Jelenlegi hely

A dicséret visszaüt

A legrosszabb, ami történhet valakivel, ha semmilyen visszajelzést nem kap – a közömbösség még a büntetésnél is rosszabb.

Vajon lehet-e boldogabb egy gyerek, mint az, akit folyton dicsérnek? Igen. Az a gyerek, akit nem dicsérnek, nem szidnak, de mindig optimális – vagyis lehetőségeinek és a tanulási fázisának megfelelő – ingereket és visszajelzést kap. Az a gyerek lesz sikeres, aki megtapasztalja, hogy minden tettének következménye van. 

A büntetés, a fenyítés, a szidalmak, az önértékelés tépázása semmiképpen sem segíti a fejlődést – mégis hosszú évszázadokon keresztül alkalmazták (és alkalmazzák) ezeket a „nevelési” eljárásokat. Tulajdonképpen örülhetnénk, hogy ma már ezek kezdenek csupán a „fekete pedagógia” – legalább szavakban – elítélt eszközeiként megjelenni, és végre a pozitív megerősítés került előtérbe.

A dicséret azonban csupán a büntetésnél és szidásnál jobb, de a fejlődés szempontjából hasonlóan gátló nevelési eljárás. Egyelőre mégis vele kell élnünk, mert a korábbi, büntetésen alapuló nevelés után az inga átlendülésének tekinthetjük ezt a mostani nagy, „pozitív hozzáállásnak” nevezett félreinformálást. Vajon mégis mi a gond a dicsérettel? És milyen – ennél sokkal hatékonyabb és hitelesebb – megoldások léteznek? Remélhetőleg az értő olvasó nem azt szűri majd le, hogy ha a dicséret nem jó, akkor végül is a legjobb büntetni. Ugyanis van harmadik lehetőség! Létezik mindenki számára megfelelő megoldás: van belső hajtóerő, érdeklődés, fejlődni akarás.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A nagymamák kulcsfontosságú szerepet játszanak az unokák fizikai és pszichés jóllétét – és végső soron túlélését – illetően. 

Valószínűleg kevesen vitatkoznának azzal a kijelentéssel, hogy az iskola időnként rendkívül fenyegető közeg a diákok

Néha úgy hozza az élet, hogy költözés vagy más családi változások miatt egy gyermek új környezetbe kerül, ez pedig a legtöbb esetben megviseli őket.

Nem feltétlenül jelent betegséget, ha egy 2-3 hétig jól alvó, nyugodt csecsemő síróssá válik, és látszólag indokolatl

Idén júliusban jelent meg a hír, hogy Laurent Simons belga-holland csodagyerek 11 éves korában fizikusi alap

Sokszor előfordul, hogy az életük sok területén jól teljesítő nők és férfiak anyjukhoz, szüleikhez való kapcsolata ér