Jelenlegi hely

„Nőies” és „férfias” orvoslás?

A páciensközpontú kommunikációhoz szorosan kapcsolódik az empátia kérdése

Számos izgalmas vizsgálat próbálta feltárni azt, hogy az orvos–beteg kapcsolatban milyen szerepe van a gyógyító nemének. Vajon az orvosi kommunikáció „gender-semleges”, és a különbségek inkább a kommunikációs stílusban (beteg- vagy betegségközpontú) keresendőek? 

Számos izgalmas vizsgálat próbálta feltárni azt, hogy az orvos–beteg kapcsolatban milyen szerepe van a gyógyító nemének. Vajon az orvosi kommunikáció „gender-semleges”, és a különbségek inkább a kommunikációs stílusban (beteg- vagy betegségközpontú) keresendőek? Ilyen típusú vizsgálatok esetében nem klasszikus „papír-ceruza” tesztekről vagy laboratóriumban mért paraméterekről van szó, hanem megfigyelésekről és szubjektív beszámolókról. Így talán jobban érthető, miért mutatnak ilyen sokszínű képet a gyógyító neme és az orvos–beteg kapcsolat közötti összefüggést feltáró vizsgálatok.

Korábbi vizsgálatok szerint az orvosnők kommunikációja „páciensközpontúbb”. A videón rögzített orvos–beteg találkozások képeit elemezve a kutatók úgy találták, hogy az orvosnők - férfi kollégáikkal összehasonlítva – férfi kollégáikkal összehasonlítva – több időt töltenek betegeikkel, többet kérdeznek, nagyobb hangsúlyt helyeznek a prevencióra, és a terápia kialakításakor a páciens pszichoszociális háttértényezőire is nagyobb figyelmet fordítanak. Ugyanakkor az „orvosi” információk átadásában nem fedeztek fel jelentős különbséget a két nem között.

Joggal kérdezhetjük azt is, hogy a gyógyító és a páciens nemének „együttállása” befolyásolja-e a terápiás kapcsolat hatékonyságát? Sok-sok vizsgálat egybehangzóan azt mutatja, hogy az orvosnő–női páciens esetében a leghatékonyabb a gyógyító kapcsolat, míg az orvosnő–férfibeteg konstelláció tűnik a legkevésbé eredményesnek. Ezek a vizsgálatok arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyógyító és betege nemi „megoszlása” mellett a szakterületnek is komoly szerepe van az orvosválasztásban, mert az „érzékeny” vizsgálatok esetében (nőgyógyászat, urológia) a betegek szívesebben keresnek fel azonos nemű orvost.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2021 február–március

  • Sikeres és kegyetlen nárcisztikusok

    Mindent a győzelemért!

  • Meghamisított emlékek

  • Ezt műveli a stressz az emlékeinkkel

  • Túl az igazságon

  • Az intimitás ereje

  • Tanulható-e a szeretet?

  • Pygmalion az interneten

    Az interneten ébredt szerelem kockázatai

  • Az online társkeresés buktatói és örömei

  • Amikor a szerelmes üzenetek „munkatársivá” válnak

  • A JÖVŐ PSZICHOLÓGUSAI

    • A desszertnek mindig van hely?
    • Társállat a családban
  • „Egy kép felér ezer szóval”

    Lencsevégen a videotréning módszere

  • A függőség hálójában

    Egy segítő szakember tapasztalatai

  • „Egyszer hopp, másszor kopp”

    Pénzügyi sérülékenység

  • Manipuláció a munkahelyen

  • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Eközben sok kutatás világít rá arra, hogy az apák egyre inkább részt vesznek a gyermekeik életében, és szerepük már n

Manapság az intimitást általában egy emberrel, a partnerünkkel éljük meg – ebből a szempontból az érzelmi és fizikai

A desszert-hatás mögött ugyanis az az alapvető tulajdonságunk áll, hogy sokféleségre vágyunk.

Századunk házikedvence - társállat státuszban - a legtöbb családban gyakorlatilag teljes jogú tagként beilleszthető

Sok könyvet írtak már egy vállalkozás beindításáról. Ezek legtöbbje stratégiáról, tervezésről, finanszírozásról vagy marketingről szól. De ki foglalkozik a vállalkozás...

Lengéscsillapítónak tartja magát. A munkájában lecsapódnak a társadalmi feszültségek, a generációs különbségek, a családi drámák