Hogy vannak gyermekeink valójában?  

A világ legrangosabb gyermekvédelmi szervezete több mint 10 magyar programmal segíti itthon is a gyerekeket

A szervezet hazai munkája az elmúlt években egyértelműen abba az irányba mozdult el, hogy ne csak felhívja a figyelmet a hiányosságokra, hanem kézzelfogható válaszokat is adjon rájuk. Az UNICEF Magyarország magyar programjai nem elszigetelt kezdeményezések, hanem egymásra épülő válaszok egy közös helyzetre. Fontos tudni, hogy ezek a programok kizárólag vállalati támogatásokból, vagy az 1% adó felajánlásokból valósulnak meg – a szervezet nem kap nemzetközi forrásokat a magyar gyerekeket segítő tevékenységeire. Bármilyen, akár kisebb összeg, mint például az adó 1%; vagy egy nagyobb összegű céges támogatás is óriási segítséget jelent a gyermekvédelmi munkában: mentális egészség programok, edukációs kezdeményezések, gyermekvédelmi projektek és részvételi lehetőségek valósulnak meg belőle. Az 1% felajánlások teljes összege Magyarországon, a magyar gyerekek támogatását célzó programokban hasznosul.

Az 1% felajánlások és a vállalati együttműködések teszik lehetővé, hogy a magyar gyerekeket és fiatalokat segítő programok folytatódhassanak és a gyerekek Magyarországon is megkapják azt a figyelmet, támogatást és biztonságot, amely mindenhol a világon megilleti őket.

Ezek voltak az UNICEF Magyarország legfontosabb hazai eredményei 2025-ben:

Mentális egészség kutatás az iskolákban és az óvodákban: egyre korábban és egyre súlyosabb tüneteket jeleznek a szakemberek

A gyerekek lelki állapota ma az egyik legsürgetőbb kérdés. Az UNICEF Magyarország 2025-ben végzett országos kutatása, amely az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetét vizsgálta, aggasztó képet mutatott: a szakemberek túlterheltek, sok esetben egyszerre túl sok gyerekért felelnek és idejük nagy részét akut problémák kezelése köti le. A prevenció – amely a hosszú távú megoldás kulcsa lenne – alig kap teret. A felmérésből kiderült, hogy a diákok egyre súlyosabb mentális kihívásokkal küzdenek, az iskolapszichológusok azonban kevesen vannak, túlterheltek, nehéz munkakörülmények között dolgoznak és sokan a pályaelhagyást fontolgatják. A szakemberek 92 %-ához fordulnak szorongásos zavarokkal, 83%-ához magatartászavarokkal, 82%-ához a családi harmónia megbomlása következtében megjelenő tünetekkel, 77-79%-ához tanulási- és figyelemzavarral, 76%-ához beilleszkedési problémákkal és kortárs bántalmazással. Ezeken felül gyakran keresik fel az intézményi pszichológust depressziót jelző panaszokkal (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%). A kutatás eredményei rávilágítottak a pszichológiai ellátórendszer működési problémáira, amit megnehezít az is, hogy a gyerekek egyre többen és egyre súlyosabb problémákkal fordulnak pszichológushoz az iskolákban és óvodákban és sokszor nem kapnak megfelelő segítséget.

Erre a problémára reagált az UNICEF Magyarország egyik legfontosabb fejlesztése, az országos, interaktív mentális egészség térkép. A platform célja, hogy a szülők és családok könnyebben eligazodjanak az állami pszichológiai és pszichiátriai ellátórendszerben és gyorsabban találjanak segítséget. Ez különösen fontos egy olyan környezetben, ahol az információhiány gyakran késlelteti a beavatkozást. A térkép szervesen kapcsolódik a szervezet komplex mentális egészség programjaihoz: a 2021-ben indított Lélekemelő Programhoz, a szakemberek képzéséhez, valamint a szülőknek és pedagógusoknak szóló edukációs tartalmakhoz. A cél egyértelmű: nemcsak felismerni a problémákat, hanem valódi, elérhető segítséget biztosítani. Ez az új, kereshető adatbázis a kezdő lépéshez nyújt segítséget: probléma szerint mutatja meg, hogy az adott vármegyében, településen hova lehet fordulni.  A téma egész évben fókuszban maradt a szervezetnél 2025-ben: októberben a mentális egészség világnapjához kapcsolódóan egész napos konferenciát rendeztek a gyerekek és fiatalok mentális egészségéről a Magyar Tudományos Akadémián és több kampányban is felhívták a figyelmet a lelki jóllét fontosságára. A tavalyi eseményt óriási érdeklődés kísérete, a helyek pár nap alatt elfogytak, ezért a téma idén is terítékre kerül: 2026. novemberében egy – a tavalyinál is nagyobb - több ezer résztvevő befogadására alkalmas rendezvényre számíthatunk, ahol szülők, pedagógusok és egyéb gyermekekkel foglalkozó szakemberek közösen járják majd körbe az aktuális témákat, amik ma gyermekeink mindennapjait leginkább érintik.

Digitális világ: a gyerekek nem várhatnak arra, hogy a jogszabályok utolérjék a technológiát

A gyerekek életének egyre nagyobb része zajlik az online térben, amely új típusú kihívásokat hoz. A mesterséges intelligencia megjelenése, a deepfake tartalmak terjedése, a manipulációs technikák és az algoritmusok által vezérelt közélet mind olyan jelenségek, amelyekhez a felnőtteknek is alkalmazkodniuk kell. Vitathatatlan, hogy a digitális világ ma már a gyerekkor természetes része. A kérdés azonban nem az, hogy jelen van-e, hanem az, hogyan tudjuk biztonságossá, támogatóvá és gyerekbaráttá tenni, mert a jelenlegi környezet súlyos gyermekvédelmi aggályokat vet fel – ezt hangsúlyozza az UNICEF Magyarország, amely 2026-ban a Biztonságos Internet Nap alkalmából elindította új, digitális szülőséggel foglalkozó tudásbázisát. A szervezet által létrehozott digitális szülőség aloldal egy helyen gyűjti össze mindazokat a hiteles kutatásokat, szakértői anyagokat, gyakorlati tanácsokat és valós történeteket, amelyek segítik a szülőket, szakembereket és döntéshozókat eligazodni az online tér egyre összetettebb kihívásai között – a cyberbullyingtól és az online függőségtől kezdve egészen a mesterséges intelligencia gyerekekre gyakorolt hatásáig. A gyerekek online jelenléte egy új szülői kihívás kész válaszok nélkül. A mai szülőgeneráció olyan digitális környezetben neveli gyermekeit, amelyhez korábban nem léteztek bevett minták. Nincs kitől „ellesni” a jó gyakorlatokat: a szabályokat, határokat és szokásokat most kell közösen kialakítani. Eközben a technológia gyorsabban változik, mint ahogy a jogszabályok vagy az intézményi válaszok követni tudnák. Az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) felmérésének adatai alapján a magyar gyerekek szabadidejük jelentős részét képernyő előtt töltik, és ez az idő évről évre nő: a 9–16 évesek képernyőideje hétköznaponként átlagosan 2 óra, hétvégén 3,5 óra, míg a 15–16 évesek esetében ez már a napi 4 órát is meghaladja. Ez a tendencia komoly hatással van a fiatalok életmódjára és hosszú távú következményekkel járhat mind a fizikai, mind a mentális egészségükre nézve. Tudatos szülőként kulcsfontosságú, hogy határokat szabjunk, beszéljünk a kockázatokról és segítsük gyermekeinket biztonságos, felelős digitális szokások kialakításában.

Gyermekvédelem és bántalmazás: megelőzés rendszerszinten

A gyermekvédelmi rendszer kihívásai közé tartozik a bántalmazás felismerése és kezelése is. Az UNICEF Magyarország ebben a témában nemcsak olyan figyelemfelhívó kampányokkal van jelen, mint a #NENÉZZFÉLE,hanem rendszerszintű együttműködésekkel, országos szinten edukálja a gyermekeket saját jogaikról és segíti őket abban, hogy határozottan, egészséges önbizalommal ismerjék fel a határokat egy esetleges bántalmazó helyzetben. Az Ébresztő Óra program új mérföldkőhöz érkezett 2025 folyamán: egy különösen erős szakmai partnerség indult útjára a Magyar Rendőrséggel annak érdekében, hogy a gyermekjogokkal kapcsolatos tudás a foglalkozás keretében minél több gyerekhez személyesen is eljusson – a legkisebb falvaktól a nagyvárosi iskolákig. A két szervezet együttműködése a megelőzésre, a szemléletformálásra és a gyakorlati tudás átadására épít – azzal a céllal, hogy minden gyermek biztonságban, jogait ismerve, támogató környezetben nőhessen fel. Az UNICEF Magyarország Ébresztő óra programja már eddig is évente több ezer diákhoz jutott el, de a képzett rendőrök bevonásával még szélesebb körben lesz elérhető. A személyes foglalkozások során a diákok nemcsak jogaikról tanulhatnak, hanem szemléletmódjuk is formálódik: azt az alapvető üzenetet mélyítik el, hogy az erőszak semmilyen formában nem elfogadható és mindig van segítség.

Klímaváltozás: a szorongástól a cselekvésig

A klímaváltozás a fiatal generációk egyik legnagyobb szorongásforrása – de egyben a cselekvés terepe is. Az UNICEF Magyarország az utóbbi években több országos kutatást is végzett, amelyek rávilágítottak, hogy a fiatalok többsége szorong a jövő miatt – ugyanakkor erős bennük a cselekvési szándék is. Ennek hatására hívta életre a szervezet a Klímahősök programot, amely ezt a kettősséget fordítja át aktív részvételbe. Idén már ötödik alkalommal rendezték meg a több száz fős klímavédelmi ifjúsági találkozójukat vidéki és fővárosi diákok számára. 2025 során új kezdeményezések is elindultak a programban: a Klíma Ébresztő Órákon a gyerekjogok és klímaválság összefüggéseit ismerik meg a gyerekek, míg a Klímavédelmi Roadshow interaktív módon segítette a fiatalokat abban, hogy megértsék saját szerepüket és cselekvési lehetőségeiket. Fiatalok ezrei kapcsolódtak be a közös gondolkodásba, döntéshozóknak mondhatták el véleményüket és hiteles tudásra tehettek szert. Éppen ez a szervezet programjának egyik legfontosabb eleme: a párbeszéd. A Klímahősök programban a fiatalok nemcsak tanulnak, hanem közvetlenül találkoznak döntéshozókkal is és részt vesznek a jövőt érintő kérdések alakításában. Ez a részvétel nemcsak tudást ad, hanem csökkenti a tehetetlenség érzését is. A program lehetőséget teremt a fiatalok számára nemzetközi szinten is megmutatkozni a témában. 2025-ben Vázsonyi Benedek, az UNICEF Magyarország fiatal nagykövete helyet kapott az állami delegációban, hogy képviselje a jövő generációjának hangját a COP30 klímacsúcson Brazíliában, a korábbi évben pedig az UNICEF Magyarország két másik fiatal nagykövete vehetett részt a Bakuban megrendezett COP29-en és ezzel betekintést nyertek a nemzetközi klímapolitika alakulásába.

Gyermekrészvétel: amikor a fiatalok hangja eljut a döntéshozókhoz

Az UNICEF Magyarország munkájának egyik alappillére a gyerekrészvétel. A szervezet célja, hogy a fiatalok ne csupán szemtanúi legyenek a változásoknak, hanem aktív alakítói is. Az UNICEF Magyarország 2015 óta napi szinten dolgozik együtt fiatalokkal, ekkor hozta létre a Fiatal Nagyköveti Tanácsot, amelynek tagjai évről-évre képviselik korosztályukat a legfontosabb kérdésekben. A szervezet fiatal nagykövetei közreműködnek az UNICEF programjaiban, hangot adnak a gyerekek véleményének és részt vesznek a gyermekjogi ismeretek terjesztésében is. A gyerekrészvétel erejét mutatta meg Galambos Anna fiatal nagykövet szereplése az Európai Parlamentben, ahol a digitális világ gyerekekre gyakorolt hatásairól beszélt. Felszólalásában olyan jelenségekre hívta fel a figyelmet, mint a végtelen görgetés, a túlzott képernyőidő, az addiktív videojátékok, a manipulatív reklámok és az állandó értesítések mentális terhei – mindazokra a hatásokra, amelyek ma már a gyerekek mindennapjainak részét képezik.

Az UNICEF Magyarország ma Magyarországon gyerekek tízezreihez jut el közvetlenül vagy közvetve: programjai támogatják a lelki egészséget, erősítik a biztonságot, tudást adnak és valódi beleszólást biztosítanak a fiataloknak a saját jövőjük alakításába.

Mindez azonban csak közös összefogással lehetséges. Az adó 1% felajánlása nem csupán támogatás, hanem befektetés egy biztonságosabb, tudatosabb és élhetőbb jövőbe – a magyar gyerekek számára. A programokhoz olyan vállalati együttműködő partnerek is csatlakozhatnak, akik egyetértenek a szervezet missziójával és osztoznak a gyermekekért vállalt felelősségben és kiállásban.

UNICEF Magyarország 
www.unicef.hu

Adószám: 18212718-2-42 

Az 1% felajánlásáról bővebben itt: 

https://unicef.hu/igy-segithetsz/ado-1-a-gyerekekert?utm_source=mipszi%20egysza&utm_medium=mipszi%20egysza&utm_campaign=mipszi%20egysza&utm_content=mipszi%20egysza&utm_term=mipszi%20egysza