„Talán bábok vagyunk, bábok, akiket a társadalom láthatatlan zsinórjai rángatnak” S. Milgram
Hirdetés
2017-06 lapszámban megtalálható
Mit tudtunk meg valójában a Milgram-kísérletből?
Újragondolt engedelmesség
Milgram híres kísérletében hétköznapi embereknek fokozódó erősségű áramütést kellett adniuk egy idegennek, hogy a kutatók tesztelni tudják a büntetés hatását a tanulásra. A kísérlet célja azonban nem a büntetés és a tanulás kapcsolatának feltárása volt.
A valódi kérdés az volt, hogy az átlagosnak tekinthető emberek meddig hajlandóak elmenni, ha egy tekintélyszemély szélsőségesen negatív tettek végrehajtására kéri őket. A kísérlet megdöbbentő eredménnyel járt: az alaphelyzetben, ahol a „tanár” és a „tanuló” két külön szobában tartózkodott és csak rádión kommunikálhattak egymással, a vizsgálatban részt vevők 65 százaléka halálos erősségű áramütést adott a tanulónak. A fő kérdés a mai napig nyitott: miért voltak hajlandóak sérülést okozni a tanárok a tanulóknak?
A Milgram-kísérlet aktualitását jól mutatja, hogy a Santa Clara Egyetem kutatója, Jerry Burger 2009-ben, a lengyel Dariusz Doliński és társai pedig 2017-ben tették közé azokat a kutatásaikat, amelyek bizonyos módosítások mellett megismételték a kísérletet, és nagyjából hasonló eredményeket kaptak, mint Milgram annak idején.
Hirdetés
Az engedelmesség jelensége azért is jelent nagy kihívást, mert annak ellenére, hogy ismerjük a negatív következményeit, mégis szerves része mindennapjainknak. Gyerekkorunk óta arra vagyunk nevelve, hogy engedelmeskedjünk a minket körülvevő tekintélyszemélyeknek, legyenek azok tanárok, orvosok, rendőrök, vagy éppen óvodai gondozók. Életünk során hamar megtanuljuk, hogy értékeljük az engedelmességet, hogy bízzunk a tekintélyben, és azt is, hogy általában legyen egy olyan várakozásunk, hogy lesz valaki, aki majd parancsol egy adott helyzetben... Úgy tűnik, nem az okozza a gondot, hogy az emberek képtelenek ellenállni egy rosszindulatú vezetőnek, hanem az a nehéz, hogy felismerjék: egy látszólag racionális és jó szándékú autoritás valójában akár gonosz célokért is küzdhet. Ha elfogadjuk, hogy az engedelmesség a társas együttélés szükséges velejárója, akkor a lényegi kérdés talán éppen az: meg tudjuk-e tanítani a társadalom tagjainak, hogy megkülönböztessék egymástól a jó és a rossz tekintélyt? A cikk elején idézett mondatot Milgram végül így fejezte be: „… bár lehet, hogy bábok vagyunk, de olyan bábok, akik tudatossággal rendelkeznek. Talán éppen ez a tudatosság az első lépés a felszabadulásunk felé.”
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 6. számában olvasható
2017-06 lapszámban megtalálható
Ajánlott könyv
Életünk történetei
A történet rólunk szól. Vagy bennünk él. Vagy mi élünk a történetekben, melyeknek magunk vagyunk a szereplői, alakítói, befogadói, továbbadói, kárvallottjai és haszonélvezői. Fritz Breithaupt A narratív agy című könyvében érdekes alapállásból értelmezi a világot: az ember egész élete történetekből ...
A klikkesedés hatása a dohányzás elterjedésére
Konformizmus a tinik világában
Sinkó Dóra
Ebben az esetben már nem olyan könnyű nemet mondani és visszautasítani a cigarettát, mivel ezzel kiesnek a közös programból, idővel a társaságból is. ...
IQ – tévedések vígjátéka?
Monostori Andrea
Ha Magyarországon, vagy bármely más európai, észak-amerikai országban egy kreatív munkára embereket keresnek, az állásajánlatban gyakran megjelenik ...
Urai vagyunk-e saját választásainknak?
Ki mondja ki bennünk az első és az utolsó szót?
Jakabffy Éva Zoé
Lehetséges, hogy miközben hosszasan töprengünk azon, mit is tegyünk, valójában már régen meghoztuk döntésünket? Vagy talán ez esetben nem is mi ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2025/4
Éves előfizetés
Következő szám megjelenése: 2026-02-19
Befizetési határidő: 2026-02-03
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Ajándékozzon 2026-os éves előfizetést Karácsonyra és mi megajándékozzuk egy szabadon választott e-bookkal!
Az előfizetés ára 7,160 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves előfizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
