A működések szabályozása, azaz a „szoftver” ritkán károsodik.
Hirdetés
2011-01 lapszámban megtalálható
Avagy: gyógyítható-e a felgyorsult öregedés?
Meddig érdemes élni?
Meddig érdemes élni? Ezt a kérdést nem illik feltenni. Ugyanis nagyon rossz íze van. Aki ehhez hasonló kérdéseket feszeget, darázsfészekbe nyúl. Én mégis farizeus magatartásnak vélem, ha a demenciával foglalkozó szakemberek – elsősorban erkölcsi vagy jogi korlátokra hivatkozva – kényelmesen megkerülik vagy a szőnyeg alá söprik a kérdést.
A várható életkor világszerte követhető növekedését első megközelítésben egyértelműen örömteli eseménynek, a civilizáció és a tudomány diadalának tarthatjuk. Gondoljunk csak azokra a népekre, akik az elégséges élelemnek, a tisztább ivóvíznek – vagy egy-egy súlyos betegség megfékezésének – köszönhetően élnek ma hosszabb ideig. Ezekben az esetekben egyértelmű, hogy az újonnan nyert éveket erejük teljében lévő (fiatal vagy középkorú) személyek kapják, akik teljes mértékben képesek az alkotásra és az örömök befogadására. A ténylegesen idős emberek (pl. a 80 év felettiek) esetében azonban az emelkedő életkorátlag hatásai rendkívül összetettek…
Hirdetés
Nem tagadható, hogy az időskor biológiai változásai alapvetően deficitek kialakulásában nyilvánulnak meg. Ezek – ha akarjuk, ha nem – mind a fizikai, mind a szellemi teljesítményben felismerhetőek. Mielőtt korosabb Olvasóink bosszankodva továbblapoznának, gyorsan jelentsük ki, hogy az öregedés jól tisztázott szervi elváltozásai kivétel nélkül szerkezeti és nem működésbeli, tehát divatos kifejezéssel élve „hardver” problémák. A működések szabályozása, azaz a „szoftver” ritkán károsodik. A „programozás” alacsonyabb vagy egyenletes terhelés mellett érintetlen marad, illetve ha eléggé rugalmas, akár alkalmazkodhat is a kapacitás beszűküléséhez. Sőt! A teljesítmény még növekedhet is! Bár jól érthető, mégis kevéssé köztudott, hogy például az új tapasztalatokból történő ismeretalkotás folyamata eredményesebb idősebb, mint fiatalabb korban. Jól ismert példák az idősek sikeres teljesítményére a különböző intézmények szenátusai, a „Vének Tanácsa”, a virágzó többgenerációs családi vállalkozások stb. És akkor a személyes életpályákat, „nagy öregjeinket” még nem is említettem…
Akkor tehát nem is olyan nagy a baj? De igen. Ugyanis „járvány” fenyeget. Nem is fenyeget, már kopogtat. A kóros szellemi hanyatlás, ha úgy tetszik, a felgyorsult öregedés, a DEMENCIA világjárványa.
Dr. Rajna Péter cikke teljes terjedelmében a Mindennapi Pszichológia most megjelent 2011. 1. számában olvasható
2011-01 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
COVID-19: delírium és demencia?
Noha a legtöbben már nagyon unják a koronavírust, sajnos még mindig nagyon sok a megválaszolatlan kérdés vele kapcsolatban.
Öregszem. Butulok? Bölcsebb leszek?
Maradjunk tehát abban, hogy középkorunktól fogva szellemi összteljesítményünk lassan és fokozatosan csökken. Kérdés, hogy a változás mikor éri el azt a bizonyos kritikus határt? Amikor már a ...
"Ne felejts!" - Alzheimer Világnap
Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már több mint 80 ország ...
Agyunk öregedése – mi áll a háttérben?
Vitathatatlan az igény arra, hogy az öregkort jó fizikai és szellemi egészségben élhessük meg – s ez társadalmi szempontból is lényeges, hiszen az öregedő nyugati társadalmakban folyamatosan ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print előfizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az előfizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves előfizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
