Minél hosszabb idő telik el a munkanélküli létben, annál gyakoribb a reménytelenség és a kétségbeesés.
Hirdetés
2012-01 lapszámban megtalálható
Újrakezdés a munka elvesztése után
A munkanélküliség munkarendje
Frissítve: 2025. 06. 23.
1967-ben Thomas Holmes és Richard Rahe amerikai pszichiáterek fejlesztették ki a skálát az életesemények és a betegségek kapcsolatának vizsgálatára. Már első alkalommal (5000 különböző betegségben szenvedő embert vizsgáltak) sikerült kapcsolatot kimutatniuk a különböző betegségek megjelenése és a negatív életesemények között. A skála 39 eseményéből a 8. legjelentősebb a munkahely elvesztése.
A munkanélküliség folyamatának négy szakaszát – s ezek pszichológiai jellemzőit – először 1982-ben írta le Harold G. Kaufman amerikai munkapszichológus. Az első szakasz a fenyegető állásvesztés helyzete. A munkavállalók tisztában vannak azzal, hogy leépítés lesz, de nem tudják pontosan, kiket és hogyan érint majd. Pszichológiai szempontból ekkor a fokozott munkahelyi stressz átélése jellemző (a bizonytalanság az egyik legkomolyabb stresszforrás). Az ilyen helyzetekre adott legoptimálisabb pszichológiai reakció, ha az érintett kihívásnak tekinti az új helyzetet s megpróbálja magát a munkahelyén bebiztosítani, vagy már ebben az időszakban megpróbál új munkalehetőségeket találni. A másik típusú reakció az, amikor az egyén úgy érzi, nincs befolyással a saját sorsára, és nem tudja azt irányítani – ilyenkor nagyobb a hétköznapi szorongás szintje, és a megoldási kísérletek is kevésbé hatékonyak. Utóbbi reakció gyakoribb azok között, akik korábban sem voltak túlságosan sikeresek a nehéz élethelyzetek megoldásában – ezt a jelenséget hívjuk tanult tehetetlenségnek. Az általában kevésbé sikeres emberek tehát sokkal több odafigyelést és külső támogatást igényelnek egy gondoskodó elbocsátási program keretében.
Hirdetés
A második szakasz maga az elbocsátás, amelynek pszichológiai élménye általában a veszteség (éppúgy, mint válás vagy gyász esetén). Jellemzője a rossz hangulat, az önértékelés csökkenése („kevés voltam…”), a hiba önmagunkban keresése („biztos nem csináltam elég jól valamit”). Ezek az érzések elbizonytalanítanak és gátolhatják az újbóli elhelyezkedést, ezért fontos tudatosítani, hogy nem az elbocsátottról szólnak, hanem a helyzet velejárói. Akárcsak a gyász esetében, a passzivitás, a megszokott napi rutin felborulása önmagában rontja ezeket az érzéseket, ezért nagyon fontos a munkanélküli időszakban is a hétköznapi rutin, „munkarend” kiépítése.
A harmadik szakaszban a munkanélküli lét még relatív anyagi biztonságban és a gyors munkahely-találás reményében telik. Sokan ilyenkor úgy döntenek, pihennek egy keveset, csalódottságukat valamilyen régen vágyott élménnyel, utazással vagy nagyobb vásárlással próbálják enyhíteni (melyet sokszor a nagyobb összegben megkapott végkielégítésből finanszíroznak) – egyes nyugat-európai szakemberek némi túlzással a „munkanélküliség mézesheteinek” nevezik ezt az időszakot. A nagyobb összegű költekezés különösen jellemző azokra az országokra, ahol a lakosság pénzügyi kultúrája alacsony – így Magyarországra is. A hangulat azonban ilyenkor sem felhőtlen: az optimista időszakokat szorongásos szakaszok váltogatják.
A negyedik szakaszra – amennyiben a munkanélküli nem talál addig munkát – a sikertelen álláspályázatok szaporodása, a fenyegető anyagi gondok és a fokozódó kétségbeesés jellemző – ebben nagyobb a depresszió kialakulásának veszélye.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 1. és 2. számában olvasható
MIPSZI hírlevél
Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.
2012-01 lapszámban megtalálható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?
Ligeti György, PhD
A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néző is, aki mások és a saját(!) előadását vagy annak egy részét figyeli – és ...
Vezérigazgatót kecskepásztornak
Zelena András PhD
Kreativitásösztönzés másként
John Smith egy multinacionális cég felsővezetője, 47 éves. Az Oxfordon szerzett közgazdász és MBA végzettséget koncentráció-management területén, idén azonban kecskepásztor lett.
Feszültség a munkahelyen
Uj Anikó
A munkahelyváltás, előléptetés egyik természetes velejárója a változással kapcsolatos izgalom: hogyan állom majd meg a helyem? Meg tudok-e felelni az új elvárásoknak?
A külsőnk, avagy hogyan kapunk munkát?
Bakó Boglárka
A roma nők és a munkapiac*
Félig nevetve, félig dühöngve meséli, hogy az állásinterjú készítője négyszemközt hangsúlyozta neki, azért őt veszi fel, hogy ne az előtérben várakozó két cigány nő közül kelljen választania egyet. ...
Hirdetés
Aktuális magazin
Generációk közt, generációkon át
Generációs tükör
Friss lapszámunk e-magazinként már elérhető! A nyomtatott kiadást keresse a nagyobb újságárusoknál 2026. augusztus 19-ig, vagy rendelje házhoz közvetlenül honlapunkon keresztül!
Tovább olvasom
MIPSZI HÍRLEVÉL
Legyen az elsők között!
Értesítjük, ha megjelenik az új MIPSZI lapszám, és hozzáférhet a szakértők által írt tartalmainkhoz.
Értesítést kérekMagazinok
Hogyan olvasna?
e-magazin
Online olvasható e-magazinok és letölthető termékek
A digitális termékek és e-magazin tartalmak gyűjtőoldala.
print magazin
Nyomtatott termékek, print magazin
A nyomtatott termékek és print magazin tartalmak gyűjtőoldala.
MIPSZI Mentor+
Tematikus tartalmak
Magyarország elismert szakemberei által írt tematikus cikkgyűjtemények.
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.