Jelenlegi hely

„Ne forgasd ki a szavaimat!”

Szalmabábok a vitában
Frusztrációt válthat ki, ha elbeszélünk egymás mellett vagy a másik kiforgatja a szavainkat

Sokszor érezzük azt, hogy vitapartnerünkkel valójában nem is ugyanarról vitatkozunk. Ha pedig ezt nem sikerül tisztáznunk, alighanem sosem jutunk közös nevezőre. 

Szerző: 

Ki ne került volna már olyan helyzetbe, amikor párja, barátja vagy munkatársa valami olyasmit vetett a szemére, amiért igazán nem lehetett volna felelősségre vonni? Egy vitás kérdés efféle elterelése arra enged következtetni, hogy „a támadó” nehezen tudná megvédeni magát, így inkább kifigurázza a másik álláspontját...

Az érvelési hibák olyan lépéseknek tekinthetők a vitában, amelyek sértik a logikus gondolkodás és a hatékony eszmecsere írott és íratlan szabályait. Hátrányos helyzetbe hozzák azt, akivel szemben elkövetik. Ezeket a hibákat rendszerint nagyon nehéz leleplezni, mert pszichológiai okokból megtévesztően meggyőzőnek tűnnek. Aki szalmabáb érvelési hibát követ el, nem a vitapartnere álláspontját támadja, mindössze annak egy eltorzított verzióját. Ahogy egy szalmából készült alak is gyengébb, mint egy hús-vér ember, az eltorzított álláspontot is könnyebb támadni és legyőzni, mint az eredetit.

És hogy miért különösen veszélyes ez egy olyan vitában, ahol a célunk a közös gondolkodás, nem pedig egyszerűen a másik fél támadása? Mert képes a vitát félrevinni, mivel kizárja abból a partner véleményét. Azt a látszatot kelti, mintha a vitázó megcáfolta volna partnere eredeti álláspontját, holott csupán annak egy kifacsart verziójával szemben sikerült ellenérveket felhoznia. A másiknak tulajdonított és egyben nehezebben védhető álláspontról mutatja meg az illető, hogy tarthatatlan – ami ellenérvek hiányában az eredeti véleményről semmiképpen sem jelenthető ki. Végeredményben, ha elindulunk a szalmabáb útján, esélyünk sincs a hatékony eszmecserére és a konfliktus tényleges feloldására.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. december–2022. januári számában
ezekről olvashat:

2021 december–2022. január

  • Megérteni az érthetetlent

  • Miért égessük el a régi naplóinkat – avagy miért ne?

  • KÖRVONAL

    A rockzenészek között pszichológus, a pszichológusok között rockzenész
    Beszélgetés dr. Kőváry Zoltánnal

  • A „Kell” és a „Lehet” családok – 1.

    Boldog karácsonyt!

  • A jó apa pénzt keres, míg anya babázik?

  • Matekon is talpig sminkben

    Kamaszok és a „képernyő-én”

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek

    Ajándékozzunk! De hogyan?

  • Találkozás a kísértetekkel

  • Agyi sérülés és viselkedésváltozás – Phineas Gage esete

  • Mi kell a sportolónak?

    Az elégtelen edző-sportoló kommunikáció hátulütői

  • Figyelsz te egyáltalán?

  • A valóság vékony fonalán függve

    Virtuális valóság alkalmazása függő betegek kezelésében

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A „KELL” szülő környezetében nincs lazulás, kikapcsolódás, nincs szórakozás, ott csak feladatok vannak.

Az elmúlt hetekben "átszakadt a gát", és szinte naponta jelentkezik egy-egy úszó, aki volt edzője elfogadhatatlan mód

Adatközlőink a szakítás indokaként egy igen prózai okot neveztek meg; azt, hogy szerelmüktől nem kaptak kódot okostelefonja képernyőzárjának feloldásához.

A tökéletességre törekvés az élet több területén, így a sportban is hasznosnak bizonyulhat.

Van, akinek sikerül megtalálni élete párját (vagy hosszabb időre szóló partnerét), mások azonban bolyonganak az útvesztőben...

Amikor hűséges olvasóink kezükbe veszik októberi számunkat, a Főszerkesztő előszava mellett egy új – sokak számára ta