A SAD azonban nem az egyetlen példa arra, hogy az évszakok milyen komoly hatással vannak pszichológiai működésünkre. Ian Hohm, a Brit Columbia-i Egyetem kutatója szerint ez csak a jéghegy csúcsa: újonnan megjelent tanulmányukban összegyűjtötték azokat a közelmúltban végzett kutatásokat, melyek az évszakok változásának az emberi pszichére gyakorolt hatásait dokumentálták.

Lássuk, milyen aspektusokra hathat az évszakok váltakozása a pszichés működésünket illetően!

Hangulat

A Nature Human Behaviour című szaklapban közzétett elemzés 51 különböző ország közel 765 millió Spotify-streamelését vizsgálta meg, és összefüggést találtak a napok hossza, valamint a streamelt dalok „intenzitása” között. A hosszabb, nyári napokon az energikus dalok letöltése kiugróan megnövekedett, míg a rövid napokon a nyugodtabb, kevésbé élénkítő dalok voltak népszerűbbek. A Fabon Dzogang vezette kutatócsoport úgy véli, ez a hangulati változásokat tükrözte: a napfényesebb, melegebb időkben és helyeken pozitívabb, a sötétebb, hűvösebb régiókban pedig csendesebb, visszafogottabb volt a hangulat.

A SAD hátterében álló pontos mechanizmusok még vitatottak. Több kutatás kimutatta azonban, hogy nyáron magasabb, télen pedig alacsonyabb a szerotoninszint az agyban. Egy finnországi kutatócsoport Lihua Sun vezetésével nemrégiben arról is beszámolt, hogy több opioidreceptort találtak a nyáron, mint a télen vizsgált emberek agyában. Mivel az endogén opioidok befolyásolják a szociabilitást és a hangulatot, ez is magyarázatként szolgálhat a szezonális hangulati hatások egy részére.

Fizikai bántalmazás, erőszak

Több tanulmány alátámasztotta azt a hipotézist, miszerint a hőség ingerlékenyebbé teszi az embereket, ezáltal növeli az erőszak megjelenési esélyeit. Az amerikai Philadelphiában például egy erőszakos bűncselekmények arányát vizsgáló kutatás 9 százalékos emelkedést állapított meg az átlagosnál melegebb napokon. Más kutatások szerint nyáron magasabb a családon belüli erőszak és a fogvatartottak helytelen magatartásának aránya is.

Mindezek miatt egyes pszichológusok aggódnak, hogy a globális éghajlatváltozás következtében emelkedő hőmérséklet növelheti az agressziót és az erőszakos konfliktusokat. Egy az Egyesült Államokban készült tavalyi elemzés szerint a napi átlaghőmérséklet 1 °C-os emelkedése évente 25 ezerrel több súlyos bántalmazáshoz vezethet az országban.

Szexuális viselkedés

A szexuális aktivitás évszakos változásait szintén számos bizonyíték támasztja alá. Az Egyesült Államokban Hohn és munkatársai megállapították, hogy az óvszereladások, az első szexuális együttlétek időpontja, valamint a pornográf tartalmakra vonatkozó Google-keresések két egyértelmű időszakos csúcsot mutatnak: egyet karácsonykor, a másikat pedig nyár elején. Mindkét csúcs egybeesik a nyaralási időszakokkal, különösen az egyetemisták esetében. Úgy tűnik tehát, hogy ez olyan példája a szezonális hatásoknak, amely inkább a kultúrának, mint a biológiának tudható be.

Étrend és testmozgás

Talán nem meglepő azok számára, akik nem tudnak ellenállni egy-két extra finomságnak, amikor a hűvösebb időjárás beköszönt, hogy ősszel és télen bizony több kalóriát fogyasztunk, mint más évszakokban. Télen fizikailag is kevésbé vagyunk aktívak, és ilyenkor hízunk a legtöbbet.

Egyes kutatások biológiai mechanizmusokat feltételeznek emögött. Más állatfajok ősszel a téli táplálékhiányra való felkészülés jegyében „tömegelnek”, és sokan úgy gondolják, hogy az embereknél is jelen van ez a késztetés. Ezenkívül a hőmérsékletnek közvetlen hatása is lehet a teltségérzetre. Egy fiatal nők körében végzett japán kutatásban a résztvevők étkezés után jóllakottabbnak érezték magukat a meleg, napsütéses, mint a hűvösebb, hideg napokon. Ha a melegebb időben kevesebb kalória után is már jóllakottnak érezzük magunkat, akkor ez minden bizonnyal magyarázatot adhat arra, hogy télen miért eszünk és hízunk többet.

Proszociális viselkedés

A proszociális viselkedést illetően Hohm és munkatársai kiemelik az úgynevezett „karácsonyi hatást”. Egy elemzés például rámutatott, hogy az Egyesült Államokban a jótékonysági adományok 29 százaléka decemberben történik. Más kultúrákon és vallásokon belül természetesen máskor, de szintén vannak csúcspontjai a jótékonykodásnak.

Kognitív teljesítmény

Egy Belgiumban, egészséges fiatalokon végzett kutatás megállapította, hogy a figyelem fenntartásának képessége a téli napforduló idején volt a legmagasabb, a nyári napforduló idején pedig a legalacsonyabb. Ugyanez a vizsgálat azt is megállapította, hogy egy munkamemória-feladatban ősszel nyújtották a legjobb, tavasszal pedig a legrosszabb teljesítményt. 

Az Egyesült Államokban Joshua Goodman, a Harvard Egyetem munkatársa és kollégái azt találták, hogy a középiskolások átlagosan rosszabb teszteredményeket érnek el azokban az években, amikor melegebb az időjárás. Az iskolai légkondicionálás szinte teljesen kiküszöbölhetné ezt a problémát, teszi hozzá a csapat.

Bizonyítékok állnak rendelkezésre az idősek kognitív teljesítményére gyakorolt évszakos hatásokról is. Egy nemrégiben az Egyesült Államokban, Kanadában és Franciaországban idősebb felnőttek körében végzett tanulmányszerint az Alzheimer-kórral élő idősek télen és tavasz elején súlyosabb tüneteket mutattak. A résztvevők jelentősen jobban teljesítettek a gondolkodási és koncentrációs teszteken a nyár végi és ősz eleji időszakban, mint télen és kora tavasszal. Ez a teljesítmény korrelált az agy-gerincvelői folyadékban található béta-amiloid (az Alzheimer-kórban szerepet játszó fehérje) szintjének szezonális változásaival.
A fentiek alapján az évszakokhoz kapcsolódó pszichés ingadozások sokkal nagyobb elismerést és kutatási figyelmet érdemelnének, mert úgy tűnik, az emberi pszichológia különböző tényezőit alapvetően befolyásolja a szezonalitás.