Szaporodó vészhelyzetek - A természeti katasztrófáktól a hitelválságig
Ám ha mindez nem lenne elég, vegyük még hozzá a gazdasági jellegű „fenyegetéseket”: munkahelyek váratlan megszűnése vagy egy elhibázott pénzügyi döntés miatti teljes anyagi csőd – lásd hitelválság. Egy sor olyan esemény, amelyek nagyon súlyos egzisztenciális fenyegetést jelentenek – biztonságvesztést, sőt akár fizikai létünk veszélyeztetettségét is.
Hihetünk-e a médiának? Valóban egyre veszélyesebb világban élünk? Nagyobb ma azoknak a vészhelyzeteknek a „kockázata”, amelyek személyes és/vagy közösségi válságot idézhetnek elő?
Egyszerűnek tűnő kérdések, ám megválaszolásukhoz bonyolult összefüggésrendszert kellene átlátnunk és fölfejtenünk (köztük a globalizáció hatásait is). De talán mégsem tévedünk nagyot, ha az „igen”-re szavazunk. Aligha vitatható, hogy fel kell készülnünk a vészhelyzetek szaporodására, legalábbis ha hihetünk a klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák szakértőinek – és annak a logikának, miszerint a klímaváltozás negatív hatásai bizony a társadalmi és gazdasági válságok potenciális veszélyét is növelhetik. Ami a klímaváltozás magyarországi hatásait illeti, a Világbank egy tanulmánya Magyarországra nagyon erős szélviharokat, áradásokat, aszályokat és a hőmérséklet szélsőséges ingadozását jósolja az elkövetkezendő 50 évben.
Vajon hogyan fogjuk ezeket a „csapásokat” átvészelni? Milyen pszichés megterhelést jelentenek számunkra a katasztrófa minőségű történések?
Szinte mindenkiben él kisebb-nagyobb rejtett szorongás amiatt, hogy valamikor őt is utoléri valamilyen tragikus esemény. Pedig milyen jó volna abban a boldog tudatban élni, hogy velünk ilyesmi nem történhet meg! A legtöbb ember valóban ezzel védekezik a szorongás ellen. Úgy kezeli a negatív történések lehetőségét, mintha őt ilyesmi soha nem érhetné. Ha egyes emberek homokba dughatják is a fejüket, a szakemberek ezt nem tehetik meg. Nem meglepő, hogy a természettudományoktól a gazdaságtudományokon át a pszichológiáig mindenütt jelen van az a téma, hogy mit kell kezdenünk a váratlan negatív események, a vészhelyzetek kockázatával. A legfontosabb kérdés nyilvánvalóan az, hogyan lehet kontroll alá vonni és kezelni az ilyen eseményeket, valamint azok hatásait.
Bár a lélektanon belül már régóta több szakterületen is fel-felbukkan ez a jelenségkör, napjainkban legátfogóbban egy hihetetlen iramban fejlődő szakág foglalkozik a vészhelyzetek természetének és hatásaiknak sokszínű problematikájával: a katasztrófapszichológia...
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 2. számában olvasható
Ajánlott cikkeink
Kórkép a bizonytalanságról
Szétesik a világ? Általános válságban van a kultúránk? Katasztrófa felé száguldunk? Egyre több pszichés probléma, szervi betegség, allergia nehezíti meg az életet?
Sorscsapás vagy kihívás? Világjárvány 2020-ban
A pandémia mind pszichológiai, mind jogi értelemben katasztrófa-eseménynek minősül, hiszen egy váratlanul megjelenő, és igen nehezen befolyásolható esemény, ami olyan mértékben jelent fenyegetést ...
Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?
A kormányok, ha nagy nehezen is, elkezdtek foglalkozni a széndioxid-kibocsátás csökkentésével, az azonban különösen aggasztó, hogy az egyes emberek mennyire nem hajlandóak semmit tenni az éghajlat ...
Amikor csak a bizonytalanság biztos
A döntés szükségessége mindig akkor merül fel, amikor a jelen helyzet ellentmond a jövőben rejlő kívánatos állapotnak, és cselekedni kell a változtatás érdekében. Ilyen esetben a döntéselméleti ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az előfizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves előfizetés esetén!
Előfizetek
