Jelenlegi hely

Tévedni emberi dolog

(De mi jön utána…?)
Az orvosi hibák gyakoribbak annál, mint amit korábban feltételeztek...

„Tévedni emberi dolog.” Ez a gyakran hangoztatott mondás azt tükrözi, hogy kultúránk viszonylag leegyszerűsítve gondolkodik arról, mi történik akkor, ha tévedünk vagy valamit elrontunk. A Senecától származó idézet folytatását ugyanis – jellemző módon – nem szoktuk már hozzátenni: „a tévedésben megmaradni azonban ostobaság”.   

Cikkek: 

Az, hogy az idézetnek szinte mindenki csak az első, önfelmentésre alkalmas részét ismeri, a szembenézésre késztető folytatását pedig nem, jól illusztrálja a hibákkal kapcsolatos lélektani folyamatokat. Miért olyan nehéz szembenézni a saját felelősségünkkel? Miért követjük el többször ugyanazt a hibát? Miért látják sokszor egészen másként a történtek okait a kívülállók, mint a helyzetben érintettek?

Ezek a kérdések az emberi gondolkodás egyik fontos működési mechanizmusához, az ún. kognitív disszonanciához vezetnek el. Ez akkor alakul ki, amikor a meggyőződéseinket megkérdőjelező információkkal szembesülünk, s így az egymásnak ellentmondó gondolatok feszültséget keltenek bennünk. Elvileg a logikus az lenne, ha a korábbi elképzeléseinknek ellentmondó információk hatására belátjuk, hogy nincs igazunk, és módosítjuk a saját meggyőződéseinket. Igen ám, de az emberek mindig, rögtön be szokták látni, ha nincs igazuk?  Sajnos, nem – ehelyett más, tudattalan gondolkodási stratégiákat használnak, hogy ne kelljen feladniuk meggyőződésüket. Például csak azokra az információkra figyelnek, amelyek az ő igazukat támasztják alá, a többit pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Nagyon jó példa erre a szerelem: eleinte, amikor csak tetszik valaki, egyaránt látom szívem választottjának előnyös és hátrányos tulajdonságait. Aztán szerelmes leszek belé: a hátrányos tulajdonságai eltűnnek, az előnyösek viszont egyre inkább felnagyítódnak szememben. De ilyen az is, amikor az emberek a sikereket maguknak, a kudarcokat külső tényezőknek tulajdonítják...

Minden más emberhez hasonlóan az orvosok is tévedhetnek munkájuk során – miközben azonban számos más munkakörben a hibák következményei csekélyek, addig az orvoslásban ez egészségkárosodáshoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ehhez képest meglepő (a kognitív disszonancia jelensége alapján azonban értelmezhető), hogy az orvoslásban sokáig milyen nagy csend övezte ezt a témakört. Intenzívebb vizsgálatok csupán a közelmúltban kezdődtek.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az üzleti modell annak a terve, hogy az adott cég miként hoz létre értéket és teszi azt elérhetővé a

Míg egy munkahely legfontosabb jellemzője, hogy az egyik ember előírja a másiknak, hogy mit kell csinálnia és a legtö

Minden vállalkozás egy befektetés. A befektető (tulajdonos) a jelenleg rendelkezésre álló, de nélkülözhető erőforrásokat, anyagi javakat nem éli fel ma, hanem elteszi a...

Izgalmas kérdések, és a kérdésekben még izgalmasabb felvetések érkeztek be hozzánk, amikből most néhányra reflektálunk, válaszolunk.

Sok vállalkozó nincs is tudatában annak, hogy a cége működése mögött mennyi és mennyi folyamat áll.

Azt állítjuk, hogy nincsen olyan személyiség, amelyiknek ajánlott vagy nem ajánlott vállalkozás indítása.