Jelenlegi hely

Tévedni emberi dolog

(De mi jön utána…?)
Az orvosi hibák gyakoribbak annál, mint amit korábban feltételeztek...

„Tévedni emberi dolog.” Ez a gyakran hangoztatott mondás azt tükrözi, hogy kultúránk viszonylag leegyszerűsítve gondolkodik arról, mi történik akkor, ha tévedünk vagy valamit elrontunk. A Senecától származó idézet folytatását ugyanis – jellemző módon – nem szoktuk már hozzátenni: „a tévedésben megmaradni azonban ostobaság”.   

Cikkek: 

Az, hogy az idézetnek szinte mindenki csak az első, önfelmentésre alkalmas részét ismeri, a szembenézésre késztető folytatását pedig nem, jól illusztrálja a hibákkal kapcsolatos lélektani folyamatokat. Miért olyan nehéz szembenézni a saját felelősségünkkel? Miért követjük el többször ugyanazt a hibát? Miért látják sokszor egészen másként a történtek okait a kívülállók, mint a helyzetben érintettek?

Ezek a kérdések az emberi gondolkodás egyik fontos működési mechanizmusához, az ún. kognitív disszonanciához vezetnek el. Ez akkor alakul ki, amikor a meggyőződéseinket megkérdőjelező információkkal szembesülünk, s így az egymásnak ellentmondó gondolatok feszültséget keltenek bennünk. Elvileg a logikus az lenne, ha a korábbi elképzeléseinknek ellentmondó információk hatására belátjuk, hogy nincs igazunk, és módosítjuk a saját meggyőződéseinket. Igen ám, de az emberek mindig, rögtön be szokták látni, ha nincs igazuk?  Sajnos, nem – ehelyett más, tudattalan gondolkodási stratégiákat használnak, hogy ne kelljen feladniuk meggyőződésüket. Például csak azokra az információkra figyelnek, amelyek az ő igazukat támasztják alá, a többit pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Nagyon jó példa erre a szerelem: eleinte, amikor csak tetszik valaki, egyaránt látom szívem választottjának előnyös és hátrányos tulajdonságait. Aztán szerelmes leszek belé: a hátrányos tulajdonságai eltűnnek, az előnyösek viszont egyre inkább felnagyítódnak szememben. De ilyen az is, amikor az emberek a sikereket maguknak, a kudarcokat külső tényezőknek tulajdonítják...

Minden más emberhez hasonlóan az orvosok is tévedhetnek munkájuk során – miközben azonban számos más munkakörben a hibák következményei csekélyek, addig az orvoslásban ez egészségkárosodáshoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ehhez képest meglepő (a kognitív disszonancia jelensége alapján azonban értelmezhető), hogy az orvoslásban sokáig milyen nagy csend övezte ezt a témakört. Intenzívebb vizsgálatok csupán a közelmúltban kezdődtek.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. december–2021. januári számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Az eltűnt ember nyomában, avagy az indulatkezelés művészete

  • Van-e önmagunkkal szemben kötelességünk?

  • Miénk-e a sorsunk?

  • Amikor csak a bizonytalanság biztos

  • Mire termett az ember?

  • „Nem tudok élni nélküle”? A passzív-agresszív partner

  • Az evés rejtett örömei

  • Csak a kezemet figyeljék! Mi a közös a pszichológusokban és a bűvészekben?

  • Hogyan hat a zenetanulás gyermekem agyára?

  • Hopp, most épp jól érzed magad! A well-being terápia

  • Álmodozni jó? A fantáziavilág fogságában

  • „Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?” Oktatás a járvány közepén

  • Életünk a korona idején

    Beszélgetés Kozma-Vízkeleti Dániellel és Kapitány-Fövény Mátéval

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Néha azonban olyasmit is el kell végeznie, amitől tulajdonképpen szenved… Képes „valamit valamiért” akciókra, a távol

A legtöbb munkavállalói panasz éppen a visszajelzés hiánya körül csoportosul: nincsen lezárása egy folyamatnak, hiány

Gyakran találkozni azzal a hozzáállással, hogy tipikusan ők azok, akik sokat keresnek, támogatják a családjukat –

A magyar felnőttek 4 százaléka tartozik abba a rizikócsoportba, akiknél kialakulhat munkafüggőség.

Normál keretek között hatékonyabb otthonról dolgozni, mert sok zavaró tényezőt ki lehet iktatni - de mi a helyzet

2020 márciusának idusán egyik reggel arra ébredtem, hogy a világ megváltozott,  a magyarországi esélyegyenlőség szűk