Jelenlegi hely

Illik-e a vállalkozói létforma a személyiségemhez?

nincsen olyan személyiség, amelyiknek ajánlott vagy nem ajánlott vállalkozás indítása
Több osztályozása létezik a személyiségeknek – ám még sokkal többféle ember él a világon. Egyúttal sokféle vállalkozás-típus létezik, sőt működik sikerrel. 

Azt állítjuk, hogy nincsen olyan személyiség, amelyiknek ajánlott vagy nem ajánlott vállalkozás indítása. Pusztán azt kell megtalálnia az olvasónak, hogy az ő beállítottságához milyen jellegű cég illik.

A végletekig önmagába forduló, zárkózott japán nyelvű szakfordító sikeres vállalkozást indíthat – valós tapasztalatról van szó – és jobban is jár, mint ha más cégébe menne el alkalmazottnak. Esetében a koncentráció, a precizitás és a határidők betartása biztosítja az üzleti előnyt, mely a hosszú távú siker garanciája. Vállalkozása nem emlékeztet majd egy Disney-park csillogására, de nem is állna jól ez a csillogás. A piaci igények sem egyformák. Hogy egy másik szolgáltatási területet, a gyógyászatot hozzuk példának, senki nem vágyik gyors vagy látványos szemműtétre.

Közhiedelem, hogy egy vállalkozónak vizionáriusnak kell lennie, azaz csak olyan ember vágjon bele saját cég alapításába, aki képes megálmodni a jövőt, aki kreatív, akinek innovatív tervei vannak. Ezzel szemben sok franchise-vevő (a későbbiekben külön írásban foglalkozunk a franchise filozófiájával és gyakorlatával) egy kész, kipróbált rendszert vásárol meg, s üzemeltet vállalkozóként – a legtöbbször sikerrel.

Milyen a személyiségem?

Az emberi lélek vizsgálatának több ezer éves történetét végigkíséri a tipologizálás igénye, az a vágy, hogy a konkrét egyének egy-egy csoportba sorolhatóak legyenek. Sokat hivatkozott tipológia a Hippokratész-Galenosz-féle felosztás, mely az embereket vérmérsékletük alapján négy csoportba sorolja: szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus. Egészen biztosan hallott már az olvasó az emberek „piknikus”, „aszténiás” vagy „atletikus” csoportokba való besorolásáról, mely Ernst Kretschmer (1888–1964) német pszichiáter megfigyelésein alapszik. Ezek a felosztások mind abból a megközelítésből indulnak ki, hogy a személyiség nem egy társas környezetben lezajló, bonyolult folyamat eredményeként születik meg és formálódik, hanem az öröklött testi tényezők által biológiailag meghatározott.

Napjainkban a munkaközvetítők, karriertanácsadók általánosan Carl Gustav Jung eredetileg 1921-ben kiadott A lélektani típusok (2006) című könyvében definiált tipológiára alapozva csoportosítják az embereket.

Jung megközelítése szerint az emberek négy alapvető lélektani vonás alapján élik meg a világot: érzés, intuíció, érzékelés és gondolkodás. Minden embernél van olyan vonás a négy közül, mely a többinél dominánsabban van jelen. Jung ezenkívül két alapvető pszichés beállítódást különböztetett meg: az „introvertált” (befelé forduló) és az „extrovertált” (kifelé forduló) attitűdöt. Számos klisé és félreértés tapad e típusokhoz. Annyit feltétlenül el kell mondanunk, hogy egyik sem „jó” vagy „kedvezőtlen”, s az „introvertált” elnevezés nem valamiféle depresszív vagy szorongó típus latin elnevezése, sokkal inkább olyan ember jellemzője, aki szívesen tölti a szabadidejét egyedül, s a közösség események hamarabb kimerítik, mint az extrovertált címkével ellátott társait.

A karriertanácsadók a négyféle jungi lélektani vonást és a két pszichés beállítódást kombinálják, s hoznak létre nyolc (olykor tizenhat) kategóriát:

Extrovertált gondolkodó

Introvertált gondolkodó

Extrovertált érzékelő

Introvertált érzékelő

Extrovertált érző

Introvertált érző

Extrovertált intuitív

Introvertált intuitív

Ha valaki úgy érzi, nem szuszakolható bele egyik dobozba sem, nem vele van a baj. De a személyiség-elméletekkel sincs baj, ezek ugyanis ideáltípusokat fogalmaznak meg. Ha nem kőbe vésett, megváltoztathatatlan törvényekként tekintünk rájuk, hanem az orientáció segédeszközeként, akkor a saját vállalkozásunkat is támogatják, amikor például új embert veszünk fel.

 

Hivatkozott irodalom

JUNG, Carl Gustav (2006): A lélektani típusok. Európa Kiadó, Budapest.
KRETSCHMER, Ernst (2014): Physique and Character. Routledge, New York.
Share

Munkavállalóból vállalkozó

Írja meg…

A legtöbbet az olvasó önmagáért tud tenni a nagy út során, amikor munkavállalóból vállalkozóvá válik. Tudjuk, hogy szinte minden ébren töltött pillanatában ezen jár az agya, gondolkodik, reagál a saját gondolataira, s talán e reakciókra is reflektál valamit. A környezetében élőkkel másról sem tud beszélni. Szinte őrület: olykor olyan érzése lehet, mintha egy csupa-tükör liftben utazna. Ebből a mókuskerékből mutat kivezető utat az írás. Azt javasoljuk, hogy írjon az olvasó, mindig írjon. Fecnire, újságpapír szélére, bőrkötéses naplóba. Vagy a Mindennapi Pszichológiának.

A beküldött gondolatok mindegyikéért hálásak vagyunk. Nincsen butaság, rossz ötlet vagy téves gondolat. Csak intimitás van, azaz szerzőnk a legbizalmasabban kezeli a beküldött gondolatokat és igyekszik a legtöbbet megválaszolni.

Várjuk tehát kérdéseiket, észrevételeiket. A szélesebb kör érdeklődésére számot tartó kérdést, illetve a problémákra, javaslatokra adott választ e rovatban - természetesen a kérdező anonimitásának megőrzése mellett - a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tesszük. 

Share

Ez is érdekelhet

Mit kezdjünk a bennünk lévő két, látszólag ellentétes erővel? Mit kezdjünk az emelkedettebb és az alantasabb személyiségvonásainkkal?

Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés.

A rejtett bántalmazást különösen nehéz érthetővé tenni a külvilág számára.

A jó szándékú kritika, a negatív tartalmú vélemény megfogalmazása és elfogadása fontos szerepet játszik kapcsolataink

A pszichológiában C. G. Jung honosította meg az árnyék fogalmát. Mit is jelent az analitikus pszichológiában a lélek sötét oldala, és mit lelkünk „fényes” oldala, a perszóna –...

Tehetünk-e arról, ha nincs bennünk elég szeretet? Vagy tehetünk bármit is azért, hogy legyen?