A kevésbé ismert nyári depresszió

A téli hónapokat – a hosszú, sötét, hideg napjaikkal – sokkal inkább kötjük a levert, motiválatlan, akár depressziós állapotokhoz. Ellenben a napsütéses nyári időszakban kevesen gondolnák, hogy sokakat érinthet a szezonális affektív zavar (SAD) nyári változata. Bár kevésbé kutatott téma, Thomas Wehr, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) pszichiátere és kutatója szerint igenis valós problémáról van szó, amikor az érintettek úgy érezhetik, egyáltalán nincsenek szinkronban a világ többi részével, hiszen a csodás nyaralások, kerti bulik és a jókedvű sütkérezés helyett depressziós tüneteket tapasztalnak magukon.

A depresszió az év bármely szakában előfordulhat, de egyes kutatások szerint a melegebb hónapok különösen nagy kihívást jelenthetnek bizonyos emberek számára. Egyre több tanulmány mutat összefüggést a testhőmérséklet és a depresszió között, illetve a magas környezeti hőmérsékletet is összefüggésbe hozták a hangulati és mentális nehézségekkel. A nyári SAD gyakorisága továbbra is tisztázatlan, de mivel az éghajlatváltozás miatt a szélsőségesen meleg és változékony időjárás egyre gyakoribbá válik, a forró napok mentális egészségre gyakorolt hatásainak megértése és új, hatékony kezelések fejlesztése egyre fontosabb feladat lesz.

Hirdetés

Mi az a nyári szezonális affektív zavar?

Wehr kollégájával, Norman Rosenthallal, az NIH akkori pszichiáterével az 1980-as évek elején alkotta meg a SAD kifejezést a ciklikus téli depresszióban szenvedő emberekkel végzett kutatásaik alapján. A publikálás után azonban váratlan leveleket kaptak olyan személyektől, akik állították, hogy éppen ellenkező helyzet áll fenn esetükben: nyáron tapasztalnak depressziót, míg télen javul a hangulatuk. Wehr és Rosenthal kutatócsoportja ezeket a beszámolókat vizsgálta egy 1987-es esetleírásban, melyben 12 olyan személyt írtak le, akiknél a visszatérő depressziós epizódok nyáron jelentkeztek. Egy 1991-es utólagos tanulmányban további 60 résztvevőt hasonlítottak össze, akiknek a fele nyári, a másik fele pedig a téli SAD csoportjába tartozott. Mindkét csoport megfelelt az általában szezonálisan visszatérő depresszió klinikai kritériumainak, de a két kohorsz között eltérő tüneteket tapasztaltak.

A téli csoport tagjait letargikus hangulat jellemezte, és téli álmot alvó állatokhoz hasonlították magukat, ezzel szemben a nyári csoport ingerlékenyebb és nyugtalanabb volt. A téli kohorsz gyakrabban és többet aludt, nem volt ritka a túlevés és a súlygyarapodás, míg a nyári kohorsz nagyobb arányban számolt be álmatlanságról, csökkent étvágyról és fogyásról. Számos kutatás a télen előforduló szezonális affektív zavar kiváltó okainak a rövidebb nappali órákat, illetve a korlátozott napfény-expozíciót tekinti, mindezek miatt a klinikusok a fényterápiát javasolják lehetséges kezelésként. Ezzel szemben a nyári típus elsődleges kiváltó oka a hőség és a magas páratartalom lehet.

A téli változathoz képest a nyári SAD irodalma sokkal kisebb, ezért kutatók szerint az előfordulási gyakoriságát csak találgatni lehetne. Azt azonban több tanulmány is dokumentálta, hogy a hőség milyen hatással lehet a hangulati zavarokra és a viselkedésre. Többek között az agresszió és az erőszakos bűncselekmények száma növekszik (Hsiang, 2013), a pszichiátriai sürgősségi osztályokra való bekerülés is a melegebb napokon tetőzik (Nori-Sarma, 2022), és az öngyilkosságok aránya is a hőmérséklettel együtt emelkedik (Burke, 2018).

Kim Meidenbauer, a Washington Állami Egyetem professzora a hőség pszichés hatásait kutatva jó néhány hipotézist fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a hőség miért válthat ki depressziót. Egyrészt megzavarja a minőségi alvást, ami kritikus fontosságú a mentális egészség szempontjából. Másrészt a hőség fizikai stresszorrá válhat, mert a normál testhőmérséklet fenntartása szintén erőforrás-igényes folyamat, különösen a gyermekek, az idősek és azok számára, akik olyan gyógyszereket szednek, amelyek hatással vannak a szervezet hűtési képességére. Ha az emberek hosszú időn keresztül kényelmetlenül érzik magukat, az óhatatlanul kihat az érzelmi állapotukra is. Egy 2018-as áttekintő tanulmány szerint a hő megzavarhatja az ébrenlét alatti agyi aktivitásban részt vevő neurotranszmittereket, ami hozzájárulhat a depresszióhoz. Emellett több tanulmány is megállapította, hogy a depressziós emberek testhőmérséklete magasabb, különösen éjszaka (Mason és mtsai, 2024), ami arra utal, hogy maga a depresszió az, ami alááshatja a szervezet hőmérséklet-szabályozó képességét.

Wehr szerint a hőmérséklet és a mentális egészség közötti kapcsolat vizsgálata segíthet a depresszió hátterében álló mechanizmusok feltárásában és akár a kezelések javításában, ami különösen fontos, mivel a szakértők túlnyomórészt egyetértenek abban, hogy az éghajlatváltozás valószínűleg súlyosbítani fogja az időjárás mentális egészségügyi kockázatait.