Magyarországon ma tízből hét nő gondolja azt, hogy elsősorban a nők feladata a család és a háztartás dolgairól gondoskodni. Ennél is többen, több mint háromnegyedük osztja azt a véleményt, hogy egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról – derült ki a Magyar Fogyasztó Platform Találd a NŐT! című konferenciáján, ahol a  résztvevők értékes információkat tudhattak meg többek között a nők fogyasztási, médiahasználati és internetezési szokásairól, de „lehullt a lepel” az elérésükhöz szükséges leghatékonyabb kommunikációs eszközökről is. Az alábbiakban a konferencia fő témáiból szemezgetünk, s dióhéjban összefoglalunk néhány érdekes megállapítást.

A szakkonferencia nyitóelőadója, dr. Csernus Imre rávilágított arra a nem elhanyagolható tényre, hogy a mai világban a hölgyek elkezdtek férfiasodni, azaz érzelmi szempontból zárkózottabbá váltak. Talán ennek is „köszönhetően” nem mindig tudják megélni önnön valójukat, hiszen a nő – mint a legtöbb ember – akkor válik teljessé, ha racionális és az emocionális intelligenciája egyensúlyban van.
Az ELLE Magazin olvasói körében végzett kutatásokból az is kiderült, milyennek látják magukat a magyar nők átlagon felüli kíváncsinak, intuitívnak és érzékenynek tartják magukat, mindennél fontosabbnak gondolják a hűséget és állítják, hogy a boldog házassághoz elengedhetetlen a szexuális tapasztalat – mindemellett a nyugat európai hölgyekkel ellentétben elsősorban a férfiaknak akarnak tetszeni és nem önmaguknak.
Bár minden nő egy külön egyéniség, a kutatók a számokból mégis „megalkották” a jól körülírható és valójában persze nem létező átlagnőt, akinek családja védelme, azaz szerettei biztonsága jelenti a legfontosabb értéket, ugyanakkor a jókedvet, a tisztességet, a békét és a belső harmóniát sokkal fontosabbnak tartja a régió más országaiban élő társainál.

Ötből három nő hazánkban úgy érzi, korának megfelelően néz ki, egyharmaduk pedig úgy véli, koránál fiatalabbnak látszik. A hölgyek harmada ennek megfelelően semmit nem változtatna külsején – aki nem teljesen elégedett megjelenésével, az főként a csípőjén alakíttatna, ha tehetné. Most – vagy az idő múlásával – a súlyos betegségek kialakulásának nagyobb veszélye (31,7 százalék), a látásromlás (31,1 százalék) és az elhízás (30,9 százalék) miatt aggódnak leginkább a magyar nők – hangsúlyozta Átlagnő című előadásban Steigervald Krisztán, a GfK Hungária Piackutató Intézet munkatársa.
A konferencia egyik legérdekesebb megállapítása a dr. Radácsi László (B&P CSR management) és Ujhelyi Katalin (Tudatos Vásárlók Egyesülete, B&P CSR management) páros által tartott előadásban hangzott el. Eszerint a magyar nők felelősebb fogyasztók, mint férfi társaik. S hogy szerintük ki a felelős fogyasztó? Aki vásárlásai során megvizsgálja a termékek, szolgáltatások, és azok előállítóinak társadalmi, környezeti hatásait – azaz aki másokra is tekintettel van (vagyis a ma élő emberekre; jövőben megszületendő utódainkra; állatokra és növényekre; ökológiai rendszerekre).
Kaszás György (UpGrade Communications)véleménye szerint a magyar reklámokban ábrázolt nőkép a legtöbb esetben irrealisztikus, papírmasészerű és sztereotip. Sok esetben direkt vagy indirekt módon szexista, még az egyszerű dolgokat is igyekszik megmagyarázni – és feleslegesen hízeleg. Minderre reagálva a stratégiai tervezőket tömörítő kerekasztal-beszélgetés résztvevői megállapították, hogy a reklámok újratermelik a nőkről kialakult sztereotípiákat, hiszen egyszerűbb egy régi, „jól bevált” sémához visszanyúlni, mint új irányt mutatni. A kommunikációs szakemberek „mentségére” szóljon, hogy a reklámokban a férfiak ábrázolása ugyanannyira sztereotip, mint a hölgyeké…
Sas István, a neves reklámpszichológus előadásában a nők erős megfelelési kényszerét emelte ki. Meglátása szerint a „gyengébbik” nemben négyféle ego rejtőzik: a valós, az ideális, a képzelt és vágyálom énjük. Minden vásárláskor ezek az egók feszülnek egymásnak, így keltve állandó feszültséget a nőkben. Sas szerint a jó reklám akkor válik igazán partnerré, ha felismeri ezt a feszültséget, és nem gerjeszti, hanem inkább „megértően megsimogatja” a fogyasztó fejét.
Klenovszki János (NRC Piackutató) a nők és az internet viszonyának vizsgálata alapján úgy látja, az interneten szörfölők arányából leginkább az tűnik ki, hogy a nők ma még kevésbé használják ki a világháló úgynevezett hasznos funkcióit. Míg a férfiak a felesleges sorban állás helyett a kötelező dolgok elintézésének gyorsabb – ez esetben online – formáját választják, a nők bankügyeiket, hivatalos elintéznivalóikat inkább személyesen végzik. Ennek oka egyrészt az internetes biztonsági rendszerekkel szembeni alacsonyabb bizalmi szintben keresendő: a nők kevésbé nyitottak arra, hogy bizalmas, személyes adataikat netes felületen kiadják, másrészt az ügyintézővel való személyes találkozás megengedi a bizalmasabb légkör kialakulását, emellett lehetőség nyílik kérdéseik közvetlen feltevésére és megválaszolására, amit nagyon sok online rendszer ma még nem biztosít.

A konferencia rendezője, a Magyar Fogyasztó Platform (MFP)érdeklődésének középpontjában a folyamatosan változó fogyasztói szokások, s maga a hazai fogyasztó áll – természetesen nemzetközi összehasonlításban.Rendezvényein – a marketingkommunikációs szakmából érkező előadók mellett – minden alkalommal helyet ad azon kezdeményezések bemutatásának is, amelyek az aktuális konferencia témájához szorosan kapcsolódnak. Így a Találd a NŐT! vendége dr. Dietz Ferenc, Szentendre város polgármestere volt, aki részleteiben ismertette városuk nőbarát programját. Mint kiderült, a projekt minden eleme tudatos városfejlesztési stratégiájuk része, amelynek elsődleges célja az életminőség javítása, továbbá szeretnék elérni, hogy a település hölgyszemmel is biztonságosabb és kellemesebb legyen.