Fehérjegyártás nagy pontossággal - sejtszintű trükk
Rájöttek, hogy mi áll a polipok intelligenciája mögött
Frissítve: 2026. 07. 31.
A Harvard Egyetem és a Harvard Medical School kutatói – köztük Nicholas Bellono molekuláris biológus, valamint a tanulmány első szerzői, Richard Han és Rishav Mitra – véletlenül botlottak bele a felfedezésbe. Han a polip riboszomális RNS-ét (rRNS) vizsgálta, amikor egy szokatlan törésre lett figyelmes a genetikai szekvenciában – éppen azon a szakaszon, amely minden eddig vizsgált állatfajnál azonos. Az eltérés funkciójának megértéséhez a kutatók a mutációt Escherichia coli baktériumokba építették be: a módosított baktériumok kevesebb hibát vétettek a fehérjék felépítése során, csökkentve a hibásan feltekeredett molekulák kockázatát, amelyek egyébként káros aggregátumokká állnak össze. Polip- és tintahalszövetek összevetése is megerősítette: a polipoknál valóban kevesebb és kisebb fehérjecsomósodás található. A jelenség kizárólag a sekélyvízi polipfajokra jellemző, amelyek mintegy 100 millió éve váltak külön mélyvízi rokonaiktól, hogy egy jóval összetettebb élőhelyet népesítsenek be – több ragadozóval, prédával és vetélytárssal. Ehhez robbanásszerűen kellett növelniük idegrendszerük kapacitását, márpedig Mitra szerint éppen a hosszú életű neuronok azok, amelyeket különösen sérülékennyé tesznek a fehérjeaggregátumok. Bellono óvatosan fogalmaz: a fehérjeszintézis apró pontossági változását és a fejlett intelligencia kialakulását nem lehet közvetlenül összekapcsolni, de a két esemény időbeli egybeesése „tökéletesen illeszkedik". Eli Eisenberg, a Tel Aviv-i Egyetem genetikusa – aki nem vett részt a kutatásban – szintén óvatosságra int: az összefüggés érdekes, de közvetlen bizonyíték egyelőre nincs rá. A felismerés hosszabb távú jelentősége talán mégsem a polipok elméjének megfejtésében rejlik, hanem az emberi orvoslásban: a hibásan feltekeredett fehérjék felhalmozódása kulcsszerepet játszik számos idegrendszeri betegségben, köztük az Alzheimer- és a Parkinson-kórban. Amy Lee sejtbiológus reményei szerint a jövőben olyan gyógyszerek tervezhetők, amelyek a riboszómákat célozva utánozzák a polipok „szuperpontos" fehérjegyártási trükkjét – csökkentve a hibás molekulák okozta terhelést az emberi sejtekben is.
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Mesterséges intelligencia és a pszichológia – avagy ember és gép interakciója
Fodor Alexandra, Ujhelyi Adrienn, PhD
Képzeljük el, hogy két emberrel chatelünk, és a beszélgetés alapján kell megítélniük, melyikük a nő és melyik a férfi. Milyen kérdéseket kell feltennünk ahhoz, hogy ezt biztosan eldönthessük?
Emberi elme – állati elme
Dr. Topál József
A „másként gondolkodók” gondolatainak nyomában – 1. rész
Azok számára, akik felnőtt fejjel érték meg a rendszerváltást, bizonyára ismerős a „másként gondolkodó” kifejezés. A 80-as évek vége felé ugyanis az akkor hatalmon lévő politikai elit előszeretettel ...
Intelligens döntések?
Bódizs Róbert
Amikor Alfred Binet francia fejlődéspszichológus Théodore Simonnal 1905-ben megalkotta az első intelligenciatesztet, aligha hihette, hogy egy évszázaddal később genetikusoktól gazdasági ...
Agyalgó
A nyomtatott kiadást keresse a nagyobb újságárusoknál 2026. november 19-ig, vagy rendelje házhoz közvetlenül honlapunkon keresztül!
Legyen az elsők között!
Értesítjük, ha megjelenik az új MIPSZI lapszám, és hozzáférhet a szakértők által írt tartalmainkhoz.
Értesítést kérekHogyan olvasna?
Online olvasható e-magazinok és letölthető termékek
A digitális termékek és e-magazin tartalmak gyűjtőoldala.
Nyomtatott termékek, print magazin
A nyomtatott termékek és print magazin tartalmak gyűjtőoldala.
Tematikus tartalmak
Magyarország elismert szakemberei által írt tematikus cikkgyűjtemények.
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
