2011-01

Az alábbi cikkek a magazinban is megtalálhatóak:

Mondjam vagy ugassam?
Kutatások a babák és kutyák emlékezeti és társas tanulási folyamatairól
Mondjam vagy ugassam?

 A viselkedésbeli hasonlóságok nem jelentik azt, hogy ugyanazok a gondolkodási folyamatok állnak a háttérben. Ezek a hasonlóságok azonban sokat segíthetnek az emberi gondolkodás megértésében és modellezésében. Az emberi környezet természetes feltétel a kutyának, így a kutya lehet az emberi viselkedés tanulmányozásának természet adta modellállata.

Amikor a gyerek KICSIT MÁS
Amikor a gyerek KICSIT MÁS

Ma már a „kicsit alkalmatlanok” meglehetősen sokan vannak, ők azok, akik bizonyos dolgokban kicsit rosszabbul teljesítenek, vagy egyszerűen csak nem bírják jól az iskolát. Igen magas azoknak a gyerekeknek az aránya, akik szomatizáltak, félnek, amikor reggelente iskolába kell menniük, akik hasfájósak, hasmenésesek.

Kegyes halál?
Kegyes halál?

A kérdés egyszerű: gyógyítható-e a beteg, enyhíthető-e a szenvedés? Ha nem, akkor a betegnek lehessen saját joga az önrendelkezés. A vitákban, „társadalmi párbeszédekben” megfogalmazott álláspontok általánosságban próbálnak képletet találni az élet bevégzésének etikai, lélektani, szociológiai, stb. aspektusainak megoldására. Összességében – hasonlóan az abortusz-vitához – teljesen figyelmen kívül hagyva a „főszereplőt”, a szenvedő embert.

Ámor mámora: a határtalan boldogság
Ámor mámora: a határtalan boldogság

Többek leszünk a másik által, s mindeközben az én és nem-én megkülönböztetése is érvényét veszti. Boldogsága, boldogulása a sajátunkéval azonos fontosságúvá válik. A jelenség kísérleti bizonyítékaként szolgálhat, hogy az fMRI eljárással mért agyi aktivitás közel azonos mintázata jelenik meg a saját név és a szeretett személy nevének elhangzásakor – míg nagyban különbözik más, kevésbé közelálló személyekétől.

Racionalitás és irracionalitás határán
Avagy: Ki a racionális?
Racionalitás és irracionalitás határán

Az egyetemes emberi tapasztalatok, mint például a betegségek, az öregedés, a természetfölöttivel való kapcsolat kultúránként változhat, vagyis a mi a „helyes” és mi a „helytelen” kérdésre a válasz kultúránként más és más, s e különböző racionalitásokon belül válnak számunkra értelmezhetővé.

Az éltető szeretet
Az éltető szeretet

Az érzelmileg elhanyagolt vagy bántalmazott gyerekek önmagukat alacsonyabb rendűként, rosszként, mások számára közömbösként értékelik, s ezt gyakran rossz tulajdonságaikkal, hibáikkal kapcsolják össze. Magyarul: úgy gondolják, meg is érdemlik, hogy ne szeressék őket. Előfordulhat az is, hogy önmagukat attól függően ítélik meg, mennyire tudnak mások kéréseinek, kívánságainak eleget tenni – vagyis feltételekhez kötik az értékességüket!

A gép is ember
Kötődésünk a tárgyakhoz
A gép is ember

Óvodáskorunkban még meg vagyunk győződve róla, hogy a világon minden nagyjából úgy működik, ahogyan mi magunk: a tárgyaknak, természeti képződményeknek és jelenségeknek vannak szándékaik, érzéseik, s ennek megfelelően tudatosan cselekszenek.

Kiemelt partnereink