Jelenlegi hely

Felnőttmesék - elég-e a hit?

mi okozhatja azt, hogy a placebo egyes esetekben pozitív, máskor negatív hatást vált ki?

Mi okozhatja azt, hogy a placebo egyes esetekben pozitív, máskor negatív hatást vált ki a betegekből? Valóban megmagyarázható ez a jelenség a betegek gyógyulásba vetett hitével? Létezhet, hogy valaki akkor is meggyógyuljon, ha gyógyulását orvosilag semmi sem támasztja alá? És mi köze ennek a jelenségnek a pszichológiához? Érdekes kérdések ezek, amelyekre az utóbbi időben egyre több kutatás és vizsgálat keresi a válaszokat, és ezek a válaszok nagymértékben meg tudják változtatni életünket, a betegségekkel és a gyógyulással kapcsolatos hiedelmeinket, meggyőződéseinket.

 

Nem minden az, aminek látszik. Mindennapi életünkben ezt számtalan történet igazolja, s ebből adódóan érdekes helyzetek keletkeznek. Drága dédnagyapám rendkívül makacs ember hírében állt. Számos, az idős korra jellemző betegsége, panasza volt, azonban meg volt győződve róla, hogy bármilyen gyógyszert írt is fel neki az orvosa, az biztos, hogy nem fog használni, sőt, száz százalék, hogy még ront is az állapotán. Meglepő módon valóban egyetlen orvosság sem volt nála hatásos, jóllehet orvosilag semmi sem indokolta az állapotjavulás hiányát. Édesanyám, aki az egészségügyben dolgozik, és aki az egyetlen ember volt, akinek a szavára dédi adott valamicskét, új ötlettel állt elő. Egy doboz C-vitamint szerzett be, és a pirulákat egy jelöletlen gyógyszeres fiolába gyűjtötte, majd odaállt dédi elé, és közölte, hogy a pirulák egy vadonatúj fejlesztés eredményei, és kizárt, hogy ne használjanak. Hosszas győzködés után dédi ráállt, hogy elkezdje szedni a tablettákat, és csodák csodája, már egy hét után kezdtek enyhülni, később pedig szűnni a panaszai. Ez a látványos javulás sajnos nem tartott soká: egyszer ugyanis felfedezte, ahogy anyukám az egyik dobozból a másikba teszi a tablettákat. Ezután állapotának javulása, amilyen gyorsan elkezdődött, olyan gyorsan le is állt…

A fenti történet jól példázza azt a napjainkban egyre több figyelmet élvező jelenséget, amit úgy hívnak: placebo-hatás. Ez egy mérhető, nem kezelés eredményéből származó javulás az egészségi állapotban, amely az úgynevezett placebo hatására jön létre. (A placebo latin eredetű szó, jelentése egy ígéretet sugall: „örömet szerzek”). Kevesen tudják, de a placebo nem feltétlenül azonos gyógyszerrel vagy kezeléssel – ugyanazt a hatást lehet elérni egy műszeres vagy műtéti beavatkozással is, de ide sorolja a szakirodalom a tudományos alátámasztást nem nyert gyógyító eljárásokat is (például: homeopátiás szerek). A fent leírt történet azonban nem csupán ezt a pozitív hatást példázza. Létezik egy, a placebo-hatással ellentétes jelenség. Ez akkor következik be, ha a beteg abban hisz, hogy egy szer ártani fog neki. A történetben szereplő dédi is meg volt győződve róla, hogy az orvosa által felírt szerek ártalmasak, ezért az állapota romlani kezdett. Ez az állapotromlás akkor is bekövetkezik ilyen esetekben, ha a beteg által szedett gyógyszer valójában placebo. Sőt, a negatív hatáshoz nem szükséges gyógyszer sem, elég annyi, ha a kezelőorvos kimondja, hogy a beteg állapotán semmi és senki nem segíthet. Ezt a fajta negatív hatást nevezik nocebo-hatásnak (a latin nocebo szó azt jelenti: „ártani fogok”).

De mi okozhatja azt, hogy a placebo egyes esetekben pozitív, máskor negatív hatást vált ki a betegekből? Valóban megmagyarázható ez a jelenség a betegek gyógyulásba vetett hitével? Létezhet, hogy valaki akkor is meggyógyuljon, ha gyógyulását orvosilag semmi sem támasztja alá? És mi köze ennek a jelenségnek a pszichológiához? Érdekes kérdések ezek, amelyekre az utóbbi időben egyre több kutatás és vizsgálat keresi a válaszokat, és ezek a válaszok nagymértékben meg tudják változtatni életünket, a betegségekkel és a gyógyulással kapcsolatos hiedelmeinket, meggyőződéseinket.

Létezik egy pszichológiai elmélet, mely szerint a placebo-hatás pszichológiai folyamat, egy szubjektív, javulással kapcsolatos érzés eredménye. Irving Kirsch és Guy Sapirstein antidepresszánsokat vizsgáló klinikai teszteket elemzett. Következtetésük szerint a pozitív hatás közel 75 százalékban nem biokémiai elváltozások, hanem sokkal inkább a javulás elvárásának az eredménye. Ezek szerint a hit és a remény már önmagában elegendő ahhoz, hogy javulás következzen be egy beteg állapotában. De elképzelhető, hogy ennyi valóban elég? További vizsgálatok eredményei szerint az esetek túlnyomó többségében olyan objektív javulás tapasztalható, amit már nem lehet pusztán pszichológiai hatásokkal magyarázni. Íme néhány példa ezekből a vizsgálatokból, melyeket a New York Times Magazine 2000. január 9-i száma jelentetett meg:

·         Sikeres volt egy szemölcs eltüntetése, miután az orvosok színes festékkel kenték be azt, azzal az ígérettel, hogy eltűnik a festék lekopása után.

·        Asztmások esetében a légutak már attól is kitágultak, ha a belélegzett anyag ugyan nem volt hörgőtágító, de a betegnek ezt mondták.

Egy másik elmélet arra hívja fel a figyelmet, hogy a kezelés során kapott figyelem és törődés az, ami elindítja a pozitív hatást eredményező folyamatokat a szervezetben. Ez az elmélet Dr. Walter A. Brown amerikai pszichiáter nevéhez fűződik, aki szerint a placebo-hatás főként fizikai. Tehát nem a placebo eredményezi a javulást, hanem a folyamat, amelynek során a placebo a beteghez kerül. Ha a beteg érzi a törődést, a gondoskodást, akkor reményteli állapotba kerül, a szervezetében endorfin termelődik, ami csökkenti a stresszt. A csökkent stressz pedig lassítja a további káros fizikai elváltozásokat.

A fent említett elmélet magyarázat lehet arra, hogy ha valaki hisz a gyógyulásában, akkor gyógyulhat – viszont ha abban hisz, hogy nincs segítség, akkor valóban romlás következhet be az állapotában. Egy 2008-as cikkében Mérő László is a hit gyógyító erejét veszi górcső alá. Cikkéből kiderül, hogy a hit, legyen az akár vallásos, akár a tudományba vetett hit, sikeresen hathat az immunrendszerre, ösztönző erő, ami a gyógyulást segíti. Egy amerikai felmérést említ, amely szerint az amerikaiak 64 százaléka úgy érzi, sokat segít, ha orvos és betege együtt imádkoznak. Ez természetesen kultúraközi különbségekből is adódik.

Sokan nem hisznek a placebo hatás jelenségében, mert kuruzslásnak, a beteg ember becsapásának tekintik azt. Maga a placebo alkalmazása, alkalmazhatósága természetesen felvet bizonyos orvos-etikai kérdéseket. Azonban az utóbbi időben túlságosan sok, a jelenséget igazoló eredmény született, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha valóban igaz, hogy pusztán a hit, a remény, és az érzés, hogy törődnek velünk, elegendő ahhoz, hogy minimális javulás következzen be egy betegség esetén (és ennek az ellenkezője is bekövetkezhet), – még akkor is, ha nem létezik tudományosan igazolható magyarázat arra, hogy ez miért is történik, – semmiképpen nem lehet káros ennek a hitnek az éltetése, és meg kell győzni az embereket arról, hogy higgyenek még ezekben a reménykeltő „felnőttmesékben”.

 

Felhasznált irodalom:

Mérő László: Maga itt a tánctanár? – A hit gyógyító ereje. Narancs XX. évf. 2008. 33. szám

Placebo – myth or reality? http://www.iif.hu/~lak13164/home/hio_placebo_m.htm

Placebo hatás http://www.freeweb.hu/skepdic/placebo.htm

 

A cikk szerzői:

Kató Zsófia  az ELTE BTK Pedagógiai és Pszichológiai Karának  3. évfolyamos,

Gombás Klára az  ELTEBTK Pedagógiai és Pszichológiai Karának 5. évfolyamos hallgatója

 

 

Share

Ez is érdekelhet

Ha egy kisgyermek azt látja, hogy a szülőnek a biztonságot a mobilja jelenti, akkor hiába mondja neki anya vagy apa, hogy ne kütyüzzön, valószínűleg ő is nagyon akarja majd azt...

„Próbálná ki először az a felnőtt, aki kitalálta!”, „Szegény gyereket teljesen szétszakítják, sehol sincs otthon”.

A szülőket aggodalommal töltheti el, ha arra gondolnak, hogy az okostelefon-használat negatív hatást gyakorolhat gyer

Mik azok az események, történetek, amik olyan örömforrást jelentenek, amihez nem feltétlenül kell megnyerni a lottó ö

Ha valaki mindig megmondja, hogy a gyereke mit és hogyan tegyen, akkor nem az önállósodás útján indítja el, hanem megtartja egy olyan, érzelmileg infantilis munkamódban, amit...

Most részt vehet az ELTE testi tudatosságról szóló kutatásában és eredményéről egyéni visszajelzést kaphat.