Jelenlegi hely

A trollok pszichológiája

Jó néhány éve a trollok említése főként a skandináv mitológia és szépirodalom rajongóit, esetleg a fantasy-könyvek kedvelőit hozta volna lázba.  Manapság azonban – sőt, már évek óta – a trollok közöttünk élnek.

Velünk utaznak a villamoson, este bevásárolnak, ebédet főznek, és ha van kutyájuk, leviszik sétálni. Az offline világban nincsen különös ismertetőjelük, nem viselnek bélyeget, és hasonlóan öltöznek, mint bárki más. Emberi mivoltuk egy részét csak online vedlik le, és előfordul, hogy nem is tudnak róla. Olyan impulzusok mozgatják őket, amikről, ha nem tudnak, baj – ha tudatában vannak, katasztrófa...

Az online tér egyik legnagyobb tudatosságot igénylő hatása az, hogy ebben a közegben az érzelmi kontrollunk jelentősen lecsökken, így az ezeket kordában tartó fékek is legyengülnek. Hajlamosabbak leszünk hirtelen érzelmi hullámzásokat megélni, és ez főként a negatív spektrumon belül veszélyes, ahol a düh, a gyűlölet és a bosszúvágy tanyázik...

A trollok alapvető működését nem nehéz meghatározni és nyomon követni. Honnan tudhatjuk, hogy találkoztunk eggyel?  Felzaklat, megzavar, belerondít, beszól, feszültséget gerjeszt, valamint egészen biztosan reakciót, választ akar kicsikarni a többi emberből. Hogy ezt elérje, repertoárjának fontos részét képezi a személyeskedés, a fenyegetés, a kifigurázás és a gúnyolódás is.

A háttérben álló személyiség feltérképezése mellett azonban olyan – néhol meglepő – motivációval is találkozhatunk, ami nem feltétlenül indokolna egy ennyire negatív viselkedést vagy szokást.  A leggyakrabban megnevezett motiváció a feszültség levezetése, az önigazolás vagy épp a hatalom és kontroll vágyának kiélése. A trollok apró győzelemként élik meg, ha kibillenthetnek valakit az egyensúlyából, vagy ha feszültséget szíthatnak. Ugyancsak belső mozgatórugó lehet a figyelemre vágyás és a törődéshiány is, hiszen a negatív figyelem is számít: mindjárt nem érezzük azt, hogy nem számítunk vagy nem is létezünk. Ez főként a fiatalabbaknál megfigyelhető tendencia – ahogy az is, amikor a trollkodás oka nem más volt, mint az ingerszegénység, vagyis az unalom...  

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • A nagy Ő nyomában

    „Álom vagy – vagy valóság?

  • Megbízom benned, de ugye adsz kódot a telódhoz?!

    „Alacsony önértékelés – kóros féltékenység?!

  • KÖRVONAL – „Valahogy mindig azt érzem, hogy a végén helyükre kerülnek a dolgok”

    „Beszélgetés dr. Tárnok Zsanettel

  • A stílus maga a… mi is?

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek!

    „Szorong az iskolától – hogyan segítsünk gyermekünknek?

  • A jól (félre)ismert depresszió

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Amikor hűséges olvasóink kezükbe veszik októberi számunkat, a Főszerkesztő előszava mellett egy új – sokak számára ta

A nárcisztikus szülő a gyermekére mint önmaga meghosszabbítására, személyisége „kihelyezett tagozatára” tekint, nem v

Milyen folyamatok vezetnek el ahhoz, amikor  a hosszú együttlét utáni szakítást, válást vagy a szeretett fél elveszté

Segítenek élni, túlélni, átélni és megélni az életet, hitet, reményt adnak a mindennapokban.

Idén júliusban jelent meg a hír, hogy Laurent Simons belga-holland csodagyerek 11 éves korában fizikusi alap

A „rendes emberről” minden család kialakít egy narratívát - ez a mitikus alak hús-vér valójában nem létezik, de szell