Jelenlegi hely

A kényszeres vásárlás pszichológiája

rendszeresen ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy megvásároljanak valamit

A tipikus jelenet a következő: a(z általában női) vásárlásfüggő személy szorong valami miatt – például kövérnek érzi, vagy egy párkapcsolati konfliktus miatt marcangolja magát. Feszültsége egyre fokozódik, ami mind jobban erősödő sóvárgással párosul. Sóvárog a vásárlás után, azon tevékenység után, amelyről azt gondolja – és korábban meg is tapasztalta –, hogy átmeneti gyógyírt jelent negatív érzéseire. Sőt, akár pozitív visszajelzéseket is kaphat. A boltokban az eladók kedvesen kínálgatják portékáikat, törődnek a vevővel, bókolnak neki, elhitetik vele, hogy minden jól áll neki.

Szerző: 

Manapság mind több szakember tapasztalja, hogy egyes betegeinek vásárlási szokásaira a kontrollvesztés és a következmények belátásának képtelensége jellemző: rendszeresen ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy megvásároljanak valamit, annak ellenére, hogy tudják, nem szabadna ezt megtenniük. Az impulzív vásárlás kétségtelenül nem ritka jelenség: talán mindannyian átéltük már, hogy a pillanat hevében megveszünk egy izgalmasnak tűnő könyvet, egy szép cipőt, egy divatos fülbevalót, vagy kedvenc zenekarunk eddig még nem látott válogatásalbumát. A „hirtelen felindulásból elkövetett” impulzív vásárlás jóval gyakoribb jelenség, mint a kényszeres vásárlás... Míg az impulzív vásárlást alapvetően külső tényezők, például a megkívánt tárgy látványa, illata, elérhetősége, s ezekkel összefüggésben elsősorban az óhajtott tárgy megszerzésének célja váltja ki, addig a kényszeres vásárlás hátterében belső tényezők (személyiségjegyek, érzelmi állapotok) húzódnak meg. A vásárlásfüggő személy belső feszültségét, szorongásait, negatív érzelmi állapotait próbálja csökkenteni: belemenekül a vásárlásba. Mivel a kényszeres vásárlást nem a tényleges tárgyi szükségletek, hanem a belső feszültségek irányítják, sokkal többször vezet olyan tárgyak beszerzéséhez, amelyekre a vásárlónak egyáltalán nincs szüksége. Gyakran nem is használja ezeket, sokszor ki sem veszi a csomagolásból, hanem elajándékozza valakinek, vagy a „kijózanodás” után visszaviszi az árut boltba, esetleg eldobja. A kényszeres vásárlók közel fele pedig egyszerűen felhalmozza, gyűjtögeti (vagyis otthon elrejti) ezeket a tárgyakat. Nagymértékben hatnak rájuk a külső ingerek is: a színek, a hangok, az anyagok, a világítás, a kirakat berendezése. Jellemző, hogy másoknál gyakrabban vásárolnak márkás vagy neves tervező által készített termékeket; ez is a külsőségek fontosságára utal. A nők főleg ruhákat, cipőket, ékszereket és kozmetikai termékeket vesznek, míg a kényszeres vásárló férfiak inkább elektronikai és műszaki cikkekre költenek.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2010. 5. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. december–2021. januári számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Az eltűnt ember nyomában, avagy az indulatkezelés művészete

  • Van-e önmagunkkal szemben kötelességünk?

  • Miénk-e a sorsunk?

  • Amikor csak a bizonytalanság biztos

  • Mire termett az ember?

  • „Nem tudok élni nélküle”? A passzív-agresszív partner

  • Az evés rejtett örömei

  • Csak a kezemet figyeljék! Mi a közös a pszichológusokban és a bűvészekben?

  • Hogyan hat a zenetanulás gyermekem agyára?

  • Hopp, most épp jól érzed magad! A well-being terápia

  • Álmodozni jó? A fantáziavilág fogságában

  • „Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?” Oktatás a járvány közepén

  • Életünk a korona idején

    Beszélgetés Kozma-Vízkeleti Dániellel és Kapitány-Fövény Mátéval

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, mely a gyermekek 1-2 százalékát, a serdülők 4-8 százalékát, míg

Általában a perfekcionista emberről azt feltételezzük, hogy kívül-belül rendben van: tökéletes a ruházata, lakásában

Népbetegségről van szó, világszerte becslések szerint 300 millió, Európában pedig nagyjából 40 millió ember érintett.

A passzív-agresszív módon működő ember jellegzetessége, hogy a környezetével szeretné magát jónak és áldozatkésznek láttatni, és ennek megfelelő visszajelzéseket kapni.

Évtizedek óta tudjuk, hogy a média által sulykolt szépségideál kedvezőtlenül hat a saját testünkkel való elégedettségre, és ebből adódóan önértékelésünkre, lelki közérzetünkre...

A diagnosztizáltan major depresszióban szenvedő gyermekek körében nagyon magas arányú az öngyilkos magatartás.