Jelenlegi hely

Szívközelben a virtuális valóság (VR)

Lehetséges, hogy a szívműtéteket hamarosan robotok fogják végezni?

A szív az egyetlen olyan emberi szerv, amely konkrét fizikai megjelenésén kívül átvitt értelemben a lélek, az érzelmek székhelyéül is szolgál. Ezért aztán többszörösen is fontos, hogy egészséges legyen – mind fizikai, mind lelki értelemben. 

Nem csupán lelki szinten kell rendben tartanunk, nagyon fontos a testi karbantartás is. Mindenki számára fontos, hogy azok az emberek, akik mások szívének gondozására tették fel életüket, jól képzettek legyenek.

Talán sokan emlékeznek még az 1987-ben bemutatott Vérbeli hajsza című filmre. Ebben a főhőst olyan méretűre kicsinyítik, hogy be tudják fecskendezni egy ember szervezetébe. A fizikai belső világ lenyűgözően tárul a szemünk elé. Mennyivel könnyebb lenne az orvostanhallgatók dolga, ha így tanulhatnák az anatómiát! A szív felépítésének megismerése nehéz feladatot jelent a tanulók számára, tekintve, hogy többnyire kétdimenziós ábrák alapján kell elképzelniük a szerv szerkezetét... Mennyivel egyszerűbb dolguk lenne a tanároknak és diákoknak egyaránt, ha képesek lennének felnagyítani a szervet olyan méretűre, hogy bele tudjanak bújni, és belülről szemlélhetnék meg annak szerkezetét! Felejthetetlen, izgalmas világ tárulna ilyenkor a szemük elé, amit a későbbiekben is könnyen felidézhetnének, amikor – már a műtőasztal mellett állva – az élő szervvel kell dolgozniuk. A  Torontói Egyetemen 2018-ban 42 elsőéves orvostanhallgató bevonásával végeztek egy kísérletet. A hallgatók egy része  hagyományos módon, könyvek alapján ismerkedett a szív szerkezetével, a kísérleti csoport résztvevői pedig 30 percen keresztül, egy virtuális valóság program segítségével tanulmányozták a szervet. Az eredmények szerint a kísérleti csoport lényegesen jobban teljesített a tanulási folyamatot követő teszten.

Az orvos-beteg együttműködés is sok tekintetben javítható a virtuális valóság alkalmazásának segítségével – ez akár életet is menthet... A VR a műtéti beavatkozások során is hasznos módszernek bizonyul. A műtétet követő otthoni rehabilitációs program szintén könnyebbé, hatékonyabbá tehető a virtuális valóság alkalmazásának segítségével.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 1. számában olvasható

 

Irodalomjegyzék

Ding, Y., Abiri, A., Abiri, P., Li, S., Chang, C. C., Baek, K. I., . . . Hsiai, T. K. (2017). Integrating light-sheet imaging with virtual reality to recapitulate developmental cardiac mechanics. JCI Insight, 2(22). doi:10.1172/jci.insight.97180

Green, S. M., Mulukutla, S. R., & Elnicki, M. (2012). A proposed program for revising training in diagnostic and interventional cardiac catheterization using a didactic lecture series and virtual reality simulation. Med Teach, 34(6), 512-513. doi:10.3109/0142159X.2012.675099

Khanal, P., Vankipuram, A., Ashby, A., Vankipuram, M., Gupta, A., Drumm-Gurnee, D., . . . Smith, M. (2014). Collaborative virtual reality based advanced cardiac life support training simulator using virtual reality principles. J Biomed Inform, 51, 49-59. doi:10.1016/j.jbi.2014.04.005

Maresky, H. S., Oikonomou, A., Ali, I., Ditkofsky, N., Pakkal, M., & Ballyk, B. (2018). Virtual reality and cardiac anatomy: Exploring immersive three-dimensional cardiac imaging, a pilot study in undergraduate medical anatomy education. Clin Anat. doi:10.1002/ca.23292

Mosso-Vazquez, J. L., Gao, K., Wiederhold, B. K., & Wiederhold, M. D. (2014). Virtual reality for pain management in cardiac surgery. Cyberpsychol Behav Soc Netw, 17(6), 371-378. doi:10.1089/cyber.2014.0198

Valdis, M., Chu, M. W., Schlachta, C. M., & Kiaii, B. (2015). Validation of a Novel Virtual Reality Training Curriculum for Robotic Cardiac Surgery: A Randomized Trial. Innovations (Phila), 10(6), 383-388. doi:10.1097/IMI.0000000000000222

Vieira, A., Melo, C., Machado, J., & Gabriel, J. (2018). Virtual reality exercise on a home-based phase III cardiac rehabilitation program, effect on executive function, quality of life and depression, anxiety and stress: a randomized controlled trial. Disabil Rehabil Assist Technol, 13(2), 112-123. doi:10.1080/17483107.2017.1297858

 

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. december–2021. januári számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Az eltűnt ember nyomában, avagy az indulatkezelés művészete

  • Van-e önmagunkkal szemben kötelességünk?

  • Miénk-e a sorsunk?

  • Amikor csak a bizonytalanság biztos

  • Mire termett az ember?

  • „Nem tudok élni nélküle”? A passzív-agresszív partner

  • Az evés rejtett örömei

  • Csak a kezemet figyeljék! Mi a közös a pszichológusokban és a bűvészekben?

  • Hogyan hat a zenetanulás gyermekem agyára?

  • Hopp, most épp jól érzed magad! A well-being terápia

  • Álmodozni jó? A fantáziavilág fogságában

  • „Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?” Oktatás a járvány közepén

  • Életünk a korona idején

    Beszélgetés Kozma-Vízkeleti Dániellel és Kapitány-Fövény Mátéval

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Megműtöm vagy nem műtöm meg? Örömet szerzek vagy lavinát indítok el? Etikus vagy nem etikus? A praxis mindennapi, állandó dilemmái ezek – állítja dr. Juhász Péter plasztikai...

Széles körű az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a világ legégetőbb kérdései közül sokra a pszichológia fogja megad

Vajon a varázslat működik a valóságban is? Használható a humor félelemoldásra, esetleg gyógyításra?

Ebben a helyzetben könnyen elveszítjük lelki egyensúlyunkat, mert nem tudunk menekülni előle.

„Papíron” még gondolhatjuk is, hogy jogunk van elbaltázni a saját életünket, de sokan és sokszor mégsem érezzük ezt valóságos válasznak...

Néha azonban olyasmit is el kell végeznie, amitől tulajdonképpen szenved… Képes „valamit valamiért” akciókra, a távol