Hirdetés
MIPSZI online cikkek

Ez a cikk csak az online felületen elérhető.

Kedves AI!

Ön hogyan beszélget a mesterséges intelligenciával?

Az alábbi udvarias párbeszéd résztvevői közül az egyiknek nincsenek saját szándékai, elvárásai, nem érzékeny, nem sértődékeny, nem bosszúálló, nem tud haragudni, és nincs szüksége tiszteletteljes bánásmódra. 
Ön hogyan beszélget a mesterséges intelligenciával?

Szereplők:

AI (nem ember, nincsenek önálló céljai, érzelmei) és Kovács Barnabás (ember, akinek vannak.)

K.B.: Kérlek, rajzolj egy utcarészletet, amin egy idős házaspár sétál.

AI.: Tessék. Remélem, így gondoltad.

K.B.: Ez remek, csak a képen lévő idős asszony haja legyen ősz. Köszi, ha javítod.

AI.: Hogyne, szívesen.

***

K.B.: Kérlek, foglald össze a feltöltött tanulmánynak a legfőbb gondolatait!

AI.: Szeretnéd, ha mélyebben elemezném?

K.B.: Kérlek, először olvasd el még egyszer, amit írtál és a forrást, mert néhány fontos rész kimaradt.

AI.: Bocsáss meg, tényleg elnéztem. Újra írom.

Hirdetés

***

K.B.: Arra gondoltam, hogy tanulmányozni fogom a vombatok táplálkozási szokásait. Mit gondolsz erről?

AI.: Nagyszerű ötlet! Kevés adat áll rendelkezésre ezzel kapcsolatban.

K.B.: Segítenél összegyűjteni néhány fontos szakirodalmat a témával kapcsolatban?

AI.: Hogyne, nagyon szívesen.

Mégis miért viselkedik az ember a géppel úgy, mintha érző lény lenne?

Ennek az a magyarázata, hogy az udvariasság az emberi viselkedés szabályozásának fontos eszköze. A tiszteletteljes kommunikáció olyan mélyen beépült társas normarendszerünkbe, hogy sok esetben akkor is automatikusan működésbe lép, ha a másik fél nem ember. 

Amikor emberi tulajdonságokkal, érzésekkel vagy szándékokkal ruházunk fel nem emberi létezőket, az egy mélyen huzalozott, evolúciós és pszichológiai folyamat. Antropomorfizációnak nevezik. Nem hiba, hanem egy természetes túlélési és kapcsolódási stratégia. Ez működik akkor is, amikor nevet kap a családi autó, megbeszéli a gazdi a papagájjal, hogy dolgozni megy, dühösen kiabál az elromlott porszívóval a tulajdonosa. Az emberi elme hajlamos társas szereplőként értelmezni mindazt, amivel interakcióba lehet lépni. Különösen akkor, ha a szociális viselkedés legfontosabb jegyeit mutatja: válaszol, megszólít, kérdez, emlékszik a korábbi beszélgetésekre, és a kommunikáció szabályai szerint reagál. Ilyenkor automatikusan aktiválódnak azok a pszichológiai mechanizmusok, amelyek az emberi kapcsolatokban is működnek. 

Társas feldolgozó mechanizmus

A pszichológia egyik legismertebb magyarázata erre a jelenségre a CASA-elmélet (Computers Are Social Actors – A számítógépek társas szereplők). Clifford Nass és Byron Reeves a Stanford Egyetemen végzett kutatásai azt mutatták, hogy az emberek automatikusan ugyanazokat a társas szabályokat alkalmazzák a számítógépekkel szemben, amelyeket egymás között is követnek. Ez nem azért történik, mert összetévesztik a gépet az emberrel, hanem azért, mert az emberi agy rendkívül gyors társas feldolgozó mechanizmusokat használ. Evolúciós szempontból ez rendkívül hasznos stratégia volt, hiszen gyorsan fel lehetett ismerni a szövetségeseket, a riválisokat vagy a veszélyforrásokat

Amikor Reeves és Nass kidolgozták elméletüket az 1990-es évek közepén, még viszonylag egyszerű számítógépes programokat vizsgáltak. A mai nagy nyelvi modellek azonban már sokkal inkább emlékeztetnek egy beszélgetőpartnerre. Fenntartják a párbeszédet, alkalmazkodnak a felhasználóhoz, kérdeznek, visszautalnak korábbi információkra, sőt nyelvi stílusukban empatikusnak, megértőnek tűnnek. Emiatt a CASA-elmélet ma talán még aktuálisabb, mint megszületésekor volt.

Hatalmas energiaigény

Jelenleg az AI-val való udvarias diskurzus megítélése azért megosztó, mivel minél terjedelmesebb az instrukció és a válasz, annál nagyobb a mesterséges intelligencia energiaigénye. Nagyobb számítási kapacitásra és vízfelhasználásra van szüksége.

A pszichológia ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a kommunikáció egyaránt hat minden résztvevőre. A kérés, a megköszönés vagy az udvarias fogalmazás nem pusztán a partner iránti tiszteletet fejezi ki, hanem folyamatosan megerősíti a közlő együttműködési normáit. Ha a kommunikációs viselkedés kizárólag utasításokból áll – „Írd meg!”, „Keresd meg!”, „Javítsd ki!” –, elképzelhető, hogy ez a stílus idővel az emberi kapcsolatokra is rányomja a bélyegét. Ennek a fordítottja is igaz lehet. Az AI-val való udvarias kommunikáció a társas készségeket is gyakoroltatja.  

Bár még nem rendelkezünk olyan hosszú távú kutatásokkal, amelyek egyértelműen bizonyítanák, hogy az AI-val kialakított kommunikációs szokások később az emberi kapcsolatokra is hatnak, de a kommunikációs rutinok és az ember–gép interakció vizsgálata alapján ez reális lehetőségnek tűnik.

Források:

  • Nass, C., & Moon, Y. (2000). Machines and Mindlessness: Social Responses to Computers. Journal of Social Issues, 56(1), 81–103.

  • Kim, Y., & Sundar, S. S. (2012). Anthropomorphism of Computers: Is It Mindful or Mindless? Computers in Human Behavior, 28(1), 241–250. 

  • Pléh Csaba (2013). A megismeréstudomány alapjai. Typotex Kiadó. 

  • Pléh Csaba (2017). A lélek és a nyelv. Akadémiai Kiadó. 

  • Mérő László (2010). Az érzelmek logikája. Budapest, Tericum Kiadó

MIPSZI hírlevél
Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.
Feliratkozom
MIPSZI online cikkek

Ez a cikk csak az online felületen elérhető.

Hirdetés

MiPszi Aktuál (MAT)

Család

Körvonal

Mentális egészség

Mindennapi filozófia

Mipszicske

Munkapszichológia

Önismeret

Párkapcsolat

Opinion - Elmélkedések szerzőinktől

IN ENGLISH

Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL

Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.

Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.

Feliratkozás

Kérje a MIPSZI hírlevelét

Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.