Jelenlegi hely

Fél - félt - féltékeny

A féltékeny fél félelmet él át, hogy „a harmadik” elveszi tőle a szeretett személyt.

„Te nem érzed ezt a kínt, nem voltál féltékeny soha.

Nincs benned semmi küszködés, ha egy másik ér előbb oda.” (Edda)

Létezik egyáltalán ilyen ember? Ha igen, vajon jó ez neki? A cikkben e kérdések megválaszolásához kínálunk néhány szempontot – a sorok között talán magukra ismernek a féltékenységet zsigereikben tapasztaló és az érzést csak hírből ismerő Olvasók egyaránt...

Szerző: 
Cikkek: 

Mindannyiunk életében vannak olyan élethelyzetek, amelyek igencsak „megágyaznak” a féltékenységnek. Tipikusan ilyen egy-egy életszakasz-váltás – az alkalmazkodás szempontjából kritikus helyzetek ezek a személynek és a párnak egyaránt. Külső okok vagy pusztán aktuálisan labilisabb belső egyensúlyunk miatt feltámadhat bennünk a félelem, hogy elveszíthetjük a másikat, hogy esetleg nem kellünk már, mert akad szebb, jobb nálunk. Ha elég teherbíró a féltékeny fél – és a párkapcsolat –, akkor ez a kínzó feszültség szavakba önthető. Hol szépen, hol csúnyán, de lehet arról beszélni, hogy ki mit él át, és mit szeretne a másiktól ahhoz, hogy a párkapcsolatban helyreálljon a bizalom és az intimitás...

Az egyéni különbségeken túl vannak olyan általános törvényszerűségek, amelyek a féltékenységgel kapcsolatban többé-kevésbé mindenkire érvényesek...

Irigység vagy féltékenység?

Mollon szerint az irigység tekinthető ősibb érzelemnek – alapvetően egy kétszemélyes helyzethez kötődik, amelyben megjelenik a vágy annak birtoklására, ami a másé. A féltékenység ennél összetettebb érzés: egy háromszemélyes helyzetet feltételez, ami magában foglalja a „harmadikkal” való versengést. Ebben a szituációban a féltékeny félfélelmet él át, hogy „a harmadik”, – betolakodva a kétszemélyes kapcsolatba –  elveszi tőle a szeretett személyt. A féltékenységben már felüti a fejét a veszteség veszélye is – és könnyen társul szegődik mellé a szégyen. A vetélytárs észlelése felveti azt a gondolatot, hogy hozzá képest alkalmatlanok vagyunk. Ez vezet a szégyenhez és a féltékenység újabb ördögi köreihez, amelyekben egyre inkább elveszíthetjük a helyzet reális megítélését szolgáló támpontokat.

Féltékenység az élet sava-borsa?

Bizonyos mértékig igen. A féltékenység megélése – vagy a partner féltékennyé tétele – „fűszerezi” a kapcsolatot. Ráébreszthet bennünket arra, hogy párunk elveszíthető, hogy folyamatosan tennünk kell a kapcsolatunkért. Azonban sok olyan párkapcsolatban nem egy csipet fűszer kerül a „fazékba”, hanem egy egész merőkanálnyi – szélsőséges esetekben a pár csak olyan játszmákon keresztül képes fenntartani a viszonyt, amelyben kulcsszerep jut a féltékenységnek és a partner féltékennyé tevésének.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Minden megszakadt házasság, élettársi kapcsolat velejárója a gyász. A válást gyászfolyamat kíséri – vagy előzi meg.

Hallgasd meg a Jazzy Rádió dr. Kollár Jánossal, „A házasságok 7 hazugsága” című könyvünk szerzőjével készített beszélgetését!

A harmónia elillan, s a két ember már nem érti meg egymást, egyre inkább sodródnak a szétválás felé.

Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk ahhoz, hogy ő is érezze a megértésünket.

Kimaradt éveket, meg nem élt érzelmi évtizedeket nem lehet instant módon pótolni...

A szexuális zavarok ritkán jelentkeznek önálló problémaként. Jellemzően valamilyen pszichés vagy testi megbetegedés kísérő tünetei, akár gyógyszer-mellékhatás részjelenségei is...