Jelenlegi hely

„Nőies” és „férfias” orvoslás?

A páciensközpontú kommunikációhoz szorosan kapcsolódik az empátia kérdése

Számos izgalmas vizsgálat próbálta feltárni azt, hogy az orvos–beteg kapcsolatban milyen szerepe van a gyógyító nemének. Vajon az orvosi kommunikáció „gender-semleges”, és a különbségek inkább a kommunikációs stílusban (beteg- vagy betegségközpontú) keresendőek? 

Számos izgalmas vizsgálat próbálta feltárni azt, hogy az orvos–beteg kapcsolatban milyen szerepe van a gyógyító nemének. Vajon az orvosi kommunikáció „gender-semleges”, és a különbségek inkább a kommunikációs stílusban (beteg- vagy betegségközpontú) keresendőek? Ilyen típusú vizsgálatok esetében nem klasszikus „papír-ceruza” tesztekről vagy laboratóriumban mért paraméterekről van szó, hanem megfigyelésekről és szubjektív beszámolókról. Így talán jobban érthető, miért mutatnak ilyen sokszínű képet a gyógyító neme és az orvos–beteg kapcsolat közötti összefüggést feltáró vizsgálatok.

Korábbi vizsgálatok szerint az orvosnők kommunikációja „páciensközpontúbb”. A videón rögzített orvos–beteg találkozások képeit elemezve a kutatók úgy találták, hogy az orvosnők - férfi kollégáikkal összehasonlítva – férfi kollégáikkal összehasonlítva – több időt töltenek betegeikkel, többet kérdeznek, nagyobb hangsúlyt helyeznek a prevencióra, és a terápia kialakításakor a páciens pszichoszociális háttértényezőire is nagyobb figyelmet fordítanak. Ugyanakkor az „orvosi” információk átadásában nem fedeztek fel jelentős különbséget a két nem között.

Joggal kérdezhetjük azt is, hogy a gyógyító és a páciens nemének „együttállása” befolyásolja-e a terápiás kapcsolat hatékonyságát? Sok-sok vizsgálat egybehangzóan azt mutatja, hogy az orvosnő–női páciens esetében a leghatékonyabb a gyógyító kapcsolat, míg az orvosnő–férfibeteg konstelláció tűnik a legkevésbé eredményesnek. Ezek a vizsgálatok arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyógyító és betege nemi „megoszlása” mellett a szakterületnek is komoly szerepe van az orvosválasztásban, mert az „érzékeny” vizsgálatok esetében (nőgyógyászat, urológia) a betegek szívesebben keresnek fel azonos nemű orvost.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

 A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

Gyakori tünetei közé tartozik a menstruációs ciklus zavara vagy elmaradása, a nehezített teherbeesés, a petefészek po

Arra keresték a választ, hogy a Covid-19 járvány miatt bevezetett korlátozások miként változtatták meg az emberek fiz

Minden emberi élet számára vannak értékek és értékes célok - viszont egyre kevésbé tudjuk megmondani, hogy mi az, ami

Az akár évtizedekig is elhúzódó, súlyos szociális izolációval járó állapotot, az ezzel járó sajátos viselkedést – és

Akár a keringési betegségek kialakulásának rizikóját is növelheti a szociális jetlag nevű jelenség, ami alatt a szaba