Rachel A. Leshin és Marjorie Rhodes kutatása arra világít rá, hogy a lányok esetében már kisgyermekkorban a külső megjelenést helyezik előtérbe a belső élményekkel szemben. 250 felnőttnek mutattak fényképet egy parkban játszó fiú- vagy lánygyermekről, majd arra kérték őket, hogy adjanak leírást a képről. A felnőttek szignifikánsan gyakrabban tettek megjegyzést a külső megjelenésre, amikor a bemutatott gyermek lány volt. Ezzel szemben a fiúkat nagyobb valószínűséggel írták le a feltételezett belső állapotuk (gondolataik, érzéseik) alapján. A kutatás másik részében valódi gyerekek, illetve fiú- vagy lánygyerekre emlékeztető játékok képeiről kellett a résztvevőknek gyorsan eldönteniük, hogy az adott képen gyerek vagy játék látható. Bár a találatok nagy része helyes volt, a felnőttek reakcióideje azt jelezte, hogy gyorsabban címkézték a lányos kinézetű képeket játékként, mint gyerekként. Összességében az eredmények arra utalnak, hogy a nemi alapú tárgyiasítás korábban kezdődhet és mélyebben beágyazott lehet, mint azt gondolnánk: a felnőttek többféle feladatban is következetesen nagyobb valószínűséggel tekintik a fiúkat teljes értékű embernek, míg a lányokat inkább a tárgyakhoz közelebb állónak.