Biztosan előfordult már velünk szülőként, hogy rácsodálkoztunk, egyes helyzeteket mennyire másképp élnek meg a gyerekek. Ezalól az iskolakezdés sem kivétel. Míg vannak, akik izgatottan várják, hogy visszatérjenek az iskolapadba, vagy éppen az óvodából kikerülve belépjenek a nagyfiúk és nagylányok világába, addig másokat megrémít az új helyzet, és nehezen fogadják a változást. Már egy néhány hetes nyári szünet is elég ahhoz, hogy a gyerek kikerüljön a tanév alatt megszokott körforgásból, és nehézségként élje meg a szeptemberi évkezdést. Előfordulhat, hogy olyan mértékű szorongást él át ezzel kapcsolatban, hogy fizikai vagy pszichés tünetek is jelentkeznek nála. Nézzük meg közelebbről, mit érdemes tudni a pszichoszomatikus tünetekről!

A test a lélek vészjelző rendszere

Lehet, hogy már mi is észrevettük magunkon, hogy bizonyos élethelyzetekben, ha nagyfokú stressz ér minket, fizikai tüneteket is érzékelünk. Gombócot érzünk a torkunkban, nehezen kapunk levegőt, vagy úgy érezzünk, mintha mázsás súlyok nyomnák a mellkasunkat. Az is előfordulhat, hogy ilyenkor gyakrabban fáj a fejünk, látási nehézségeink vannak, emésztési panaszokkal küzdünk, vagy rosszabbul alszunk. Ha ezek a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, első lépésként valószínűleg orvoshoz fordulunk. Az esetek többségében azonban a negatív leletek megnyugtatnak bennünket, olyan értelemben legalábbis, hogy semmilyen fizikai ok nem indokolja rosszullétünket. Pontosan ezekben az esetekben beszélhetünk pszichoszomatikus tünetekről, így következő lépésként a mentális egészségünket érdemes kicsit alaposabban feltérképezni. A pszichoszomatikus tünetek leggyakoribb kiváltó oka a stressz, aminek bizonyos helyzetekben a gyerekek is ki vannak téve. Előfordulhat, hogy szülőként azt gondoljunk, csemeténk csak megjátssza a tüneteket, hogy így hosszabbítsa meg egy-két nappal a nyári szünetet, vagy legyintünk egyet, hogy majd elmúlik az a hasfájás, ha meglátja a barátait, kedvelt tanárait. Fontos azonban tisztában lennünk vele, hogy a pszichoszomatikus tünetek hátterében valódi okok állnak, és mindezt komolyan kell venni, mert hosszabb távon az életminőség romlásához is vezethetnek. 

A pszichoszomatikus tünetek mögött rejtőzködő okok

A pszichoszomatikus tünetek megjelenési formáit két nagyobb csoportba sorolhatjuk. Beszélhetünk fizikai tünetekről, ilyen például a hasfájás, szédülés, hát- és fejfájás, továbbá a hányinger, illetve külön kell kezelnünk a pszichés tüneteket, amelyek közé tartozhat a fáradtság, kimerültség, ingerültség és az is, ha a gyermek alvási nehézségekkel küzd. Biztosan mi is vissza tudunk emlékezni egy-egy olyan életszakaszra, amikor a nagyfokú stressz miatt mindennap gyomorgörccsel ébredtünk, vagy annyira szorongtunk, hogy alig tudtunk aludni éjszaka. A gyerekek számára ez még ijesztőbb lehet, hiszen sokszor nincsenek tisztában vele, mi okozza ezeket a tüneteket.Ami a legtöbb gyereknek kihívást okoz, az az ismeretlentől, változástól való félelem. Ez természetes, ha most kezdi az iskolát, hiszen teljesen új közegbe kerül, ahol sem a kortársait, sem a tanárait, de még magát az iskolarendszert sem ismeri. Nem csak ez okozhat azonban stresszt. A már iskolába járó gyerekek számára is ismeretlen lehet néhány új helyzet, jönnek új tanárok, megváltozhatnak a baráti kapcsolatok, de ilyen akár egy új ülésrend is. A többhetes nyári időszak alatt már hozzászoktak, hogy a jól ismert otthoni közegben, a szüleikkel és a barátaikkal töltik a legtöbb idejüket, ehhez képest pedig nagy változást jelent az iskola beszabályozott rendszere. Ennél specifikusabb probléma, ha konkrét ok miatt tart az iskolától, legyen ez akár egy tanárral való múltbéli nézeteltérés, vagy egyes iskolatársakkal való negatív kapcsolat. Ennek szélsőséges példája az iskolai bullying, ami legtöbbször sajnos a szülők tudta nélkül történik. Visszatérni abba a közegbe, ahol a gyermeknek gyakran komoly konfliktusai adódnak a kortársakkal vagy egyes tanárokkal, ahol legrosszabb esetben verbálisan vagy fizikailag zaklatják, szintén nagyfokú szorongást válthat ki.

Vegyük észre a figyelmeztető jeleket!

Könnyebb dolgunk van, ha a gyerekünk szóvá teszi a kellemetlen tüneteket, és jelzi, hogy milyen fájdalmai, nehézségei vannak. Ebben az esetben érdemes ezekre nagyobb figyelmet fordítani, és ha kizártuk a fizikai okok valószínűségét, akkor meg kell vizsgálnunk, mi okozhatja számára a nehézséget. Nehezebb dolgunk van, ha a gyermekünk magától nem jelzi a problémát. Ha azt látjuk, hogy az iskolakezdés közeledtével kedvetlenebb, visszahúzódóbb, ingerlékenyebb, érdemes körüljárnunk, vajon milyen probléma áll a háttérben. 

Beszéljük át! Sokat segíthet, ha a gyerekünk érzi, hogy nyitottak vagyunk, és biztonsággal beszélhet a félelmeiről, problémáiról, ezáltal bizonyos fokig oldódik a szorongása is. 

Segítsünk neki! Ha konkrét okai vannak, amiért tart az iskolakezdéstől, akkor avatkozzunk be. Ha gondjai vannak az egyik tanárral, kérhetünk hozzá fogadóórát, hogy átbeszéljük a helyzetet. Ha a kortársakkal vannak nehézségei, jelezhetjük ezt a megfelelő tanárnak, osztályfőnöknek, aki így fokozottabban szemmel tudja tartani a gyerekek interakcióit, de beszélhetünk a kérdéses gyerek szüleivel is. Az, hogy milyen eszközt választunk a probléma megoldásához, nagyban függ az életkortól is. A tinédzserek valószínűleg már kisebb fokú közbeavatkozást várnak el a felnőttől, ám egy általános iskolásnál a szülőnek kell fellépni az érdekében.

Mutassunk példát! Ha nem áll konkrét ok az iskolakezdés okozta stressz mögött, akkor sem vagyunk tehetetlenek. Erősíthetjük a gyermekben a pozitív hozzáállást azzal, hogy mi magunk is optimistán viszonyulunk a tanév kezdetéhez. Ha a gyerek azt látja, hogy izgatottak vagyunk az ősz beköszöntével, és új lehetőségként tekintünk a következő időszakra, ő is könnyebben veszi majd az akadályt. 

Tegyük izgalmassá a felkészülést! Kisgyermekek esetében izgalmas program lehet a tanszerek közös beszerzése és rendszerezése is. Emlékezzünk vissza, talán mi is izgatottan válogattuk gyermekkorunkban a különböző füzetborítókat, ceruzákat. Ezek a jó élmények hozzákapcsolódnak az iskolakezdéshez, így a gyerek pozitívabban ítélheti meg azt.

Játékos stresszoldás. A hatékony stresszkezelést nem lehet elég korán kezdeni. Végezzünk együtt olyan, a gyermek életkorának megfelelő gyakorlatokat, amelyek fókuszában a stressz- és szorongásoldás áll.

Bár nincs egyszerű dolgunk a pszichoszomatikus tünetek felismerését illetően, ha tisztában vagyunk előfordulásuk lehetőségével, az esetleges tünetekkel, és nyitottan, elfogadással állunk a gyermekünkhöz, az hozzájárulhat ahhoz, hogy mihamarabb feltárjuk a probléma gyökereit, és hatékonyan kezeljük azokat. Így segíthetünk leginkább abban, hogy örömteli, pozitív élmény legyen számára az iskolába való visszatérés.

Nagy Dóra