tény: Az autizmus nem a nevelés hibája.

Ha te autista vagy – tippek a mindennapokra

Ez a rész neked szól, ha úgy érzed, érintett vagy (vagy már tudod is magadról).

  • Ismerd meg, mi terhel túl: figyeld meg, milyen helyzetek fárasztanak el nagyon, mi idegesít fel hirtelen, és mitől lesz „túl sok” minden.

  • Figyeld a túlterhelődés korai jeleit: egyre ingerültebb vagy, nehezebben tudsz figyelni, erősebb a zaj- és fényérzékenységed, gyorsabban ver a szíved, legszívesebben elmennél onnan.

  • Legyen „B terved” a nehéz helyzetekre: hová tudsz kimenni 5 percre, kinek tudsz szólni, mit mondhatsz, ha szünetre van szükséged.

  • Hasznos mondatok lehetnek: „Most túl sok nekem a zaj.” „Kérek 5 perc szünetet.” „Ezt most lassabban mondd el, kérlek.” „Nem értem a feladatot, megmutatod másképp?”

  • Készíts mini túlélőkészletet: füldugó vagy zajszűrő fülvédő, víz, rágó, stresszlabda, jegyzetfüzet, kapucni vagy napszemüveg – ami neked segít, és az adott helyen használható.

  • Kérj segítséget időben: szülőtől vagy gondviselőtől, osztályfőnöktől, kedvenc tanárodtól, iskolapszichológustól – bármelyik felnőttől, aki nyugodtan tud veled beszélni.

Ha az osztálytársad vagy barátod autista – hogyan segíthetsz?

A legfontosabb, hogy ne sajnáld le, hanem tiszteld.

  • Amit tehetsz: beszélj egyértelműen; ha fontos dologról van szó, mondd ki konkrétan; ne várd el, hogy mindig ugyanúgy reagáljon, mint mások; ne erőltesd a szemkontaktust; ha tudsz egy változásról, szólj előre; kérdezd meg: „Miben tudok segíteni?”; és fogadd el, ha néha egyedül akar lenni.

  • Amit érdemes kerülni: csúfolás, utánzás, „csak hisztizel” típusú mondatok, nyomásgyakorlás („nézz rám!”, „viselkedj normálisan!”), túl sok egyszerre adott utasítás.

  • Ha túlterheltnek tűnik, segíthet: csendesebb helyre menni, kevesebbet beszélni, rövid, nyugodt mondatokat használni, időt adni neki.

  • Nem kell „megjavítanod” őt. Elég, ha kiszámíthatóan viselkedsz vele.

Mikor érdemes segítséget kérni?

Bárkivel előfordulhat nehézség, és a segítségkérés nem gyengeség, hanem bátor lépés. Érdemes segítséget kérned, ha: túlterhelődsz, sokszor összeveszel másokkal félreértések miatt, nagyon szorongsz az iskolában, bántanak vagy kirekesztenek, úgy érzed, egyedül nem bírod, vagy romlik az alvásod, a közérzeted, a tanulásod.

Hová fordulhatsz segítségért?

Nem kell biztosan tudnod, hogy autista vagy-e, ahhoz, hogy segítséget kérj. Elég annyi is: „Nehéz nekem, és szeretnék segítséget.”

  • Azonnali, közeli segítség: szülő / gondviselő, osztályfőnök, iskolapszichológus, iskolai szociális segítő, megbízható tanár.

  • További lehetőségek: háziorvos / gyermekorvos, pedagógiai szakszolgálat, autizmus-specifikus szervezetek, pszichológus / szakember.

 

Felhasznált irodalom:

Centers for Disease Control and Prevention. (2024, May 16). Signs and symptoms of autism

spectrum disorder. https://www.cdc.gov/autism/signs-symptoms/index.html

Centers for Disease Control and Prevention. (2025, April 15). About autism spectrum disorder.

https://www.cdc.gov/autism/about/index.html

National Autistic Society. (n.d.). Autism and sensory processing.

https://www.autism.org.uk/advice-and-guidance/about-autism/sensory-processing

World Health Organization. (2025, September 17). Autism. 

https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/autism-spectrum-disorders

Autisták Országos Szövetsége. (n.d.). Az autizmusról. https://aosz.hu/az-autizmusrol/

generatív MI (ChatGPT) támogatásával készült

MIPSZI hírlevél
Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.
Feliratkozom
MIPSZI online cikkek

Ez a cikk csak az online felületen elérhető.

Hirdetés

MIPSZI Aktuál (MAT)

Család

Körvonal

Mentális egészség

Mindennapi filozófia

Mipszicske

Munkapszichológia

Önismeret

Párkapcsolat

Opinion - Elmélkedések szerzőinktől

IN ENGLISH

Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL

Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.

Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.

Feliratkozás

Kérje a MIPSZI hírlevelét

Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.