Jelenlegi hely

A mutyi metaforája

Az ismerősség vonzásában
A tudatküszöb alatti vagy környéki ingerek kiváltása a befolyásolás olyan módjának tekinthető, amely az információk alapos feldolgozása nélkül is el tudja érni, hogy megváltoztassuk a véleményünket és cselekedeteinket.

Kutatások sora bizonyítja, hogy agyunk más-más területeit vesszük igénybe, amikor ismerős és amikor ismeretlen tárgyakról, emberekről vagy jelenségekről vonunk le következtetéseket. 

Szerző: 

Időt és energiát spórolhatunk, ha az ismeretlen dolgokat az ismerőshöz kapcsolás révén próbáljuk megérteni. És amint ismerőssé válik egy fogalom, máris rokonszenvezünk vele, míg az ismeretlentől inkább tartózkodunk. Cikkünkben bemutatunk néhány konkrét esetet az elmúlt évtizedből, melyek ugyanarra a pszichológiai mechanizmusra épülnek: szeretjük, ami ismerős számunkra...

Emlékszünk még azokra az időkre, amikor a politikában másról sem lehetett hallani, mint mutyizásról? Indult a trafikmutyival, majd felbukkant a földmutyi és a tanyamutyi, a patikamutyi, a gyümölcsmutyi, a kaszinómutyi, a gyógyszertármutyi – és még folytathatnánk a sort. A mutyi kifejezést az ellenzéki pártok a trafiktörvény kapcsán kezdték használni, mellyel a kormány tevékenységét bírálták. A kifejezésre egyhamar kommunikációs stratégiát építettek, és idővel mintha magyarázatra sem szorult volna, miért emlegetnek mutyit akár a politikusok, akár a hétköznapi emberek. Ez annak köszönhető, hogy a mutyi egy metafora. De hogyan is hat ránk? A mutyi szó jelentése az egymás közötti titkos és alattomos osztozkodás, és a kártyajátékból került át a politika területére... A metafora használata azonban elfedi azt, hogy vajon valóban elítélendő ügyek történtek-e, és megakadályozza az embereket abban, hogy alaposan átgondolják a számukra ismeretlen információt az újabb politikai kérdésekről... A politikában a metaforák hihetetlen retorikai erővel bírnak, a figyelemfelkeltés és a dramatizálás remek eszközei. Sokszor és sokak számára még nagyobb meggyőző erőt képviselnek, mint a megalapozott érvek.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

Különösen a nagy mellre jellemző, hogy számos tekintetben árucikként kezeli és fetisizálja a nyugati média.

A szülői hatalom fenntartásának, gyakorlásának eszköze általában a pénz, amivel függőségben tudja tartani a gyermeket, a serdülőt, a fiatal felnőttet.

Évtizedek óta tudjuk, hogy a média által sulykolt szépségideál kedvezőtlenül hat a saját testünkkel való elégedettségre, és ebből adódóan önértékelésünkre, lelki közérzetünkre...

Ön gondolkodott már a szülői posztolás kockázatairól?  A gyerekekről való meggondolatlan posztolás súlyosan sértheti a magánélethez való jogukat, és sajnos gyakran alapot adhat...

Miért van ez így, milyen pszichológiai okra vezethető vissza, hogy a klímakatasztrófa miatti aggodalom nem képes megv