„Egyvalamit megtanultam a sok utazgatás alatt: minden zenében tükröződik a társadalom, a vidék, még talán a klíma és a földrajzi adottságok is. Például Brahms művei – amelyek az északi, német ködös tájakon keletkeztek – tele vannak tapogatózással, keresésekkel és álmokkal, tökéletesen befelé fordulnak. A köd a végtelenség érzetét kelti, nem lehet tudni, hogy csak a közvetlen környezetünket vagy talán az egész világot beborítja. Ha az ember kapcsolatba kerül a kiismerhetetlen végtelennel, automatikusan befelé fordul. Nem véletlen, hogy a hamburgi vagy a brémai közönség – szerintem egészen biztosan – Brahmsot jobban érti, mint bárki máshol a világban.”

Fekete Márton marketingszakember, blogger a Mindennapi Pszichológia 2024/4. lapszámában megjelent írása kísérletet tesz többek között annak feltárására, hogy vajon mit keresünk, amikor illatot választunk magunknak; milyen emlékek lépnek ilyenkor láthatatlan működésbe, vagy éppen ellenkezőleg: valamilyen elképzelt vonzó jövő- és énképet próbálunk magunk és a környeztünk elé vetíteni? Létezik-e illatmonogámia, illetve létezik-e illatpoligámia? A parfümökkel, illatokkal szemben tanúsított attitűdök mennyire tükröznek társadalmi folyamatokat? 

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg honlapunkon!