Hirdetés
MIPSZI online cikkek

Ez a cikk csak az online felületen elérhető.

Fehérjegyártás nagy pontossággal - sejtszintű trükk

Rájöttek, hogy mi áll a polipok intelligenciája mögött

Frissítve: 2026. 07. 31.

A Current Biology július 29-én közölt tanulmánya szerint a polipok sejtjeiben egy egyedülálló, más állatfajnál még nem azonosított mutáció teszi rendkívül pontossá a fehérjeszintézist – és éppen abban az evolúciós pillanatban jelent meg, amikor ezek a fejlábúak nagyméretű, összetett idegrendszerre tettek szert.
Rájöttek, hogy mi áll a polipok intelligenciája mögött
forrás: 123rf.com

A Harvard Egyetem és a Harvard Medical School kutatói – köztük Nicholas Bellono molekuláris biológus, valamint a tanulmány első szerzői, Richard Han és Rishav Mitra – véletlenül botlottak bele a felfedezésbe. Han a polip riboszomális RNS-ét (rRNS) vizsgálta, amikor egy szokatlan törésre lett figyelmes a genetikai szekvenciában – éppen azon a szakaszon, amely minden eddig vizsgált állatfajnál azonos. Az eltérés funkciójának megértéséhez a kutatók a mutációt Escherichia coli baktériumokba építették be: a módosított baktériumok kevesebb hibát vétettek a fehérjék felépítése során, csökkentve a hibásan feltekeredett molekulák kockázatát, amelyek egyébként káros aggregátumokká állnak össze. Polip- és tintahalszövetek összevetése is megerősítette: a polipoknál valóban kevesebb és kisebb fehérjecsomósodás található. A jelenség kizárólag a sekélyvízi polipfajokra jellemző, amelyek mintegy 100 millió éve váltak külön mélyvízi rokonaiktól, hogy egy jóval összetettebb élőhelyet népesítsenek be – több ragadozóval, prédával és vetélytárssal. Ehhez robbanásszerűen kellett növelniük idegrendszerük kapacitását, márpedig Mitra szerint éppen a hosszú életű neuronok azok, amelyeket különösen sérülékennyé tesznek a fehérjeaggregátumok. Bellono óvatosan fogalmaz: a fehérjeszintézis apró pontossági változását és a fejlett intelligencia kialakulását nem lehet közvetlenül összekapcsolni, de a két esemény időbeli egybeesése „tökéletesen illeszkedik". Eli Eisenberg, a Tel Aviv-i Egyetem genetikusa – aki nem vett részt a kutatásban – szintén óvatosságra int: az összefüggés érdekes, de közvetlen bizonyíték egyelőre nincs rá. A felismerés hosszabb távú jelentősége talán mégsem a polipok elméjének megfejtésében rejlik, hanem az emberi orvoslásban: a hibásan feltekeredett fehérjék felhalmozódása kulcsszerepet játszik számos idegrendszeri betegségben, köztük az Alzheimer- és a Parkinson-kórban. Amy Lee sejtbiológus reményei szerint a jövőben olyan gyógyszerek tervezhetők, amelyek a riboszómákat célozva utánozzák a polipok „szuperpontos" fehérjegyártási trükkjét – csökkentve a hibás molekulák okozta terhelést az emberi sejtekben is.

Hirdetés

MIPSZI hírlevél
Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.
Feliratkozom
MIPSZI online cikkek

Ez a cikk csak az online felületen elérhető.

Hirdetés

MiPszi Aktuál (MAT)

Család

Körvonal

Mentális egészség

Mindennapi filozófia

Mipszicske

Munkapszichológia

Önismeret

Párkapcsolat

Opinion - Elmélkedések szerzőinktől

IN ENGLISH

Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL

Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.

Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.

Feliratkozás

Kérje a MIPSZI hírlevelét

Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.