A düh segíthet céljaink elérésében

Nem mindig tudjuk teljes mértékben uralni az érzelmeinket. Egy teljesen nyugodt, átlagos nap közepén szembe jöhet egy felkavaró hír, ami miatt hirtelen elönt a düh, vagy éppen egy fontos beszélgetés közben hirtelen elsírjuk magunkat – ilyenkor könnyen érezheti azt az ember, hogy kicsúszott a kezei közül az irányítás.

A negatív érzelmeknek meglehetősen rossz a megítélésük, sokan veszélyesnek, rombolónak tartják őket, ezért próbálják őket elnyomni vagy elkerülni. Kutatások viszont azt mutatják, hogy ezek az érzések valójában hasznosak, fontos szerepük van a sikeres és kiegyensúlyozott életben. A negatív érzelmek szervezett válaszreakciók, amelyek akkor jelentkeznek, amikor valami számunkra fontos dolog nem úgy alakul, ahogy szeretnénk. A pszichológiai vizsgálatok szerint ezek a reakciók segíthetnek abban, hogy felismerjük a problémákat és javítsunk a helyzetünkön.

A düh például olyan esetekben fordul elő, amikor valaki valamilyen akadályba ütközik, vagy valami megnehezíti céljai elérését. Az akadályt egy másik ember is jelentheti, aki ellenállással vagy igazságtalansággal akadályozza a haladást: például egy felettes, aki nem hajlandó megadni a megérdemelt fizetésemelést. Ilyen helyzetekben természetes, hogy dühöt érzünk.

Hirdetés

A düh javítja a teljesítményt?

Amikor dühösek vagyunk, számos változás történik a fiziológiánkban, a kognitív funkcióinkban és a viselkedésünkben: az érzelem megváltoztatja a testünket, a gondolkodásunkat és a valószínűsíthető cselekedeteinket. Felmerül a kérdés: vajon a düh és az azzal járó változások segíthetik-e az embereket abban, hogy jobban teljesítsenek olyan helyzetekben, ahol akadályokkal vagy kihívásokkal kell szembenézniük? Heather C. Lench és munkatársai (2023) a Texasi Egyetemen folytatott kísérletsorozatban keresték erre a választ.

A több mint ezer ember bevonásával végzett kutatásban bizonyos résztvevők olyan feladatokat kaptak, amelyek célja az volt, hogy dühöt váltsanak ki belőlük – például sértő képeket néztek meg, vagy egy szándékosan frusztráló számítógépes feladatot kellett megoldaniuk. Más résztvevők ezzel szemben semleges vagy más érzelmeket kiváltó feladatokat végeztek: például háztartási tárgyakról készült képeket néztek (ezek nem váltottak ki különösebb érzelmeket), vagy síró emberekről készült fotókat, amelyek szomorúságot okoztak. Ezt követően minden résztvevő olyan feladatokat kapott, ahol a cél elérését valamilyen kihívás akadályozta.

Az eredmények következetesen azt mutatták, hogy azok a résztvevők, akiket korábban feldühítettek, jobban teljesítettek ezekben a feladatokban, mint a többiek. A dühös résztvevők kitartóbbnak bizonyultak, pontosabban oldották meg és jobb eredményt értek el a kihívást jelentő feladatokban.

A düh tehát segítette a résztvevőket abban, hogy sikeresebben és kitartóbban teljesítsenek, ha a céljaik kihívást jelentettek. Egyszerű feladatok esetén azonban a düh nem befolyásolta pozitívan az eredményeket.

Mikor segít és mikor nem?

De mit jelent mindez a mindennapi életben? Lench szerint eredményeik nem azt jelentik, hogy céljaink eléréséhez feltétlenül dühösnek kell lennünk. Ugyanakkor a düh bizonyos helyzetekben valóban segíthet az akadályok leküzdésében és a kitartásban. Az érzelmeink megértésének egyik nehézsége, hogy azok önmagukban nem irányítottak, vagyis nem feltétlenül ösztönöznek minket egy adott típusú cselekvésre a helyzet megoldása érdekében. Egy dühítő helyzetre többféleképpen is reagálhatunk, és ezek közül némelyik akár negatív következményekkel is járhat.

Ha valakinek egy fontos határidős feladatot kell leadnia, de a számítógépe pont akkor mondja fel a szolgálatot, az illető nyilvánvalóan dühös lesz. Ez motiválhatja őt arra, hogy a gépet elvigye egy szervizbe, de arra is, hogy ott helyben földhöz vágja. Mindkét reakció megszünteti az akadályt – vagyis a hibás számítógépet –, ám csak az egyik visz közelebb a valódi célhoz: a határidős feladat befejezését. Ez a példa jól mutatja, mennyire összetett a negatív érzelmek következménye, és miért alakult ki róluk kedvezőtlen kép. A düh könnyen olyan viselkedéshez vezethet, amit később megbánunk, és ami nem szolgálja hosszú távú céljainkat.

A tudatosság segíthet

A düh tehát gyakran annak a jele, hogy valami akadályoz bennünket egy fontos cél elérésében. Éppen ezért a legjobb, amit tehetünk, ha egy pillanatra megállunk, felmérjük a helyzetet, és tudatosan átgondoljuk, hogyan reagálhatunk úgy, hogy az közelebb vigyen a kívánt eredményhez.

Tegyük fel magunknak a kérdést: mi a célom most? Ezután válasszunk olyan cselekvést, amely összhangban van ezzel a céllal. Ha például egy párkapcsolati vitában veszünk részt, és a hosszú távú célunk a kapcsolat erősítése, a düh segíthet abban, hogy kifejezzük igényeinket, törekedjünk a kompromisszumra, és nyitottan meghallgassuk a másik felet. Ha viszont az a célunk, hogy mindenáron igazunk legyen, könnyen előfordulhat, hogy felemeljük a hangunkat, figyelmen kívül hagyjuk partnerünk szempontjait, vagy agresszívan reagálunk. Egy rövid szünet, mielőtt cselekszünk – amikor tudatosan végiggondoljuk az azonnali és hosszú távú céljainkat –, segíthet elkerülni a meggondolatlan, káros reakciókat, és lehetőséget ad arra, hogy bölcsebben és hatékonyabban válaszoljunk.

A negatív érzelmek önmagukban nem rosszak – épp ellenkezőleg, fontos jelzései annak, hogy valami lényeges dolog történik bennünk vagy körülöttünk. Ezek az érzések segítenek felismerni, mi számít igazán, és mire érdemes odafigyelni. Ha legközelebb negatív érzelmet tapasztalunk, ne próbáljuk elnyomni vagy elutasítani – inkább figyeljünk rá tudatosan, és gondoljuk végig, mit szeretne jelezni számunkra.

forrás:

https://www.apa.org/pubs/journals/releases/psp-pspa0000350.pdf

https://www.scientificamerican.com/article/anger-can-help-you-meet-your-goals/

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom