Hatékony tanulási technikák

Évek óta kutatják a leghatékonyabb tanulási módszereket világszerte. A pszichológusok és pedagógusok alkotta kutatói csoportok számos élvonalbeli egyetemen végeztek kísérleteket, amelyek rávilágítottak, melyek az idejétmúlt, és melyek a sikeres technikák. Azok a diákok, akik tudatosan követték az ajánlott módszereket, könnyebben tanultak, hosszabb ideig megőrizték emlékezetükben az anyagot, és órákat takarítottak meg tanulási idejükből. De mik ezek a módszerek, és milyen egyéb tényezők befolyásolják még tanulásunk hatékonyságát?

Ideális körülmények

Fontos, hogy hangolódjunk rá a tanulásra! Ismerjük fel, mely napszakban, órában és milyen környezetben tanulunk a leghatékonyabban. Van, aki reggeli pacsirtaként szeret nekiveselkedni a feladatainak, és van, aki éjszakai bagolyként a legaktívabb. Lehet, hogy egy stabil pontra van szükségünk a lakásban, de az is lehet, hogy a változatosság tesz jót nekünk. Ugyanez a helyzet a csend és a zaj kérdésével. A lényeg: fedezzük fel, milyen helyzetekben tudunk teljes koncentrációnkkal jelen lenni. Két dolog azonban általános érvényű. Az egyik, hogy kerüljük el a multitaskingot, vagyis a feladatok párhuzamos végzését. Jelentős mennyiségű kutatás alapján bátran állíthatjuk, hogy a multitasking mítosz, ami nem javítja a hatékonyságot, sőt negatívan befolyásolja az eredményeket. Figyelmünket ugyanis egyszerre csak egy dologra vagyunk képesek irányítani. Ha több dolgot szeretnénk egy időben végezni, figyelmünk folyamatosan áttevődik, „ugrál” a témák között, s ez figyelmi minőségünk romlásához vezet. A másik általános érvényű szabály az előre tervezés. Készítsünk reális időbeosztást, és tartsuk magunkat hozzá. A kisebb célok elérése folyamatosan aktivizálja agyunk jutalomközpontját, és megújuló lendületet ad a folytatáshoz. Mindig hagyjunk időt az ismétlésre, ne pontban a vizsga előtti napra készüljünk el.

A feledés homálya

Sokan használunk olyan módszereket, amelyek a tudás látszatát eredményezik, ám rövid időn belül el is felejtjük a tanultakat. Ilyenkor hiányzik az aktív elköteleződés és a szövegből való jelentésalkotás folyamata, ami nélkül nem beszélhetünk aktív és hatékony tanulási folyamatról. Ilyen például az olvasás, újraolvasás, a kiemelés/aláhúzás és az összegzés. Sokszor foglalkozunk egy témakörrel hosszú ideig, akár szünetek nélkül is, nem lépünk át egy következő témára addig, amíg egyet be nem fejeztünk, újra ismételgetve azt. A tömörített és a blokkolt gyakorlás módszerét nevezzük köznyelven magolásnak, ami az adott pillanatban hasznosnak tűnhet, ám így csak a rövid távú memóriánkba raktározódnak el az olvasottak, ráadásul ezek igen időigényes technikák. 

Hatékony tanulási technikák

1. Megosztott gyakorlat – Az egyik leghatásosabb tanulási stratégia, rávilágít arra, hogy érdemes több rövid időszakra, napra, akár hétre elosztani a tananyagot, és ezek alapján tanulni. A leghatékonyabb gyakorlat az, ha mindennap csak rövid ideig dolgozunk az anyagon. A tanulással eltöltött teljes idő ugyanannyi (vagy kevesebb) lesz, mint egy vagy két maratoni foglalkozás, de az információkat mélyebben és intenzívebben tanuljuk így meg, és sokkal többet őrzünk meg hosszú távon, ami segít, hogy a finisben kiváló eredményt érjünk el. A lényeg a tanulási idő felhasználása, nem pedig az, hogy mennyi ideig tanulunk. Ez a technika segít összpontosítani, naprakésznek maradni a témában, és megőrizni az információkat. 

2. Tanulókártyák – A megosztott gyakorlat egyik legjobb kiegészítő eleme. Kiválóan alkalmas nevek, dátumok, képletek, fogalmak memorizálásra. Lényege, hogy egy kártya egyik oldalára írjunk fel egy fogalmat, majd fordítsuk meg, és a hátoldalára írjuk fel a fogalom jelentését. Ezeket aztán játékos formában használhatjuk akár társas tanulás esetén is naponta pár percben a hosszú és unalmas memorizálás helyett. Használjuk őket akár holtidőben, például amikor várakozunk a fogorvosi rendelőben vagy a buszmegállóban.

3. Pomodoro technika – Lényege, hogy éber kapacitásunkra építve apróbb szakaszokra bontjuk a napi tanulást. Figyelmi kapacitásunk ugyanis véges, biológiailag úgy vagyunk kódolva, hogy csak limitált ideig, kb. 45 percig vagyunk képesek figyelni. A módszer alkalmazásakor 25 perc intenzív intervallumot 5 perc pihenés kövessen. Érdemes időzítőt használni, hogy biztosan betartsuk a kereteket (ehhez léteznek letölthető applikációk is). A pihenőidőben jobb kerülni az olyan tevékenységeket, amelyek egyéb információkat juttatnak agyunkba (olvasás, zenehallgatás, közösségimédia-oldalak látogatása). Végezzük ezt a gyakorlatot legalább 2 órán át naponta.

4. Gyakorlati tesztelés – A vizsgahelyzethez hasonló. Lényege, hogy az információk előhívására koncentrálunk. A tananyag elolvasása után részletesen jegyzeteljük le, amire emlékszünk, majd ellenőrizzük válaszainkat. A tanulási időt érdemes ez alapján is felosztani: egy 100 perces tanulást osszunk fel például 30-40 perc tényleges tanulásra, majd a maradék időben idézzük fel a tanultakat. Ezzel a technikával még önbizalmunk is növelhető, hiszen hozzászoktatjuk magunkat a számonkéréshez.

5. Kérdezzünk saját magunktól – Az ok-okozati összefüggések megértésére és begyakorlására szolgál. A szövegrész tanulmányozása után alkossunk kérdéseket, majd ellenőrizzük a válaszainkat. Mondjuk ki hangosan is őket, ez segít megőrizni az információkat, és szükség esetén ki is javíthatjuk magunkat. Mindez könnyíti az információk tárolását.

6. Problémamegoldás – Műszaki, közgazdasági, matematikai területeken remekül használható módszer, amely arra buzdít, hogy állítsunk össze egy nagy problémalistát a tananyag alapján, dolgozzuk ki és magyarázzuk el a megoldásokhoz vezető lépéseket, és hogy miért működhetnek.

7. Anyagrészek váltogatása – Hatékony technika az ok-okozati összefüggések megértésének erősítésére, ha nem egyetlen témára fókuszálunk sokáig, hanem váltogatjuk azokat. Egy tíz tételből álló vizsgára készülhetünk úgy, hogy az első tétel feldolgozását a tizedik követi. Sokunk tapasztalta már, hogy felkészüléskor valahogy az utolsó tételekre már sosem marad elég idő, sem energia. Ezzel a módszerrel ez is kiküszöbölhető. 

8. Memóriapalota – Az egyik legkreatívabb, vizualizálást alkalmazó technika az összes közül, ahol képzeletünket teljesen szabadjára engedhetjük. Képzeljünk el egy számunkra ismerős épületet, ez lesz a palotánk, itt lép be a tananyag mint szereplő. Minden fontos információt jelenítsünk meg egy-egy szobában, de úgy, hogy az a lehető legabszurdabb, legviccesebb legyen. Garantáltan emlékezni fogunk, ahogy Indiana Jones ostorát csattogtatva átugrik egy trapéz alakú tornaszekrényt, miközben a területének kiszámításához szükséges képletet kántálja. 

9. Váljunk mi magunk tanárrá – Próbáljuk meg saját szavainkkal elmagyarázni az anyagot, akár egyedül, akár konkrét közönség előtt egy tanulócsoportban. Az anyag hangos kimondása által könnyedén észrevehető, hol vagyunk összezavarodva, mely részekkel kell még foglalkoznunk. Az anyag magyarázata közben használjunk példákat, és teremtsünk összefüggéseket a fogalmak között. Az sem feltétlenül baj, ha kezdetben a jegyzeteinkre kell hagyatkoznunk a tananyag magyarázata során, végül enélkül is menni fog. Akár kvízt is készíthetünk, arra gondolva, vajon milyen kérdéseket tenne fel a professzorunk. 

Hogyan segítsük a kisgyerekek otthoni tanulását? 

Próbáljunk ki az alábbi listából párat, hisz a siker kulcsa, tudásunk Szent Grálja számos tanulási technika formájában elérhető. 

1. Aktivizáljuk az érzékszerveiket – Egyes fogalmak jobban megragadnak, ha szórakoztató módon integráljuk őket: tapintással, szaglással vagy akár hangokkal. Ha mozognak is közben, a gyerekek még nagyobb valószínűséggel emlékeznek majd a tényekre, mint amikor csak ülnek egy asztalnál, és átfutják az anyagot. Dobáljunk oda-vissza egy labdát a gyerekkel, miközben országok fővárosait ismételgetjük, de akár egy verset is énekelhetünk egy népszerű dallamra, hogy ezzel segítsük a memorizálást. 

2. Vonjuk be az egész családot – Játsszunk rövid és laza, 15 perces játékokat, ahelyett hogy egy stresszes, zsúfolt munkamenetbe kényszerítenénk a gyerkőcöt. A testvérek bevonása is szórakoztatóvá teszi a tanulást. Vacsora közben például játsszunk a szorzótáblával. Használjunk egy szalvétát, amit körbe kell passzolni, és akinél a szalvéta van, annak válaszolnia kell az utolsó ember által feltett matematikai kérdésre. Elakadtunk? Sebaj! A szalvéta a következő személyhez kerül. Alakítsuk a kérdéseket a résztvevők képességeinek függvényében. Fejezzük be a játékot, amikor úgy érezzük, hogy megfelelő idő telt el, vagy ha valaki elért három helyes választ. 

3. Készítsünk szórakoztató tanulókártyákat – Egyedi rajzok, feliratok legyenek rajtuk, ehhez használjunk színes tollakat, matricákat, egészítsük ki magazinképekkel. Játsszunk kvízműsort, de közben cseréljünk szerepet. A gyerekek szeretnek tanárosat játszani: adjuk át nekik a felelősséget, szórakoztassuk őket néhány rossz válasszal, és hagyjuk, hogy kijavítsanak.

4. Beszéljünk a tanítókkal – Ajánljanak útmutatót a tesztekhez, amelyben felvázolják a várható formátumot és a kiemelendő információkat. Kérdezzük meg a pedagógust arról, milyen konkrét dolgokra kell felkészíteni a gyereket, világítson rá tudásának gyenge pontjaira is. Akár célzott tanulási technikákat, gyakorlófeladatokat is kínálhatnak nekünk. 

5. Készítsük fel őket egy tesztstratégiára – Mikor kézhez kapja a dolgozatát, szánjon arra néhány percet, hogy az összes útmutatást, kérdést átvizsgálja. A feleletválasztós kérdéseknél ceruzával húzza át a helytelen opciókat, így a rossz választ azonnal kiküszöbölheti. Hagyja a legnehezebb kérdéseket a végére, de legyen elég idő arra is, hogy később visszatérjen hozzájuk. Így a könnyű kérdésekkel gyorsan haladhat, és nő az önbizalma.

6. Készítsünk tesztet a számukra – Ez egy-két nappal egy-egy nagyobb megmérettetés előtt történjen. Segít rájönni, mi az, amit már jól tud, és miből kell még készülnie. Ez lehet helyesírás-gyakorlás vagy feleletválasztós kvíz történelmi tényekről. Törekedjünk arra, hogy hibás válasz esetén se szégyellje magát, a tanulás maradjon játék. 

7. Gyógyítsuk meg az Achilles-sarkot – Témazáró dolgozat előtt nézzük át a korábbi röpdolgozatait, és segítsünk megkeresni a következetes hibákat. Érdemes félelemoldó módszert alkalmazni: ceruza és papír helyett használjunk mágnestáblát és szárazon törölhető táblafilcet. Ha gyermekünk hibázik, rögtön le is tudja törölni, nem marad róla bizonyíték. Papírt és ceruzát használva nagyobb lesz rajta a frusztráció, mert egyértelmű jelei maradnak a radírozásnak, javításnak. 

8. Erősítsük meg az alapokat – Minden nagyobb megmérettetés előtt figyeljünk oda, hogy a gyerek eleget aludjon. Az optimális teljesítményhez a legtöbb 6–8 évesnek 11 óra, a 9–10 éveseknek kb. 10 óra alvásra van szüksége. A dolgozat napján kezdjünk egészséges reggelivel, egy tanulmány ugyanis kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik egészségesen étkeznek, kevesebb hibát követnek el a teszteken. Gondoskodjunk róla, hogy bőséges fehérjét, szénhidrátot és egészséges zsírokat tartalmazó étel kerüljön az asztalra.