Mit tehetünk, ha a szavak erejét ellenünk próbálják felhasználni?
Hirdetés
2019-02 lapszámban megtalálható
Tények és érzelmek a vitában
Amikor vitatkozunk, szavaink a fegyvereink. A szavak erejével állítunk, bizonyítunk, kritizálunk, próbáljuk meggyőzni vitapartnerünket és a hallgatóságot.
Egy-egy jól megválasztott kifejezés képes arra, hogy elterelje vagy éppen eldöntse a vitát. Ezt a jelenséget vizsgálja a keretezés elmélete, melyről decemberi számunkban írtunk részletesebben. De mégis mit tehetünk, ha a szavak erejét ellenünk próbálják felhasználni? Miben áll pontosan a szavak ereje?
Amikor információt közlünk, egyúttal a hozzá kapcsolódó érzéseinket is kifejezzük. Hasonlóképpen vitapartnerünkből is különböző érzéseket tudunk kiváltani, így befolyásolni értékítéletét az elmondottakról. Ez a kettősség arra vezethető vissza, hogy szavaink jelentése is kettős természetű. A szavak kognitív tartalma maga a közölt információ, ugyanakkor szavainkkal érzelmi viszonyulást is kommunikálunk – ezt hívjuk a szavak emotív tartalmának. Nézeteltérés tárgya a jelentés mindkét összetevője lehet: vitatkozhatunk arról, hogy tulajdonképpen mi is a tényállás, de arról is, hogy ketten kétféleképpen ítéljük meg a történteket.
Hirdetés
Gondoljunk csak arra, mennyire más fogadtatást kap, ha valakit kövérnek vagy teltkarcsúnak neveznek! Még ha ugyanarról az emberről is van szó, elutasítóbbnak gondoljuk az első megfogalmazást. Az is eszünkbe juthat, ma mennyivel divatosabb azt mondani, hogy kihívásokkal nézünk szembe, mintsem hogy problémáink vannak. A kihívás szó pozitív asszociációkat szül, mintha bátran állnánk elébe a megmérettetéseknek. Ezekben a példákban a szavak kognitív tartalma megegyezik, ám az emotív tartalomban már eltérést láthatunk. A jelentés két összetevője segít megérteni azokat a helyzeteket, amikor lényegében ugyanarról beszélünk, mégis teljesen eltérő érzések fogalmazódnak meg bennünk. Megeshet velünk, hogy olyan vitahelyzetben találjuk magunkat, ahol a vitapartnerünk érzelmeinkre apellálva próbál hatni ránk. Ez sokszor azért történik, mert az illető rájön, hogy állításainak információtartalma kevés ahhoz, hogy meggyőzzön bennünket... Természetesen érzéseinket, érzelmeinket nem tudjuk kizárni egy vitából, mégse feledkezzünk el a tényekről és az észérvekről, amikor véleményt formálunk. Ha nézeteltérésbe keveredünk, igyekezzünk belátni, miből fakad az egyet nem értés, így könnyebb lesz azt feloldani.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 2. számában olvasható
2019-02 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
Bolhából elefántot… – avagy hogyan (ne) vitatkozzunk?
Ha két vagy több ember él együtt, teljesen természetes, hogy vannak viták, súrlódások, hiszen mások az igényeink, mások az elvárásaink. Vita nélkül nincs párkapcsolat sem. Hogy ezektől félünk-e, hogy ...
Tanuljunk vitázni!
Mire jó a vitázás és egyáltalán mi fán terem a jó vita? Életünk során rengeteg szócsatát vívunk, s bár sokaknak egymás meggyalázása jut eszébe róla, a vita igenis produktív tud lenni – és nemcsak a ...
A szavaiddal sosem tudsz ártani?
Egy amerikai közmondás szerint botokkal és kövekkel összetörheted a csontjaimat, de a szavaiddal sose tudsz ártani. A közmondás lényege, hogy a fizikai fájdalommal szemben a verbális bántás nem hagy ...
„Ne forgasd ki a szavaimat!”
Szalmabábok a vitában
Sokszor érezzük azt, hogy vitapartnerünkkel valójában nem is ugyanarról vitatkozunk. Ha pedig ezt nem sikerül tisztáznunk, alighanem sosem jutunk közös nevezőre.
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print előfizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az előfizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves előfizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
