Hirdetés

Lexikon

A A B B C C CS D D E F G G H I J K K L M M N N O P P R R S SZ T V V V

Cs

  • Családi adaptivitás

    Megmutatja, hogy a családok mennyire nyitottak a családszerkezeten belüli változásokra. Az adaptivitás dimenzióját négy övezetre oszthatjuk. Az extrém alacsony adaptivitást merevnek, az extrém magasat kaotikusnak nevezzük. A közbülső, kiegyensúlyozott területek neve: strukturált és rugalmas. Ezeket jó házastársi és párkapcsolati funkcionalitás jellemzi. Egy strukturált családnál jellemző az alkukat is elbíró, demokratikus vezetés. A szerepek stabilak, de megoszthatók, és kevés a változtatható szabály. A rugalmas családoknál egyenlőségalapú a vezetés, és demokratikus a döntéshozatal. A tárgyalásokba akár a gyermekek is bevonódhatnak. A szerepek közösek, folyamatosan változhatnak, és igazodnak a különböző családciklusokhoz.

  • Családi kohézió

    A kohézió a családon belül kifejezi azt, hogy az egyes családtagok hogyan egyensúlyoznak az elkülönülés (függetlenség) és az együttesség (függőség) között. A családi kohézió erőssége alapján négy szintet lehet megkülönböztetni az alacsonytól a magas szintig: szétesett, tagolt, összetartó, egybefonódott.

  • Csoportkollektivizmus

    Olyan erő, amely az egyént csoportokhoz köti, például: büszkeség, hűség, elköteleződés.

S

  • Reguláció

    Szabályozás.

  • Salutogenikus szemlélet

    A latin salus (jóllét, egészség) és  genesis (teremtés) szavakból álló kifejezés. Aaron Antonovsky amerikai szociológus 1979-ben közzétett elmélete a pozitív pszichológia egyik legfontosabb programpontja lett. Szerinte a pszichológiának nem elsősorban a betegségek okaival kellene foglalkoznia, hanem azzal, hogy milyen tényezők hatására lesz valakiből egészséges, a stresszel hatékonyan megküzdő személy. Úgy vélte, hogy e tényezők közül a koherenciaérzék (a világ egységben látása, a globális gondolkodás, az összefüggések felismerésének és megteremtésének képessége) a legfontosabb. 

  • Spektrumjelenség

    Egy dimenzión sokféle értékű vagy elhelyezkedésű dolgok összessége.

  • Stigmatizáció

    Megbélyegzés. Eredetileg azt jelentette, hogy valakin Krisztus szent sebei jelennek meg. Társadalomtudományi értelemben a stigma olyan tulajdonság, amit a többség bűnösnek, megvetendőnek, szégyenletesnek vagy undorítónak ítél, így az ilyen tulajdonsággal rendelkező személyt megbélyegzik, kirekesztik. Stigma lehet a kisebbségi származás, a krónikus betegség (pl. rák, AIDS), a fogyatékosság, a homoszexualitás, a vallás, a bőrszín, de bármi olyan tulajdonság, ami az illető társadalomban negatívnak, nemkívánatosnak minősül. A stigmatizáció következménye a kirekesztés. 

  • Stimuláció

    Serkentés, ingerlés.

  • Stimuláns

    Serkentő (hatású anyag).

  • Stockholm-szindróma

    Egy stockholmi túszdrámáról kapta a nevét. Lényege, hogy a túszok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek általában szeretetet kezdenek érezni kínzóik, rabtartóik iránt.

  • Stressz

    A szervezet olyan állapotát jelenti, amely az egyénnek a környezetével való interakciójából származik, viszonylag szélsőségesnek tekinthető, a fenyegetettség érzésére figyelmeztet, és amely a személy saját integritását és egészségét érinti. A kiindulópont a követelmények és a megküzdési kapacitás közti egyensúlyhiány felismerése. 
    Cannon írta le a vészreakciót: első szakasza az alarm-reakció, mely a belső egyensúly védelmét szolgálja, majd az ellenállás szakaszában legerősebb a védekezés, ez később a kimerülés szakába megy át, mely a túl erős ingerek vagy a szervezet védekező erejének legyengülése miatt alakul ki.

  • Stresszor

    Élettani vagy érzelmi stresszt kiváltó tényező.

  • Szenzitizáció

    A tanulás egyszerű formája, amelyben az élőlény felerősíti egy olyan ingerre adott reakcióját, amelyet fenyegető vagy fájdalmas inger követ.

  • Szenzitív

    Érzékeny.

  • Szenzoros depriváció

    Ingermegvonás.

  • Szeparáció

    Szétválás. A pszichoanalitikus irodalomban leggyakrabban az anya és a növekvő kisgyerek fokozódó elkülönülésére vonatkozik. A gyermek szükségszerűen egyre önállóbb lesz, fokozatosan kialakítja saját, „külön”, személyes énjét, de az anyától való elválás nem optimális esetben intenzív félelmi reakciót idézhet elő. Az anyától való elszakadás következtében a gyermek félelmét ebben az esetben szeparációs szorongásnak nevezik.

  • Szezonális depresszió

    Bizony létezik olyan, hogy téli depresszió: Sesonal Affective Disorder (SAD). A legtöbben, akik ettől szenvednek, semmilyen kóros hangulatingadozást nem tapasztalnak az év többi részében, a depresszió tünetei kizárólag télen vagy – bármilyen meglepő is – nyáron jelentkeznek. A tünetek: sok alvás, nehéz reggeli felébredés, energiahiány, koncentrációhiány, rosszkedv, hizlaló ételekre való vágy, szexuális késztetés-zavar. Az igazi SAD nem igazán gyakori, általában a hangulatváltozokat a fény hiányának, nem a hőmérsékletnek tudják be, bár télen abból is sokkal kevesebb jut, legalábbis Magyarországon. Azonban a SAD komolyabb lelki betegségbe, klinikai depresszióba is átcsaphat. Ha tehát szezonális depresszióra gyanakszunk, kezdjük el kényeztetni magunkat sok fénnyel, vagy bármivel, ami a rosszkedv ellen hathat, nehogy átcsapjon valódi depresszióba! Ha viszont tüneteink a tavasz beköszöntével sem múlnak, forduljunk szakemberhez! (PJN)

  • Szignifikáns

    Jelentős; statisztikai értelemben nagy valószínűséggel jelen lévő hatás.

  • Szimpatikus idegrendszer

    A vegetatív idegrendszer egyik ága, amely a gerincvelőből ered. Emocionális izgalom során aktív. Bizonyos mértékig a paraszimpatikus idegrendszer antagonistája.

  • Szinapszis

    Egy idegsejt axonja és egy másik sejttestje vagy dendritje közti kapcsolat.

  • Szinaptikus plaszticitás

    Az idegsejtek kapcsolódásainak rugalmas alakulásra való képessége – ez a tanulás idegélettani alapja.

  • Szituatív

    Az adott helyzetből fakadó.

  • Szkizofrénia

    Súlyos elmebetegség, melynek több fajtája van. Tünetei általában két csoportba tartoznak: a „pozitív” tünetek a téveszmék, hallucinációk, a beszéd és a viselkedés szervezetlensége és a katatónia (merevség); „negatív” tünetei például a visszavonulás, az érzelmi elsivárosodás, a szociális kapcsolatok leépülése, az öngondoskodásra való képtelenség. A görög szkizein ’hasad’ és phren ’elme’ szavak összetételéből származik, a közvélemény talán ezért is gyakran összetéveszti a többszörös személyiségzavarral (bár megkülönböztetésük néha még a képzett szakembernek is nehézséget okozhat). Gyógyszeres pszichiátriai kezeléssel és pszichoterápiával tüneteit az esetek jelentős részében enyhíteni lehet.

  • Szocializáció

    A társadalmi normákhoz való viszony kialakulásának folyamata.

  • Szocio-kognitív

    A gondolkodás és a társas folyamatok egymásra hatását feltételező, arra épülő.

  • Szociogenetika

    Az öröklés társas, társadalmi jellegzetességeinek vizsgálata.

  • Szocioökonómia

    Társadalmi-gazdasági tényezők rendszere, illetve e rendszer tudományos vizsgálata.

  • Szociális fóbia

    Olyan helyzetekre vonatkozó heves és tartós kerülési reakciók, amelyekben az érintettek középpontba kerülnek. Az ilyen helyzetekre való utalás is pánikszerű feszélyezettséghez, izzadáshoz, a szívműködés felgyorsulásához és a lélegzet szaggatottá válásához vezet. Az érintettek általában belátják szorongásaik eltúlzottságát, de uralkodni fölöttük nem tudnak.

  • Szociális kompetencia

    Társas hatékonyság, az a képesség, hogy valaki szociális környezetében változást tudjon előidézni.

  • Szonográfus

    Ultrahang-vizsgálatokat végző szakember.

  • Sztereotípia

     Emberek, jelenségek egy csoportjáról alkotott, általában túláltalánosított séma.

  • Sztoicizmus

    Antik görög filozófiai irányzat, amely a társadalom és az ember vizsgálatával foglalkozott. Négy követendő erényt állít: a bölcsességet, a bátorságot, az igazságszeretetet és a mértéktartást vagy szenvedélymentességet. Mai felfogásban a sztoikus ember belenyugvással, rendíthetetlen belső egyensúllyal fogadja az eseményeket.

  • Szublimáció

    Egy szexuális impulzus úgy változtatja meg irányát, hogy egy társadalmilag elfogadott, nem szexuális jellegű cselekvéshez vezet. Freud szublimációnak főként a művészi tevékenységet és az intellektuális munkát tekintette: „a nemi ösztön rendkívül nagy erőmennyiséget bocsát a kulturális munka rendelkezésére, s ezt ama különlegesen jellegzetes tulajdonsága folytán teszi, hogy célját képes eltolni anélkül, hogy lényegében veszítene erejéből. Azt a képességet, hogy az eredetileg szexuális célt egy másik, immár nem szexuális, pszichológiailag vele mégis rokonságban álló céllal cserélje fel, nevezzük a szublimáció képességének.” 

  • Szubmisszió

    Engedelmesség.

  • Szubordinált

    Alárendelt, függő viszonyban lévő.

  • Szuggesztió

    Olyan kommunikációs üzenet, amely a befogadóban önkéntelen viselkedéses választ vált ki.

  • Száliens

    Kiemelkedő.

Sz

  • Szenzoros élménykeresés

    Olyan személyiségvonás, mely a változatos, újszerű és intenzív élmények keresését célozza meg. A viselkedés sokszor extravertált, kifele forduló, nagyon érzékeny a jutalomra. A magas szenzoros élménykeresésre jellemző lehet még a jogi, pénzügyi, fizikai kockázatok vállalása is. Alacsony élménykereső magatartásnál a fentiek elkerülése és az azokkal kapcsolatos szorongás megjelenése jellemző.

  • Szociális intelligencia

    A szociális élet problémáinak megoldására szolgáló készségek és ismeretek összessége. Ezeket a készségeket meg lehet tanulni, nem velünk születettek. Jelentősége az emberi kapcsolataink kialakításában és ápolásában van.

Hirdetés
Hirdetés