Jelenlegi hely

Az Y generációs szülők

sokan nehezen élik meg, hogy az újszülött gondozása a szépségeken túl problémát is jelent

A fiatal anyák sokszor kínzó érzelmi válságként élik meg, hogy életük teljesen átalakult, elveszett a szabadságuk. Ennek következményét gyakran a gyerek sínyli meg, aki állandóan jelenlévő új tagként folyamatos ellátást és érzelmileg stabil anyát igényel. Ha egy nő nyíltan kommunikál erről az érzésről, az nem az anyaság elutasítását jelenti, hanem annak felismerését, hogy előző felnőtt, önálló életvitele továbbra is fontos maradt. A gyermekkel való pszichés kapcsolatnak is jót tesz, ha a tilalom alatt álló,  „tabu” érzelmek és indulatok kimondhatók, mert nem gerjesztődnek tovább.

Szerző: 

A szülés utáni néhány hét általában mindkét fél számára a közös új élmény befogadását, vagyis a kisbabával való ismerkedést, összeszokást és összecsiszolódást jelenti. A tennivalók sokasága kezdi feszesen szabályozni a hétköznapokat. Az anyák általában minden figyelmükkel gyermekük felé fordulnak, az addigi értékrend megváltozik, és minden a csecsemő szükségleteinek rendelődik alá. Az anyaság élménye gyakran olyan erős, hogy a nő észre sem veszi, szinte csak a gyermekéről képes beszélni, s tudattalanul is azt várja el a férjétől, hogy az szintén csak erre legyen kíváncsi. Ennek az az érzelmi üzenete, hogy valójában kizárólag a baba a fontos, az élet többi területe – és benne a férj élete – kezd érdektelenné válni. Sok konfliktustól menekülhet meg az a pár, ahol mindkét fél arra törekszik, hogy a hajdani férfi-nő kapcsolatuk újraéledjen. Ha azonban az apa marginalizálódik (peremre kerül), szokatlan érzelmi attitűddel, haraggal, irigységgel, féltékenységgel reagálhat a helyzetre.

Az ilyen szituációkból következik az, hogy az ifjú apa nem rohan haza, nincs az arcán túláradó boldogság, mert nehezen emészti meg, hogy megszokott érzelmi pozíciója megváltozott.

Az anya pedig azt éli át, hogy amíg az ő élettere beszűkül az otthonára, addig az apa változatlanul a külvilágban dolgozik és működteti kapcsolatait. Ez egy idő után óhatatlanul aszimmetrikus helyzet kialakulásához vezethet: az anyával otthon nem történik semmi, csak a bevásárlás és a sétáltatás jelenti a külső élményforrásokat, míg társa élete továbbra is érdekes és változatos. Az első hajszálrepedések akkor mutatkoznak, mikor az anyák rossz néven veszik, ha munkaidő után nem azonnal rohan haza férjük, vagy továbbra is megtartja hobbiját, sportol, barátkozik, szórakozik. Még a legmegértőbb nőben is indulatok születhetnek, hiszen ő egy izolált és kiszolgáltatott helyzetben van, nem rendelkezik már annyi szabadidővel, mint régen, napirendjét sem saját szempontjai szerint osztja be, s ha ráadásul még vacsorát is neki kell főznie, végképp átélheti a konyha–gyerekszoba–közért háromszögébe zártságot. A fiatal anyák sokszor kínzó érzelmi válságként élik meg, hogy életük teljesen átalakult, elveszett a szabadságuk. Ennek következményét gyakran a gyerek sínyli meg, aki állandóan jelenlévő új tagként folyamatos ellátást és érzelmileg stabil anyát igényel.

 

A cikk a Mindennapi Pszichológia 2010. 2. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A nagymamák kulcsfontosságú szerepet játszanak az unokák fizikai és pszichés jóllétét – és végső soron túlélését – illetően. 

Sokszor előfordul, hogy az életük sok területén jól teljesítő nők és férfiak anyjukhoz, szüleikhez való kapcsolata ér

A „rendes emberről” minden család kialakít egy narratívát - ez a mitikus alak hús-vér valójában nem létezik, de szell

Az akár évtizedekig is elhúzódó, súlyos szociális izolációval járó állapotot, az ezzel járó sajátos viselkedést – és

Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés.

A Skool legújabb programjával arra vállalkozik, hogy megkönnyítse az autista gyermekekkel élő családok mindennapjait.