A A B B C C CS D D E F G G H I J K K L M M N N O P P R R S SZ T V V V
P
-
PTSD - Poszttraumás stressz zavar
Elviselhetetlen érzelmi megterheléssel járó helyzetek (pl. katasztrófa, erőszak) következményeként kialakuló lelki – de gyakran testi tünetekkel is járó – betegség.
-
Önellentmondás.
-
Kórosan gyanakvó (személy), aki mások ártatlan cselekedeteinek ártó, ellenséges szándékot tulajdonít.
-
A vegetatív idegrendszer egyik ága, amely nyugalmi állapotban aktív. Bizonyos mértékig a szimpatikus idegrendszer antagonistája.
-
A parietális (fali) agykéreg része, mely a különböző érzékelési minőségű információk egységesítéséért, összehangolásáért felel. Feladata a testérzékleti (szomatoszenzoros) integrácó, valamint a látási és a sajáttest mozgásának érzékeléséből fakadó (proprioceptív) ingerek egyesítése. Az egységes agytérképen a Brodmann 5-ös és 7-es áreákat (területeket) fedi le.
-
Észlelés.
-
Érzékeléssel kapcsolatos, érzékelésből származó.
-
Tökéletességre törekvés. Ha kényszerességig fokozódik, a perfekcionista személynek szenvedést okoz, hogy úgy érzi, nem tud maximális teljesítményt nyújtani és megfelelni (irreálisan magas) elvárásainak.
-
A születés körüli, a születéssel kapcsolatos.
-
Megszemélyesítés.
-
A közvélemény olyan gyógyszereket tekint placébónak, amelyek nem tartalmaznak valódi hatóanyagot, így nem a szer farmakológiai hatása, hanem pusztán a benne való hit gyógyhatású. Tudományos értelemben placébó minden olyan kémiai anyag vagy orvosi beavatkozás, amelyet egy betegség tüneteinek enyhítésére alkalmaznak, de specifikus hatása a betegségre nincsen. A gyógyszer, a fehér köpenyes orvos jelenléte, a vizsgálat már maga eredményezhet több-kevesebb javulást, mert ezek is tartalmaznak (nem direkten a betegség kezelésére irányuló) placébóhatást. (A szó egy latin nyelvű zsoltárból származik: Placebo Domino in regione vivorum, vagyis ’Megörvendeztetem az Urat az élők birodalmában’, Károli Gáspár fordításában: „Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén” – Zsolt 116:9.)
-
Többszempontúság, több megközelítés egymást megengedő alkalmazása.
-
A XX. század végén bontakozott ki ez a cselekvő, proaktív hozzáállást kifejező pszichológiai irányzat, mely főképp az emberi élet erőforrásait: a boldogságot, az élettel való elégedettséget és a jóllétet (well-being) tanulmányozza a tudományos lélektan módszereivel.
-
Bejósló tényező.
-
Az oldalsó (fali) agykéreg része, az én-érzés szerveződésében, a tudatosságban, a vizuális-téri tájékozódásban játszik szerepet.
-
A menstruációt megelőző néhány napban jelentkező fizikai és pszichés tünetek együttese.
-
A motoros (mozgásért felelős) agykérgi terület egy része, amely agyunk frontális (elülső) lebenyén helyezkedik el. Ennek a területnek az aktivitása a mozgások szenzoros vezérlésével és az izomműködéssel függ össze. Az agy egységes referenciatérképén a Brodmann 6-os áreával (területtel) egyezik meg.
-
A pszichoanalitikus iskola fogalma. Arra az állapotra és gondolkodásra utal, amikor a csecsemő vagy kisgyermek a – szimbólumokon alapuló – nyelvhasználatot még nem sajátította el. Az analitikusok szerint sok lelki probléma eredete a preszimbolikus vagy preverbális (nyelv előtti) korszakban keresendő.
-
Az enzimek előanyagai.
-
Kivetítés. A pszichoanalízis terminológiájában arra vonatkozik, hogy saját elfogadhatatlan tudattartalmainkat „átruházzuk” valaki másra.
-
Kivetítő, beleképzelő.
-
Kivetít, rávetít.
-
A jövőre vonatkozó emlékek keletkezése, elraktározása és előhívása. Fontos része a szándék és a sorrendiség („ha egy bizonyos esemény bekövetkezik, ezt és ezt kell tennem”). Viselkedésünk szervezésének fontos mechanizmusa.
-
Védő hatású.
-
Mentális és testi (központi idegrendszeri) károsodásokkal járó.
-
A bőr működése és a lelki folyamatok közötti összefüggést tanulmányozó interdiszciplináris tudományterület.
-
Egy lelki jelenség „mozgatórugóinak”, indító és gátló erőinek rendszere.
-
A beteg felvilágosítása betegsége lelki okairól és azok lehetséges megszüntetéséről.
-
Valamilyen ingerre adott pszichés válasz „helye” vagy leképeződése a testi folyamatokban.
-
Amikor az általános egészségi állapotot pszichológiai tényezők befolyásolják, például stressz, szorongás, harag vagy depresszió. Tipikusan ilyen lehet az asztma, a gyomorfekély, a hipertónia, a szívkoszorúér-betegség, az olyan vírusos és bakteriális eredetű megbetegedések, amikor a mindennapi stressz az immunológiai működést gyengíti, vagy a krónikus fejfájás. Ez utóbbi például a kutatások szerint a passzív személyiségtípussal hozható összefüggésbe, a krónikus tehetetlenségérzéssel, de hátterében állhat az ellenségesség, szorongás, depresszió és stressz is.
-
Lelki eredetű.
-
Az idegrendszer és a mozgás összefüggésével kapcsolatos.
-
Többnyire organikus hátterű súlyos mentális betegség, amelyben a gondolkodás, a realitás érzékelése, az érzelmek súlyosan károsodnak. Ma már nem használatos diagnosztikai kategória.
-
A pánikbetegség olyan szorongásos zavarnak tekinthető, amely heves szorongás, félelem és rossz közérzet ismételten jelentkező, több percig elhúzódó epizódjaiban nyilvánul meg. Leggyakoribb kísérő tünetei: légszomj és fuldoklásérzés, kábultság, bizonytalanság vagy tehetetlenség érzete, a szívverés felgyorsulása (tachycardia), remegés, izzadás, émelygés, elszemélytelenedés (identitásvesztés), vagy derealizáció (realitásvesztés), süketség, a végtagok bizsergése (paresztéziák), hideg- vagy meleghullámok, fájdalom, ill. fojtogató érzések a mellkasban, halálfélelem, az értelem vagy az önkontroll elvesztésétől való félelem.
P
-
Többszerelműség. Kettőnél több személy közötti intim kapcsolat egyidejű gyakorlata, elfogadása, melyről minden szereplőnek tudomása van, és amelyhez hozzá is járulnak. Meghatározó jellemzője az őszinteség, nyíltság és erkölcsiség a kapcsolaton belül.
-
A jövőre vonatkozó emlékek keletkezése, elraktározása és előhívása. Fontos része a szándék és a sorrendiség („ha egy bizonyos esemény bekövetkezik, ezt és ezt kell tennem”). Viselkedésünk szervezésének fontos mechanizmusa.
-
A jövőre vonatkozó emlékek keletkezése, elraktározása és előhívása. Fontos része a szándék és a sorrendiség („ha egy bizonyos esemény bekövetkezik, ezt és ezt kell tennem”). Viselkedésünk szervezésének fontos mechanizmusa.
-
A jövőre vonatkozó emlékek keletkezése, elraktározása és előhívása. Fontos része a szándék és a sorrendiség („ha egy bizonyos esemény bekövetkezik, ezt és ezt kell tennem”). Viselkedésünk szervezésének fontos mechanizmusa.
