Jelenlegi hely

Életünk apró örömei

az élmények megosztása már önmagában sokszorosítja a megélt öröm mértékét

A boldogságra és a beteljesülésre is (hosszan) fennmaradó állapotként tekintünk. De mi a helyzet az apró, minket váratlanul meglepő és ezzel mosolyra fakasztó boldogsággal, mi okoz nekünk örömet? Ezt a kérdést tette fel fogyasztóinak az idén 90 éves Medve sajt – a beérkezett válaszok elemzésében Ráskó Eszter pszichológus volt segítségükre. 

Mik azok az események, történetek, amik olyan örömforrást jelentenek, amihez nem feltétlenül kell megnyerni a lottó ötöst - egyszóval: apróságok, amik boldoggá tesznek? Erre volt kíváncsi a felmérés. A kutatást 2000 fős mintán végezték, a célcsoportot 18-59 éves nők és férfiak alkották. A minta a főbb demográfiai változók mentén – mint a nem, az életkor, a végzettség, a településtípus és az országon belüli régiók – reprezentatív volt. A válaszokat öt kategóriában vizsgálták, egyrészt, hogy miből fakad maga az öröm, magunk generáltuk vagy mások okozták, megfogható-e vagy sem, véletlen-e, csak én vagyok a részese vagy más is, illetve, hogy otthon történik-e vagy máshol?

„Arra, hogy pontosan miben leljük örömünket, rengeteg tényező van hatással – mondja Ráskó Eszter. – A személyiségjegyeinken kívül számít az anyagi helyzetünk, az életkorunk, a családi helyzetünk, a makro- és a mikrokörnyezetünk, az átélt életeseményeink. Hogy miért? Mert ezek formálják a vágyainkat. Az anyagi gondokból fakadó tehetetlenségérzést nyilván könnyebben oldja egy váratlan pénznyeremény, míg a gyermekeitől távol élő szülők szívesebben társasoznának az unokákkal, egy sokgyerekes anyuka pedig igazán gyönyörködne végre egy kicsit a naplementében.

Család és barátok

  • Talán nem meglepő, hogy a legtöbben - a válaszadók 43 százaléka - az apró örömök kapcsán elsőként a családra asszociálnak és a velük közösen megélt pillanatokra, mint akár egy ebéd vagy egy kirándulás. Ezek mellett kiemelkedő szerep jut az olyan esszenciális örömforrásoknak, mint egy jó nevetés, egy beszélgetés vagy maga a találkozás pillanata. Érdekesség, hogy a mosoly/ölelés kimagaslóan fontos a magyarok számára. A szeretteink mosolyánál nincs is számunkra nagyobb öröm. A pszichológus szerint ennek oka talán a metakommunikációs jelentésükben rejtőzik, hiszen mindkettővel azt üzenjük, minden rendben közöttünk, kölcsönösek az érzéseink.
  • A családon kívül a másik „befutó” a tágabb ismeretségi kör, azaz a barátok és ismerősök. A felmérés  eredménye jól reprezentálja, hogy az élmények megosztása másokkal már önmagában sokszorosítja a megélt öröm mértékét. Fontos azonban kiemelni, hogy nem mindenki a társas interakciókban leli örömét: a válaszadók 7 százaléka számára az öröm valamilyen nyereményt jelent, mások pedig beérik az olyan természet által generált örömforrásokkal, mint a szép időjárás vagy egy nyíló virág látványa.
  • A kutatás eredménye alapján a fent idézett kifejezés kissé elavultnak tekinthető, ugyanis, ha örömről van szó, igenis jobban szeretünk kapni vagy önmagunknak adni. Ez elsőre talán kissé önzően hathat, ugyanakkor a szakértő szerint van ennek egy egészséges olvasata is. Hiszen aki önmagának örömet tud okozni, az nagyobb valószínűséggel tud másokat is jókedvre deríteni.  A válaszadók 34 százaléka azt preferálja, ha mások szereznek neki örömöt, 33 százalékuk pedig azt, ha külső tényező okozza azt.
  • A meglepetés ereje viszont itt is számottevő, hiszen az egész mintát figyelembe véve, a válaszadók 21 százaléka a váratlan örömök rajongója. Ha nem számítunk valamire, nincsenek előzetes elvárásaink vagy elképzeléseink az események kimenetelével kapcsolatban, könnyebben éljük meg azokat önmaguk tökéletességében, összehasonlítva azzal, mint amikor már jó előre álmodozunk róla. Ha összefutunk egy rég nem látott ismerőssel, vagy ha éppen egy apró, kedves meglepetést kapunk a szeretteinktől, az mindenki napját feldobja.
  • Nem vagyunk viszont anyagiasak, hiszen a kitöltők 62 százaléka a nem megfogható élményeket részesíti előnyben, 58 százalékuk pedig kifejezetten vágyik rá, hogy mások is a részesei legyenek örömüknek. Sokunknak egy ritka virág virágzása, vagy éppen egy jól sikerült családi ebéd legalább akkora örömet jelent, mint a legdrágább ékszer, vagy egyéb értékes ajándék. Azt is tudjuk, hogy nyerni mindenki szeret, de a nyerés ténye önmagában sokkal fontosabb, mint a tárgyiasult nyeremény értéke. Gondoljunk itt például egy jó társasjátékra, ahol már maga a játék öröm.   

Nők, férfiak – és az életkor szerepe

  • A nők és a férfiak sem pendülnek kifejezetten egy húron a témában, mert amíg a nők a nem megfogható elemeket, a családot, az érzelmi központra ható eseményeket állítják a fókuszba, addig a férfiaknál gyakoribbak az önállóan megélt örömök, a maguknak szerzett élmények és a megfogható elemek, mint például a tárgyi nyeremények. „Ennek egyrészt evolúciós okai vannak, másrészt pedig a kutatás szerint a férfiak kevésbé mozognak otthonosan az elvont fogalmak verbalizálásában – fűzi hozzá Eszter – Ezért lehet, hogy szívesebben merítenek a könnyebben megfogható válaszokból. Szándékosan nem azt mondom, hogy ők jobban kedvelik a komfortzónájukat az önismeret gyakorlásánál, de tény, hogy náluk gyakoribb volt a ’nem tudom’ kifejezés.”
  • A másik nagy szűrő az életkorunk. Minden életszakaszban másra vágyunk, míg húszas éveinkben a főszerep a barátoké, a másokra gyakorolt hatásunké és az együtt megélt váratlan élményeké, addig idősebb korunkban már a család és az otthon történő események a fontosak. A húszas éveinkben építjük fel identitásunkat, ilyenkor ismerjük meg önmagukat, melyhez elemi szükséglet a társas interakció, hiszen a viselkedésünkről és a személyiségünkről a legkönnyebben a mások reakcióiból tudunk következtetéseket levonni. Ahogy viszont idősödünk, egyre specifikusabbá válnak a körülményeink, igyekszünk kiépíteni a saját érzelmi biztonságot nyújtó közegünket, ennélfogva az örömeink is jobban koncentrálnak azokra.

Tanulságként mindenesetre leszögezhetjük, hogy az apró kedvességek, a szeretet legapróbb megnyilvánulásai és hasonló örömforrások megédesítik a mindennapjainkat. Ügyeljünk tehát rá, hogy minél gyakrabban legyen benne részünk, és hogy másoknak is juttassunk belőle!

Forrás: a Savencia Fromage & Dairy Hungary Zrt. sajtóközleménye

 

 

 

 

 

Share

Ez is érdekelhet

Korunk jellegzetes vonásai erősen befolyásolják a járványhoz való viszonyulásunkat, hétköznapjainkat, sőt, egymáshoz való viszonyulásainkat is.

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk ahhoz, hogy ő is érezze a megértésünket.

A kétezres évek eleje óta a férfiaknál csaknem öt, a nőknél három évvel nőtt a születéskor várható élettartam

Mit tehetünk, milyen módszerek állnak rendelkezésünkre, ha egészségünket meg akarjuk tartani?

Az akaraterő egyfelől abban segít, hogy valamit megtegyünk - másfelől viszont abban, hogy valamit ne tegyünk meg.