Hirdetés

Fél - félt - féltékeny

„Te nem érzed ezt a kínt, nem voltál féltékeny soha.

Nincs benned semmi küszködés, ha egy másik ér előbb oda.” (Edda)

Létezik egyáltalán ilyen ember? Ha igen, vajon jó ez neki? A cikkben e kérdések megválaszolásához kínálunk néhány szempontot – a sorok között talán magukra ismernek a féltékenységet zsigereikben tapasztaló és az érzést csak hírből ismerő Olvasók egyaránt...

Fél - félt - féltékeny
A féltékeny fél félelmet él át, hogy „a harmadik” elveszi tőle a szeretett személyt.

Mindannyiunk életében vannak olyan élethelyzetek, amelyek igencsak „megágyaznak” a féltékenységnek. Tipikusan ilyen egy-egy életszakasz-váltás – az alkalmazkodás szempontjából kritikus helyzetek ezek a személynek és a párnak egyaránt. Külső okok vagy pusztán aktuálisan labilisabb belső egyensúlyunk miatt feltámadhat bennünk a félelem, hogy elveszíthetjük a másikat, hogy esetleg nem kellünk már, mert akad szebb, jobb nálunk. Ha elég teherbíró a féltékeny fél – és a párkapcsolat –, akkor ez a kínzó feszültség szavakba önthető. Hol szépen, hol csúnyán, de lehet arról beszélni, hogy ki mit él át, és mit szeretne a másiktól ahhoz, hogy a párkapcsolatban helyreálljon a bizalom és az intimitás...

Hirdetés

Az egyéni különbségeken túl vannak olyan általános törvényszerűségek, amelyek a féltékenységgel kapcsolatban többé-kevésbé mindenkire érvényesek...

Irigység vagy féltékenység?

Mollon szerint az irigység tekinthető ősibb érzelemnek – alapvetően egy kétszemélyes helyzethez kötődik, amelyben megjelenik a vágy annak birtoklására, ami a másé. A féltékenység ennél összetettebb érzés: egy háromszemélyes helyzetet feltételez, ami magában foglalja a „harmadikkal” való versengést. Ebben a szituációban a féltékeny félfélelmet él át, hogy „a harmadik”, – betolakodva a kétszemélyes kapcsolatba –  elveszi tőle a szeretett személyt. A féltékenységben már felüti a fejét a veszteség veszélye is – és könnyen társul szegődik mellé a szégyen. A vetélytárs észlelése felveti azt a gondolatot, hogy hozzá képest alkalmatlanok vagyunk. Ez vezet a szégyenhez és a féltékenység újabb ördögi köreihez, amelyekben egyre inkább elveszíthetjük a helyzet reális megítélését szolgáló támpontokat.

Féltékenység az élet sava-borsa?

Bizonyos mértékig igen. A féltékenység megélése – vagy a partner féltékennyé tétele – „fűszerezi” a kapcsolatot. Ráébreszthet bennünket arra, hogy párunk elveszíthető, hogy folyamatosan tennünk kell a kapcsolatunkért. Azonban sok olyan párkapcsolatban nem egy csipet fűszer kerül a „fazékba”, hanem egy egész merőkanálnyi – szélsőséges esetekben a pár csak olyan játszmákon keresztül képes fenntartani a viszonyt, amelyben kulcsszerep jut a féltékenységnek és a partner féltékennyé tevésének.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 3. számában olvasható

Hirdetés

2025-02

Éves előfizetés
Éves előfizetés
Következő szám megjelenése: 2025-08-21
Befizetési határidő: 2025-08-06
nap | óra | perc | mp
Kosár Előfizetek

MiPszi Aktuál (MAT)

Család

Körvonal

Mentális egészség

Mindennapi filozófia

Mipszicske

Munkapszichológia

Önismeret

Párkapcsolat

Opinion

IN ENGLISH

Kiemelt partnereink