Az optikai csalódások vizuális észlelésünk beépített hibáira épülnek
Hirdetés
Érdemes egyenesnek lenni?
Egy barátom felújította a lakását, a konyhapult fölé sötétkék és fehér csempelapok kerültek. „Most nézd meg, hogy rakták ezt föl!” – mondta nekem. – „Szerintem valahogy ferde”. Nekem is gyanúsnak tűnt, ezért alaposan megvizsgáltuk, de meg kellett állapítanunk, hogy a mester tökéletes munkát végzett, a csempesorok párhuzamosak.
Azért tűntek mégis furcsán girbegurbának, mert a falon véletlenül előállt egy optikai illúzió. A jelenséggel – mint később kiderült – a tudomány már vagy egy évszázada foglalkozik. A dolog vége az lett, hogy a csempét le kellett verni, annyira zavaróak voltak a meghatározhatatlanul szabálytalan vonalak.
Az angliai Bristolban, az egyetem épületétől nem messze van egy kávéház, melyet régebben Delightnak hívtak, manapság pedig Workhouse néven működik. A kávézó nem a süteményeiről híresült el, hanem a külső faláról. Történt ugyanis, hogy az 1970-es évek elején az egyetem Agy- és Észleléskutatási Laboratóriumának egyik munkatársa felfigyelt a kis saroképület érdekes, fekete-fehér mintázatú portáljára, amelyen – nyilván véletlenül, akárcsak a barátomék konyhájában – optikai illúzió alakult ki. A bristoli agykutatók Richard L. Gregory vezetésével foglalkozni kezdtek a jelenséggel, melynek a „café wall illusion”, azaz kávéház-fal illúzió nevet adták, s ez az elnevezés azóta is él a szakirodalomban.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 1. számában olvasható
Hirdetés
2024-04
Megrendelem
Hirdetés