Jelenlegi hely

„Ne forgasd ki a szavaimat!”

Szalmabábok a vitában
Frusztrációt válthat ki, ha elbeszélünk egymás mellett vagy a másik kiforgatja a szavainkat

Sokszor érezzük azt, hogy vitapartnerünkkel valójában nem is ugyanarról vitatkozunk. Ha pedig ezt nem sikerül tisztáznunk, alighanem sosem jutunk közös nevezőre. 

Szerző: 

Ki ne került volna már olyan helyzetbe, amikor párja, barátja vagy munkatársa valami olyasmit vetett a szemére, amiért igazán nem lehetett volna felelősségre vonni? Egy vitás kérdés efféle elterelése arra enged következtetni, hogy „a támadó” nehezen tudná megvédeni magát, így inkább kifigurázza a másik álláspontját...

Az érvelési hibák olyan lépéseknek tekinthetők a vitában, amelyek sértik a logikus gondolkodás és a hatékony eszmecsere írott és íratlan szabályait. Hátrányos helyzetbe hozzák azt, akivel szemben elkövetik. Ezeket a hibákat rendszerint nagyon nehéz leleplezni, mert pszichológiai okokból megtévesztően meggyőzőnek tűnnek. Aki szalmabáb érvelési hibát követ el, nem a vitapartnere álláspontját támadja, mindössze annak egy eltorzított verzióját. Ahogy egy szalmából készült alak is gyengébb, mint egy hús-vér ember, az eltorzított álláspontot is könnyebb támadni és legyőzni, mint az eredetit.

És hogy miért különösen veszélyes ez egy olyan vitában, ahol a célunk a közös gondolkodás, nem pedig egyszerűen a másik fél támadása? Mert képes a vitát félrevinni, mivel kizárja abból a partner véleményét. Azt a látszatot kelti, mintha a vitázó megcáfolta volna partnere eredeti álláspontját, holott csupán annak egy kifacsart verziójával szemben sikerült ellenérveket felhoznia. A másiknak tulajdonított és egyben nehezebben védhető álláspontról mutatja meg az illető, hogy tarthatatlan – ami ellenérvek hiányában az eredeti véleményről semmiképpen sem jelenthető ki. Végeredményben, ha elindulunk a szalmabáb útján, esélyünk sincs a hatékony eszmecserére és a konfliktus tényleges feloldására.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. április–májusi számában
ezekről olvashat:

2021 áprils–május

  • Mit kockáztatunk, mit kockázathatunk?

    Erkölcsi dilemmák járvány idején

  • Yalom és a pandémia

    avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

  • Fény és árnyék a személyiségben

  • Szex a karantén alatt

    avagy hogyan hat szexuális életünkre a pandémia?

  • „Most jót akarsz nekem vagy rosszat?”

    Szándéktulajdonítás a párkapcsolatokban

  • Az egyik fülemen be… és a másikon is!

    Testvérkonfliktusok

  • Mi történt a zenével?

  • „Csak akarnod kell, és meggyógyulsz!”

    A beteghibáztatás csapdája és a kiút keresése

  • Elveszett és megtalált realitás

    A virtuális valóság alkalmazásának lehetőségei a demencia elleni harcban

  • Újrakezdők

    Szingli apák, akik újra párt keresnek

  • Az agy folyton mesterkedik valamiben

  • Siker, csillogás – és ami mögötte van…

    A divatipar egészségkárosító hatásai

  • Macskapszichológia a karantén idején

  • Ha egyszer vége lesz…

    A járvány hatásairól – Tari Annamária, dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Gyarmathy Éva, dr. Vizin Gabriella

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Tehetünk-e arról, ha nincs bennünk elég szeretet? Vagy tehetünk bármit is azért, hogy legyen?

Azt állítjuk, hogy nincsen olyan személyiség, amelyiknek ajánlott vagy nem ajánlott vállalkozás indítása.

Az elsődleges cél nem önmaga bemutatása, hanem a másik érzékeny pontjainak becserkészése.

Az ilyen emberekre jellemző a grandiózus, egocentrikus gondolkodás, a kiváltságosság-tudat és a dominancia. Úgy gondolják, felsőbbrendűek másokhoz viszonyítva...

Az ábrándozás, fantáziálás, álmodozás teljesen hétköznapi jelenségek - de hogyan lehet megkülönböztetni a normál mértékű fantáziálást a patológiás álmodozástól? 

Általában a perfekcionista emberről azt feltételezzük, hogy kívül-belül rendben van: tökéletes a ruházata, lakásában