Jelenlegi hely

A trollok pszichológiája

Jó néhány éve a trollok említése főként a skandináv mitológia és szépirodalom rajongóit, esetleg a fantasy-könyvek kedvelőit hozta volna lázba.  Manapság azonban – sőt, már évek óta – a trollok közöttünk élnek.

Velünk utaznak a villamoson, este bevásárolnak, ebédet főznek, és ha van kutyájuk, leviszik sétálni. Az offline világban nincsen különös ismertetőjelük, nem viselnek bélyeget, és hasonlóan öltöznek, mint bárki más. Emberi mivoltuk egy részét csak online vedlik le, és előfordul, hogy nem is tudnak róla. Olyan impulzusok mozgatják őket, amikről, ha nem tudnak, baj – ha tudatában vannak, katasztrófa...

Az online tér egyik legnagyobb tudatosságot igénylő hatása az, hogy ebben a közegben az érzelmi kontrollunk jelentősen lecsökken, így az ezeket kordában tartó fékek is legyengülnek. Hajlamosabbak leszünk hirtelen érzelmi hullámzásokat megélni, és ez főként a negatív spektrumon belül veszélyes, ahol a düh, a gyűlölet és a bosszúvágy tanyázik...

A trollok alapvető működését nem nehéz meghatározni és nyomon követni. Honnan tudhatjuk, hogy találkoztunk eggyel?  Felzaklat, megzavar, belerondít, beszól, feszültséget gerjeszt, valamint egészen biztosan reakciót, választ akar kicsikarni a többi emberből. Hogy ezt elérje, repertoárjának fontos részét képezi a személyeskedés, a fenyegetés, a kifigurázás és a gúnyolódás is.

A háttérben álló személyiség feltérképezése mellett azonban olyan – néhol meglepő – motivációval is találkozhatunk, ami nem feltétlenül indokolna egy ennyire negatív viselkedést vagy szokást.  A leggyakrabban megnevezett motiváció a feszültség levezetése, az önigazolás vagy épp a hatalom és kontroll vágyának kiélése. A trollok apró győzelemként élik meg, ha kibillenthetnek valakit az egyensúlyából, vagy ha feszültséget szíthatnak. Ugyancsak belső mozgatórugó lehet a figyelemre vágyás és a törődéshiány is, hiszen a negatív figyelem is számít: mindjárt nem érezzük azt, hogy nem számítunk vagy nem is létezünk. Ez főként a fiatalabbaknál megfigyelhető tendencia – ahogy az is, amikor a trollkodás oka nem más volt, mint az ingerszegénység, vagyis az unalom...  

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. december–2021. januári számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Az eltűnt ember nyomában, avagy az indulatkezelés művészete

  • Van-e önmagunkkal szemben kötelességünk?

  • Miénk-e a sorsunk?

  • Amikor csak a bizonytalanság biztos

  • Mire termett az ember?

  • „Nem tudok élni nélküle”? A passzív-agresszív partner

  • Az evés rejtett örömei

  • Csak a kezemet figyeljék! Mi a közös a pszichológusokban és a bűvészekben?

  • Hogyan hat a zenetanulás gyermekem agyára?

  • Hopp, most épp jól érzed magad! A well-being terápia

  • Álmodozni jó? A fantáziavilág fogságában

  • „Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?” Oktatás a járvány közepén

  • Életünk a korona idején

    Beszélgetés Kozma-Vízkeleti Dániellel és Kapitány-Fövény Mátéval

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Általában a perfekcionista emberről azt feltételezzük, hogy kívül-belül rendben van: tökéletes a ruházata, lakásában

A passzív-agresszív módon működő ember jellegzetessége, hogy a környezetével szeretné magát jónak és áldozatkésznek láttatni, és ennek megfelelő visszajelzéseket kapni.

Gondoltál már arra, hogy amikor dühösen rákiabálsz valakire, valójában főnököddé teszed az indulatodat – indulatoddal

Érzelmileg – általában véve és kapcsolataikban egyaránt – alig-alig terhelhetők, ezzel egy időben viszont rendkívül s

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

Amennyiben egy gyerek életéből hiányzik a feltétel nélküli, biztonságot nyújtó időszak, elképzelhető, hogy egész élet