A A B B C C CS D D E F G G H I J K K L M M N N O P P R R S SZ T V V V
F
-
Szemtől szembe.
-
Az átélt érzelem minőségét az arckifejezés által keltett fiziológiai arousal visszacsatolása határozza meg.
-
Statisztikai eljárás, amely során feltárható, hogy egy mérőeszköz mely tételei (pl. egy kérdőívben melyik kérdések) szerveződnek egy csoportba, vonatkoznak egy tulajdonságra.
-
A fallosszal kapcsolatos.
-
A pszichoanalízis elmélete szerint a személyiség egyik része az én és az ösztön-én mellett. A szocializáció folyamán a nevelés hatására kialakuló morális szabályozóerők forrása. A felettes én tudattalan kontrollműködése bűntudatként és szorongásként jelentkezik.
-
Nőies.
-
A gének változatosságán alapuló fizikai tulajdonság.
-
Egy észlelt inger mindig egy előtérből: figura, és egy háttérből áll, még akkor is, ha többértelmű ingerről van szó.
-
A cél oknak való tekintése. Például: „Miért süt a nap? – Azért, hogy ne fázzunk.”
-
Rögzülés; az analitikus terminológiában a pszichoszexuális fejlődés megrekedése.
-
Rugalmas.
-
Rugalmasság.
-
1. olyan akadályozó körülmény, amely zavarja vagy meghiúsítja a viselkedést. 2. az akadályozottság miatt kialakul érzés: bosszankodás, zavartság, harag.
-
"Orsó alakú”, az agy halántéki lebenyében található gyrus fusiformis egyéb feladatok mellett a nyelv- és arcfelismerésben vesz részt.
-
A fájdalom érzékletéhez nem csupán a fájdalomreceptorok aktivitása járul hozzá, hanem az is, hogy a gerincvelőben lévő idegi kapuk továbbengedjék jeleiket az agy felé. A kapuk viselkedését nemcsak nyomás, gyógyszerek, de attitűdök és szuggesztió is befolyásolja.
-
Szorongásos állapot, amely egy bizonyos tárgytól vagy helyzettől való félelmet jelent valódi veszély hiányában, például klausztrofóbia (zárt tértől való félelem), agorafóbia (nagy, nyitott terektől való félelem).
A szociális fóbiában szenvedőknek jellemzően sokszor még az emberekkel való kapcsolattartás is problémát okoz, de van, akinek csak a mások előtti szereplés, például felolvasás jelent gondot. Van olyan is, aki képtelen mások előtt enni vagy a mosdót használni. Az emberek jellemzően ilyenkor a cselekvés kínosságától szoronganak.
A speciális fóbiák a mennydörgéstől elkezdve a vízfóbiáig számtalan dologra vonatkozhatnak, és ami érdekes: az élet bármely időszakában, akár felnőttként is kialakulhatnak.
Kezelése: a behaviorista terápiák igen hatékonyak a probléma kezelésében. A szisztematikus deszenzitizáció módszerével a páciensek megtanulnak a félelemkeltő helyzet vagy inger közben relaxálni és a klasszikus kondicionálás szabályai szerint folyamatosan a relaxáció fog azokhoz a helyzetekhez társulni a szorongás helyett. Másik technika a speciális fóbiák kezelésére az elárasztás, amikor az embereket azzal szembesítik, hogy nem történik semmi rossz, ha például kígyóval vagy pókkal találkoznak. Ezek a terápiák az esetek 75 százalékában hatékonyak. A szociális fóbiák esetében szintén az expozíciót gyakoroltatják a pácienssel, azaz, hogy fokozatosan tegye ki magát azoknak a szociális helyzeteknek, amelyek félelemmel töltik el. (PJN)
-
Funkcionális mágnesesrezonancia-alapú képalkotó eljárás, amelynek segítségével a központi idegrendszer működés közben vizsgálható. Alapja, hogy a neurális tevékenység megnövekedett agyi vérátáramlással jár, ami megváltoztatja az agy által kibocsátott elektromágneses jelet. Az fMRI vizsgálókészülék („szkenner”) ezt a változást detektálja, s viszonylag jó felbontásban kirajzolja azt az agy térképén.