Jelenlegi hely

Életveszélyben: családi vállalkozások

Még mindig ő akarja fogni a gyeplőt, csak már nem bírja.

Kisvendéglő mindössze néhány asztallal; egyedi bútorokat gyártó asztalosüzem; három testvér által alapított szoftvercég. Reneszánsza van a kisméretű, illetve a családi vállalkozásoknak. Ámulatba esünk a semmiből született „minicégek” láttán, csodáljuk, amikor valaki a maga erejéből hozta létre – csak a tudása volt meg stb. Sokunk számára egyenesen romantikus a családi- vagy mikrovállalkozás mint gazdasági forma. Az alábbiakban nézzünk egy picit e romantika mögé. 

A legtöbb mikrovállalkozás nem a tudatosan hosszú távú tervezés eredményeként jött létre – ez bennük egyébként a szép –, hanem valamiből való menekülésként. Szabadságkeresés, önmegvalósítás, a függetlenség iránti nagyon rokonszenves igény volt a háttérben – később azonban éppen e faktorok válnak majd a fenntarthatóság és a növekedés akadályává...

Ügyfeleim között nem is egy olyan családi vállalkozás felbukkant már, mely milliárdos éves árbevétellel rendelkezik. Nyomda, informatika, környezetvédelem – csak néhány az általuk képviselt gazdasági területek közül. Egy közös van mindegyikben: az elsőszámú vezető, a családfő sehol nem engedte a kormányhoz az új generációt. Miért is engedte volna? Egész életében ezt csinálta, nem akarja abbahagyni, akármilyen nehezen is megy a munka, ahogy múlnak az évtizedek. Ez az élete, a hobbija. Ráadásul mindig is ő volt a kapcsolattartó a külvilággal – érthető okokból nem engedett másokat ügyféllel tárgyalni, félve attól, hogy az idegen elviszi azt. Különben is: így, ha valamit rosszul csinált, csak magára haragudhatott. A vállalkozó sokszor nem ismeri fel, hogy nemcsak a konkrét tevékenységek (anyagbeszerzés, ételkészítés, reklámtábla-dizájn) során követhet el hibát, hanem mint vezető is hibázik, amikor nem tanítja, nem fejleszti, nem hatalmazza fel az embereit, nem állít fel motiváló, átlátható, teljesíthető és egyértelmű követelményrendszert.

A következő generáció ugyan a cégvezető anya vagy apa mellett (inkább alatt) nő fel, tehát már gyerekkorában a vacsoraasztalnál megtanulja a szakma lényegét, de a szülői védettséget élvezve soha nem kerül valóban éles helyzetbe.  Ez egyébként azon kollégákra is hatással van, akiknek viszont nem származási alapon, hanem a szaktudásuk és a teljesítményük alapján lett helyük a családi vállalkozásban. A „nagy öreg” csak a legritkább esetben veszi észre idejében, hogy a lánya vagy a fia valójában nem vállalkozó típus. Ugyanis ha az lenne, leginkább a saját mikrocégét akarná már a gimnáziumi padból kilépve létrehozni, nem menne be a szülői kéz alá...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 6. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

Amennyiben egy gyerek életéből hiányzik a feltétel nélküli, biztonságot nyújtó időszak, elképzelhető, hogy egész élet

A diagnosztizáltan major depresszióban szenvedő gyermekek körében nagyon magas arányú az öngyilkos magatartás.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

Veled is előfordul, hogy órákon át latolgatsz egy viszonylag egyszerű kérdést, vagy hogy nem tudsz választani a lehet

Ha valaki mindig megmondja, hogy a gyereke mit és hogyan tegyen, akkor nem az önállósodás útján indítja el, hanem megtartja egy olyan, érzelmileg infantilis munkamódban, amit...