Jelenlegi hely

Tudatos alkoholfogyasztás karantén idején

A túlzott alkoholfogyasztás rengeteg egészségügyi, lelki és pénzügyi probléma okozója lehet

Az alkohol ősidők óta része számos kultúrának, a szociális összejövetelek „olajaként” tartják számon, sok helyütt furcsán is néznek arra, aki ásványvízzel koccint. Népszerűsége ellenére tudjuk, hogy túlzott fogyasztása rengeteg probléma forrása ­- de mi számít soknak? A szociális események szünetelése remek alkalom arra, hogy az alkohollal kapcsolatos viszonyunkat tisztázzuk!

Szerző: 

Habár az alkohol megítélése nem egységes, szinte minden kultúra egymástól függetlenül rájött az alkoholkészítés csínjára-bínjára. Sok esetben az alkohol szeretete hajtotta a mezőgazdasági termelésre való átállást (a civilizáció alapja), kenyeret csak később kezdtek készíteni a gabonából. Számos ünnepség és szertartás központi eleme az alkohol volt régen - és napjainkban is -, ami nagy részben gátlásoldó hatásának köszönhető. Az italoktól oldottabbak, nyugodtabbak és bátrabbak leszünk, valamint az egymással való kapcsolódás intenzív érzését élhetjük meg.

Nem véletlen tehát, hogy az alkohol töretlen népszerűségnek örvend az első, 15000 éve megnyitott serfőzde óta, és napjainkban is az egyik legkedveltebb pszichoaktív szer. Szerencsére köztudott tény, hogy a túlzott alkoholfogyasztás rengeteg egészségügyi, lelki és pénzügyi probléma okozója lehet, viszont arról kevesebbet tudunk, mi is számít túlzottnak.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása az, hogy rendszeresen ne fogyasszunk hetente 14 egységnél több alkoholt. Fontos, hogy egy egység nem egy italnak, hanem 10 ml tiszta szesznek, vagyis egy korsó sör kb. 2 egységnek, míg egy üveg egy bor 10 egységnek felel meg. Fontos még, hogy ezt az alkoholmennyiséget egyenletesen osszuk el a héten úgy, hogy legalább két egymást követő napon ne igyunk, így lehetőséget adva szervezetünknek a regenerálódásra. Emellett nem ajánlott egy alkalommal 6 egységnél többet innia nőknek és 8 egységet férfiaknak. Ezek a számok a felelősségteljes alkoholfogyasztás alapjainak tekinthetők, betartásukkal az egészségügyi és pszichés problémák minimalizálhatóak.

Felvetődhet a kérdés, hogy aki ennél többet iszik, az alkoholista?

Nem feltétlenül. Az alkoholprobléma nem a fogyasztott alkohol mennyisége alapján határozható meg (habár azzal természetesen összefügg), hanem az alkoholfogyasztással kapcsolatos fizikai és pszichés következményeket veszik számításba. Ezeket 11 állításban fogalmazzák meg, amikről el kell dönteni, hogy igazak-e a kitöltőre az elmúlt egy évben; 2-3 tünet megléte enyhe, 4-5 tünet mérsékelt, míg 6 tünet fölött súlyos alkoholprobléma valószínűsíthető.

  1. Gyakran fogyaszt többet vagy hosszabb ideig a tervezettnél.
  2. Állandó vágy, vagy sikertelen próbálkozások az alkoholfogyasztás mérséklésére.
  3. Sok időt elvesz az ivás és a másnaposság.
  4. Sóvárgás vagy erős késztetés ivásra.
  5. Az alkoholfogyasztás következtében a munkahelyi/iskolai/otthoni kötelezettségek elmulasztása.
  6. Az alkoholfogyasztás folytatása annak ellenére, hogy személyes vagy társas problémákat okoz vagy tesz rosszabbá.
  7. Fontos szabadidős vagy munkával kapcsolatos tevékenységek elhanyagolása alkoholfogyasztás miatt.
  8. Ismétlődő alkoholfogyasztás, ami veszélyes helyzeteket szül, szülhet (pl. vezetés).
  9. Az alkoholfogyasztás folytatása annak ellenére, hogy tudomása van olyan pszichés vagy fizikai tünetről, amit valószínűleg az alkohol okozott vagy súlyosbít.
  10. Tolerancia, vagyis a kívánt bódultság eléréséhez több italra van szükség, vagy ugyanannyi italtól érezhetően gyengébb a hatás.
  11. Elvonási tünetek, ha nem fogyaszt alkoholt. A tünetek hiányában sem érdemes rendszeresen többet inni a hetente ajánlott 14 egységnél, mert (1) azok ki fognak alakulni, (2) számos betegség kialakulásának a rizikóját növelik, mint például különböző ráktípusok, magas vérnyomás, agyvérzés vagy emésztési problémák.

A fentieken kívül még érdemes átgondolni az alkoholfogyasztás motivációját. Négy motivációt különböztetnek meg, közülük három kevés esetben eredményez problémás ivást:

  • szociális (társas eseményeken)
  • fokozásos (meglévő jókedv fokozása)
  • konformitás (ne lógjon ki a sorból, ez főleg tizenévesekre és fiatal felnőttekre jellemző)
  • A negyedik, az ún. megküzdéses motiváció sok esetben áll az alkoholprobléma hátterében, ilyenkor a személy direkt a hatásáért fogyasztja az alkoholt, az érzelmek szabályozása a cél, például kifejezetten a szorongása oldására iszik meg pár pohárral. A jellemzően más motivációból ivóknál is előfordul, hogy alkalmanként fogyasztanak alkoholt egymagukban, a fontos különbség az, hogy a megküzdéses motivációból történő ivás általában nem áll meg legalább egy enyhe kábulatig.

A három szempont átgondolása mentén – hetente fogyasztott alkohol mennyisége, tünetek és motiváció – reális képet kaphatunk az alkohollal kapcsolatos viszonyunkról. Mivel a kialakult járványügyi helyzet miatt nincsenek alkoholfogyasztást befolyásoló szociális események, ez az időszak tökéletes erre.

Amennyiben hetente 14 egységnél több alkohol fogy, vagy a tünetekből legalább 2, vagy a megküzdéses motiváció jellemző, tanácsos a problémával foglalkozni. Első körben érdemes az ajánlott limit szerinti fogyasztást megpróbálni, s megfigyelni a változást. Ha az italok számának csökkentése nem megy (mondjuk egy pohár bor után elpárolog az elhatározás), akkor érdemes teljesen felhagyni az italozással egy darabig. Egy hónap eltelte után kis mennyiségben vissza lehet csempészni az alkoholt, de ha nagy erőfeszítést igényel a keretek betartása, ajánlott mellőzni az alkoholt.

Amennyiben digitális segítséget venne igénybe, az alkoholfogyasztás csökkentését segítő és az egységek számolását könnyítő mobilalkalmazás hatékonyságát tesztelik az ELTE-n, amihez várják a résztvevők jelentkezését. A vizsgálat teljesen anonim, az alkalmazás a yoozan.eu honlapról tölthető le Android telefonokra. 

 

 

 

 

 

Share

Ez is érdekelhet

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

Korunk jellegzetes vonásai erősen befolyásolják a járványhoz való viszonyulásunkat, hétköznapjainkat, sőt, egymáshoz való viszonyulásainkat is.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk ahhoz, hogy ő is érezze a megértésünket.

Most részt vehet az ELTE testi tudatosságról szóló kutatásában és eredményéről egyéni visszajelzést kaphat.