A A B B C C CS D D E F G G H I J K K L M M N N O P P R R S SZ T V V V
M
-
Főáram; a többség által elfogadott irányzat.
-
Tudatosan feldolgozott információanyag.
-
Abraham Maslow amerikai pszichológus elmélete a szükségletek rangsoráról. ha egy szükséglet alapvetőbb. mint egy másik (pl. az ivóvíz alapvetőbb, mint a megbecsülés), akkor először mindig annak kielégítésére törekszünk.
-
Férfias.
-
A tobozmirigyben termelődő hormon, mely az alvás-ébrenlét ciklust szabályozza.
-
Különböző tartalmak összehangolása, összeépítése.
-
Külső tárgy vagy személy leképeződése az elmében.
-
Mások cselekvéseinek a saját elménkben lejátszódó utánzása. A tanulásnak és más emberek megértésének fontos eleme.
-
Egy személynek az a hite, hogy az ő feladata a világ bűnöktől való megváltása.
-
Több kutatási eredmény összesített vizsgálata.
-
Mikrobák, genetikai örökítőanyagaik és kölcsönhatásaik összessége egy bizonyos környezeten belül. Így beszélhetünk például az emberi testben élő mikrobák által felépített mikrobiomról.
-
Pillanatnyi, tudatosan nem szabályozható arckifejezés.
-
Közvetlen környezet.
-
Helytelen azonosítás.
-
Halálozási arány.
-
A viselkedés irányítottságát jelenti; az emberi és állati viselkedés indítékait meghatározó tényezők (a motívumok) összességét értjük alatta. A motiváció függvénye, hogy egy adott cselekvésforma mennyire kitartó, élénk, célirányos. Magában foglal olyan biológiai késztetéseket, mint az éhség, a szomjúság, a szexuális vágy és az önfenntartás ösztöne, de olyan magasabb szintű összetevői is vannak, mint a társas élet vagy az önmegvalósítás szükséglete.
-
Sokoldalú, sok szempontú.
-
A színlelt zavarok szélsőséges változata a kórkép. Ezek a betegek kórházról kórházra vándorolnak, mindenhol tüneteiket részletezik, magyarázzák, amelyek akár fölöttébb kidolgozottak is lehetnek. A szindróma Münchausen báróról kapta a nevét, aki a 18. században Európát járva mesélte az emreknek csodálatos, hihetetlen kalandjait, amelyekből többnyire egy szó sem volt igaz. A szindróma egy még ritkább formája az ún. helyettesítő Münchausen-szindróma, amikor a szülők szándékosan valódi fizikai betegségeket okoznak gyerekeiknek. Például úgy, hogy rosszul adagolják a gyógyszereket, fojtogatják őket vagy beszennyezik az ételüket. Az ilyen gyerekek 1o-3o százaléka belehal szüleik tevékenységébe. A probléma nagyon nehezen diagnosztizálható, mert a szülők látszólag igen aggódóak, odaadóak – ki gyanakodna ilyemire? Főleg, hogy ezek az anyák általában elég intelligensek, sokszor maguk is az egészségügyben dolgoznak.
A sima Münchausen-kórkép főleg férfiakra jellemző, de azért nőknél is megjelenik. Általában olyan emberek produkálják, akik gyermekkorukban gyakorta hosszú betegségben szenvedtek, kórházi kezelésen estek át, vagy általában nem bíznak az orvosokban. Ellenérzésük akár az egész orvosi szakmára kiterjed, esetleg régebben nővérként, laboratóriumi asszisztensként vagy valami hasonlóként dolgoztak. De olyanoknál is előfordul, akiknek tartós kapcsolatuk volt orvosokkal vagy függő, önsorsrontó jellemvonásokkal bírnak. Nagyon kevés adat áll ugyanakkor rendelkezésre, hogy milyen okok állhatnak az ilyen zavarok hátterében. A pszichológusok depresszióra, elégtelen szülői gondoskodásra gyanakszanak. Ezek az emberek talán ezen a furcsa módon próbálják pótolni a szociális támaszt, ami hiányzott és hiányzik az életükből. (PJN)
M
-
Rosszul alkalmazkodó. A maladaptív sémák olyan gondolkodásbeli, érzelmi és viselkedéses beállítódások, amelyek minden olyan helyzetben aktiválódnak, amelyre az adott séma érzékeny. A maladaptív viselkedés egyik példája lehet a túlzott önfeláldozás, amikor valaki mások igényeinek kielégítésére összpontosít saját kívánságainak rovására.
-
Alapvetően rossz megküzdési stratégia. Hátterében olyan negatív gondolkodási szűrő (kognitív torzítás) áll, melyben a magas elvárásoknak való megfelelés mellett a hibákra való fókusz aránytalanul nagy teret kap, és nincs összhangban a reális teljesítménnyel. Kiterjed a személyiségre, és jelentős funkciórontó jelleggel bír.
-
Az MI – angolul artificial intelligence, azaz AI – olyan program, amely mesterségesen létrehozott „tudat” által nyilvánul meg. A fogalmat leginkább a számítógépekhez kötik. A mesterséges intelligencia napjainkban a számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely a gépi tanulással, a gépek adaptációjával, intelligens viselkedéssel foglalkozik. Mivel a tudományág segítségével válaszokat próbálnak találni valós, életbeli problémákra, a mesterséges intelligencia rendszereket egyre kiterjedtebb területeken használják.
