A szabadság kérdése a modern élet egyik legfontosabb témája. Nemcsak biológiai szükségleteink vannak, hanem kulturális igényeink is. Szeretnénk értelmes, teljes, érdekes életet élni, és olyan tapasztalatokra szert tenni, amelyek gazdagabbá és jobbá teszik az életünket. Biológiai igényeink a fiziológiai szükségletekhez kötődnek.

A szexualitás ösztöne például biológiai szükséglet, ám amint átkerül a kultúrába, szerelmi vággyá változik. A kettő nem ugyanaz. Az előbbihez csak egy viszonylag egészségesen működő test szükséges, az utóbbihoz viszont sok minden egyéb: önbecsülés, elismerésvágy, szeretet, felelősség, a szépség értékelése, a jó életbe vetett hit – és szabadság. A szabadság bizonyos értelemben minden kulturális szükségletünk és vágyunk feltétele, más szóval az egyik legfontosabb kulturális igényünk. A szabad és a nem szabad lét közötti különbség elementáris adottság: nem tanuljuk, hanem tudjuk. 

Ennek ellenére mégsem tudjuk pontosan megmondani, miben áll a szabadság. Az európai filozófia történetében három nagy felfogás alakult ki a szabadsággal kapcsolatban: az első az indetermináció, a második az autonómia, a harmadik pedig az autenticitás fogalmaihoz kapcsolódik. Ám nagyon úgy tűnik, hogy oly mértékben megváltozott és felgyorsult a világunk, hogy a szabadság fogalmát is újra kell gondolnunk. 

Ullmann Tamás filozófus a szabadság fogalmának újragondolására buzdítja olvasóinkat a Mindennapi Pszichológia 2024/2. számában, megismertetve velük a rezonanciaélmény fogalmát, jelentőségét és gyógyító erejét.Rendelje meg webshopunkban, vagy keresse az újságárusoknál!