Hogy megértsük, miért nem sikerül minden kisgyermeknek gyorsan és jól megtanulnia olvasni, jó, ha ismerjük azt is, mit tud erről a kérdésről a tudomány. A hagyományos magyarországi munkamegosztásban az olvasástanulás pedagógiai, az olvasási zavar – beleértve a diszlexiát is, – gyógypedagógiai téma. Másutt ez nem egészen így van, s ma már nálunk is erősödik a pszichológia és az idegtudomány szerepe, meg egy kicsit a kettőjük házasságából született kognitív idegtudományé is. Mi több, egy nagyon új terület, a pedagógiai idegtudomány is szót kér, amely azt vizsgálja, milyen az iskola, mindenekelőtt a tanítási és fejlesztési módszerek hatása a fejlődő agyra, van-e kölcsönhatás mindezek és a gyerekek gondolkodása, emlékezeti teljesítménye, tudása között.

Megfelelő korban és megfelelő módszereket használunk-e?Igen is – meg nem is. Nem, hiszen az olvasás- és írástanuláshoz számos képesség és funkció nincs készen. Sem a nyelvi elemző rendszer, sem a nagy észlelőrendszerek, de még a finommozgásokat végző kezecskék fejlődése sem éri el a megfelelő szintet. Igaz, az iskolakezdet valóban kulturális konvenciókra épül: az európai gyerekek 5 és 7 éves koruk között kezdik az iskolát. Megfelelő tehát az iskolakezdési életkor? Igen, bár attól függ, honnan nézzük. Ha onnan, hogy mikor éri el az olvasás agyi rendszere az ideális előkészítettséget és a jól formálhatóságot, a 6-7 éves kort nem tekinthetjük tévedésnek. De vajon megfelelőek ehhez a módszereink? Nem mindegyik és nem mindenki kezében. Saját kutatási adataink szerint vannak olyan olvasástanítási módszerek, amelyek nem ártanak, de nem is használnak. Legalábbis elmulasztanak valami fontosat. Az agyi válaszok mérésével kimutatható, hogy elmulasztják a formálásra nyitott beszédészlelő rendszer megfelelő alakítását, nem használják ki a hangos olvasásban rejlő hasznos visszacsatolás (feedback) lehetőségét, nem alapoznak stabilan, nem jól és nem jókor, s talán nem is jó sorrendben fókuszálnak az olvasási utak kialakítására. Sok gyereknél későn s alig javíthatóan rögzülnek az agykérgi hálózat funkciói, a korrekció pedig a kiskamasz kortól kezdve egyre nehezebb. Ennek is agyfejlődési okai vannak.

A cikk lapunk szeptemberben megjelent 3. számában olvasható