Jelenlegi hely

A mutyi metaforája

Az ismerősség vonzásában
A tudatküszöb alatti vagy környéki ingerek kiváltása a befolyásolás olyan módjának tekinthető, amely az információk alapos feldolgozása nélkül is el tudja érni, hogy megváltoztassuk a véleményünket és cselekedeteinket.

Kutatások sora bizonyítja, hogy agyunk más-más területeit vesszük igénybe, amikor ismerős és amikor ismeretlen tárgyakról, emberekről vagy jelenségekről vonunk le következtetéseket. 

Szerző: 

Időt és energiát spórolhatunk, ha az ismeretlen dolgokat az ismerőshöz kapcsolás révén próbáljuk megérteni. És amint ismerőssé válik egy fogalom, máris rokonszenvezünk vele, míg az ismeretlentől inkább tartózkodunk. Cikkünkben bemutatunk néhány konkrét esetet az elmúlt évtizedből, melyek ugyanarra a pszichológiai mechanizmusra épülnek: szeretjük, ami ismerős számunkra...

Emlékszünk még azokra az időkre, amikor a politikában másról sem lehetett hallani, mint mutyizásról? Indult a trafikmutyival, majd felbukkant a földmutyi és a tanyamutyi, a patikamutyi, a gyümölcsmutyi, a kaszinómutyi, a gyógyszertármutyi – és még folytathatnánk a sort. A mutyi kifejezést az ellenzéki pártok a trafiktörvény kapcsán kezdték használni, mellyel a kormány tevékenységét bírálták. A kifejezésre egyhamar kommunikációs stratégiát építettek, és idővel mintha magyarázatra sem szorult volna, miért emlegetnek mutyit akár a politikusok, akár a hétköznapi emberek. Ez annak köszönhető, hogy a mutyi egy metafora. De hogyan is hat ránk? A mutyi szó jelentése az egymás közötti titkos és alattomos osztozkodás, és a kártyajátékból került át a politika területére... A metafora használata azonban elfedi azt, hogy vajon valóban elítélendő ügyek történtek-e, és megakadályozza az embereket abban, hogy alaposan átgondolják a számukra ismeretlen információt az újabb politikai kérdésekről... A politikában a metaforák hihetetlen retorikai erővel bírnak, a figyelemfelkeltés és a dramatizálás remek eszközei. Sokszor és sokak számára még nagyobb meggyőző erőt képviselnek, mint a megalapozott érvek.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Új rovatunkban első alkalommal Prof. Dr. Németh Dezső kutató pszichológust ültetjük virtuális kanapénkra, azzal a szándékkal, hogy tudományos, szakmai identitásuk mellett...

A nagymamák kulcsfontosságú szerepet játszanak az unokák fizikai és pszichés jóllétét – és végső soron túlélését – illetően. 

péntekenként, hétvégén és ünnepnapokon legfeljebb egy órát játszhatnak ezekkel a fiatalok a hétfőn bemutatott új rend

Idén júliusban jelent meg a hír, hogy Laurent Simons belga-holland csodagyerek 11 éves korában fizikusi alap

Minden emberi élet számára vannak értékek és értékes célok - viszont egyre kevésbé tudjuk megmondani, hogy mi az, ami

A globális vírusjárványra adott reakciók valóságos aranybányát jelentenek azoknak, akik az esztelen néze