Jelenlegi hely

A kényszeres vásárlás pszichológiája

rendszeresen ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy megvásároljanak valamit

A tipikus jelenet a következő: a(z általában női) vásárlásfüggő személy szorong valami miatt – például kövérnek érzi, vagy egy párkapcsolati konfliktus miatt marcangolja magát. Feszültsége egyre fokozódik, ami mind jobban erősödő sóvárgással párosul. Sóvárog a vásárlás után, azon tevékenység után, amelyről azt gondolja – és korábban meg is tapasztalta –, hogy átmeneti gyógyírt jelent negatív érzéseire. Sőt, akár pozitív visszajelzéseket is kaphat. A boltokban az eladók kedvesen kínálgatják portékáikat, törődnek a vevővel, bókolnak neki, elhitetik vele, hogy minden jól áll neki.

Szerző: 

Manapság mind több szakember tapasztalja, hogy egyes betegeinek vásárlási szokásaira a kontrollvesztés és a következmények belátásának képtelensége jellemző: rendszeresen ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy megvásároljanak valamit, annak ellenére, hogy tudják, nem szabadna ezt megtenniük. Az impulzív vásárlás kétségtelenül nem ritka jelenség: talán mindannyian átéltük már, hogy a pillanat hevében megveszünk egy izgalmasnak tűnő könyvet, egy szép cipőt, egy divatos fülbevalót, vagy kedvenc zenekarunk eddig még nem látott válogatásalbumát. A „hirtelen felindulásból elkövetett” impulzív vásárlás jóval gyakoribb jelenség, mint a kényszeres vásárlás... Míg az impulzív vásárlást alapvetően külső tényezők, például a megkívánt tárgy látványa, illata, elérhetősége, s ezekkel összefüggésben elsősorban az óhajtott tárgy megszerzésének célja váltja ki, addig a kényszeres vásárlás hátterében belső tényezők (személyiségjegyek, érzelmi állapotok) húzódnak meg. A vásárlásfüggő személy belső feszültségét, szorongásait, negatív érzelmi állapotait próbálja csökkenteni: belemenekül a vásárlásba. Mivel a kényszeres vásárlást nem a tényleges tárgyi szükségletek, hanem a belső feszültségek irányítják, sokkal többször vezet olyan tárgyak beszerzéséhez, amelyekre a vásárlónak egyáltalán nincs szüksége. Gyakran nem is használja ezeket, sokszor ki sem veszi a csomagolásból, hanem elajándékozza valakinek, vagy a „kijózanodás” után visszaviszi az árut boltba, esetleg eldobja. A kényszeres vásárlók közel fele pedig egyszerűen felhalmozza, gyűjtögeti (vagyis otthon elrejti) ezeket a tárgyakat. Nagymértékben hatnak rájuk a külső ingerek is: a színek, a hangok, az anyagok, a világítás, a kirakat berendezése. Jellemző, hogy másoknál gyakrabban vásárolnak márkás vagy neves tervező által készített termékeket; ez is a külsőségek fontosságára utal. A nők főleg ruhákat, cipőket, ékszereket és kozmetikai termékeket vesznek, míg a kényszeres vásárló férfiak inkább elektronikai és műszaki cikkekre költenek.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2010. 5. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. április–májusi számában
ezekről olvashat:

2021 áprils–május

  • Mit kockáztatunk, mit kockázathatunk?

    Erkölcsi dilemmák járvány idején

  • Yalom és a pandémia

    avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

  • Fény és árnyék a személyiségben

  • Szex a karantén alatt

    avagy hogyan hat szexuális életünkre a pandémia?

  • „Most jót akarsz nekem vagy rosszat?”

    Szándéktulajdonítás a párkapcsolatokban

  • Az egyik fülemen be… és a másikon is!

    Testvérkonfliktusok

  • Mi történt a zenével?

  • „Csak akarnod kell, és meggyógyulsz!”

    A beteghibáztatás csapdája és a kiút keresése

  • Elveszett és megtalált realitás

    A virtuális valóság alkalmazásának lehetőségei a demencia elleni harcban

  • Újrakezdők

    Szingli apák, akik újra párt keresnek

  • Az agy folyton mesterkedik valamiben

  • Siker, csillogás – és ami mögötte van…

    A divatipar egészségkárosító hatásai

  • Macskapszichológia a karantén idején

  • Ha egyszer vége lesz…

    A járvány hatásairól – Tari Annamária, dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Gyarmathy Éva, dr. Vizin Gabriella

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az elsődleges cél nem önmaga bemutatása, hanem a másik érzékeny pontjainak becserkészése.

Az ilyen emberekre jellemző a grandiózus, egocentrikus gondolkodás, a kiváltságosság-tudat és a dominancia. Úgy gondolják, felsőbbrendűek másokhoz viszonyítva...

Sok helyzetet meg lehet oldani „házon belül”, ám ajánlatos külső szakemberhez fordulni, ha azt tapasztalja a család, hogy nem képes megoldani a felmerülő problémákat.

A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, mely a gyermekek 1-2 százalékát, a serdülők 4-8 százalékát, míg

Általában a perfekcionista emberről azt feltételezzük, hogy kívül-belül rendben van: tökéletes a ruházata, lakásában

Népbetegségről van szó, világszerte becslések szerint 300 millió, Európában pedig nagyjából 40 millió ember érintett.