Jelenlegi hely

Nemcsak a vírus fertőz, hanem az érzelmek is

A kényszerű bezártság, elzártság sokakban hív elő gyerekkori félelmeket

Az ember a legnagyobb félelmével kénytelen most szembenézni: a bizonytalansággal. Mit élünk most át? Mi vált ki belőlünk stresszt ebben az időszakban? Dr. Gerber Erika belgyógyász, pszichoterapeuta válaszol a kérdéseinkre. 

Szerző: 

Ez a társadalmi idegállapot merőben új érzés mindenkiben, egy tömegméretű szorongást, pánikot élünk át, aminek részeként nem tudunk nem szorongani. Meg lehet-e szokni a szorongást? Attól függ, milyen mintákat látunk, és hogy a helyzet előtt milyen szintű fizikai és pszichés stabilitással rendelkezett a társadalom.

A negatív hír, ami ránk nézve is veszélyt jelent, már önmagában bizonytalanságot okoz, így nem csoda, hogy a szorongás és a pánik előbb jelen voltak a kontinensen, mint maga a vírus. Az új típusú vírus új típusú viselkedést kíván: olyan szabálykövető magatartást, olyan éberséget vár tőlünk a helyzet, amilyet eddig csak a katasztrófafilmekből ismertünk. Ebbe a lélektani idegállapotba ágyazódik be most a karantén. A köztudatban ez a szó negatív jelentéstartalommal bír: bezártság, félelem, büntetés. A rossz gyereket beküldik a szobájába, ahonnan nem jöhet ki, elszigetelődik. A karantén is ezt az elszigetelődés-érzést hozza magával, ami önmagában egy stresszor. A kényszerű bezártság, elzártság épp ezért sokakban hív elő gyerekkori félelmeket, traumákat is, csak most nem a szülő büntet korlátozásokkal, hanem a hatóság, ami az érzés szempontjából édesmindegy.

Ebben a kiszolgáltatott helyzetben muszáj megtalálnunk a jó megküzdési stratégiákat. Válasszunk ki egy hangot, amit követünk, vegyük át a kontrollt azáltal, hogy kiszűrjük a többi csatornát. Nemcsak a vírus fertőz, hanem az érzelmek is, ezért nem árt kerülni a személyes történeteket, és a számokra koncentrálni –mivel ezek személytelenek, el tudjuk őket viselni.

A teljes interjúban Gerber Erikával további megküzdési stratégiákról, fókuszváltásról, a védekezés lehetőségeiről beszélgetünk. 

A podcastot itt tudod meghallgatni

Share

Ez is érdekelhet

Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk ahhoz, hogy ő is érezze a megértésünket.

A kétezres évek eleje óta a férfiaknál csaknem öt, a nőknél három évvel nőtt a születéskor várható élettartam

Mit tehetünk, milyen módszerek állnak rendelkezésünkre, ha egészségünket meg akarjuk tartani?

Az akaraterő egyfelől abban segít, hogy valamit megtegyünk - másfelől viszont abban, hogy valamit ne tegyünk meg.

Noha a magyarban nincs széles körben elterjedt kifejezés a jelenségre, nekünk is ismerős lehet.

A sikeres alkalmazkodás során új képességekre tehetünk szert, nagyobb önismeretet és komoly sikerélményt nyerhetünk.