Legyen az hosszú távú vagy élettársi kapcsolat, házasság, ismerkedés – a szakítás mindig fájdalmas. Az érzelmi bevonódás, a befektetett energia, a jövővel kapcsolatos álmok, tervek elvesztése, a visszautasítás érzése, az egyedül maradástól való félelem ugyanúgy szenvedést okoznak.

Az viszont, hogy milyen intenzíven éljük meg a veszteség előidézte fájdalmat, több tényezőtől is függ: befolyásolja a személyiségünk, korábbi veszteségeink, a párkapcsolat milyensége, időtartama, de a veszteségfeldolgozásba fektetett önismereti munka és az is, hogy milyen volt maga a szakítás. Nem mindegy például, hogy szó nélkül, váratlanul hagynak el minket, mi pedig egyedül maradunk a kirekesztettség és elhagyottság kínzó érzésével, vagy van lehetőségünk az érzéseink, érveink, kérdéseink kifejezésére, ezek őszinte átbeszélésére. 

Sárkány Kinga tanácsadó szakpszichológus a Mindennapi Pszichológia 2024/4. lapszámában olvasható cikkében ismerteti, hogy min megyünk keresztül, ha szakítunk, és azt is megtudhatjuk, hogy a különböző szakítási formák mennyire segítik vagy nehezítik a veszteségfeldolgozást és a továbblépést.