Egyre több gyereket emelnek ki a családjából

Egyre kevesebb adat van, és az is egyre szomorúbb képet fest – summázza a Hintalovon Alapítvány a 2022-es évről megjelent Gyermekjogi jelentés lényegét.

A mostani a hetedik ilyen jellegű munkája az alapítvány által felkért szakembercsapatnak, akik a 2022. évben hatályba lépett jogszabályok, a legfontosabb gyermekjogi és gyermekvédelmi események, valamint a tavaly publikált kutatások, statisztikák, tanulmányok és médiatartalmak alapján állították össze jelentésüket. Idén igen kevés adatból és feltűnően kevés kutatási eredményből dolgozhattak. Régiók, társadalmi csoportok és egyéni élethelyzetek szerint rendkívül eltérő gyermeki sorsok vannak, és megannyi rendszerszintű tényező befolyásolja, hogyan érezték magukat a 18 éven alattiak Magyarországon.

Hirdetés

Gyermekbántalmazás és -veszélyeztetés

2021. december 31-én 110 750 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként – többségük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élt –, és 27 229 gyerek volt védelembe véve. A bűnügyi statisztika adatai szerint a 14 éven aluli gyerekek sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények száma 2021-hez képest nőtt, de 2022-ben valamelyest megnőtt a gyermekkorúak (13 évesig) által elkövetett regisztrált bűncselekmények száma is.

Munkaerőhiány a gyermekvédelemben

A KSH adatai szerint a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő kiskorú gyerekek száma is tovább emelkedett. A 21 172 gyerek közül 14 035-en nevelőszülőnél éltek. 2016. december 31-ig minden, családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni, ennek azonban Magyarország nem tudott eleget tenni: 2022-ben több mint 1500 12 évesnél fiatalabb gyerek élt gyermek- vagy lakásotthonban, még a 3 éves kor alatti, szakellátásban élő gyerekek közül is 332-en éltek gyermekotthonban, közülük 151 egyévesnél kisebb csecsemő volt. A gyermekvédelem komoly és tartós munkaerőhiánnyal küzd, a nevelőszülők egyre több gyereket nevelnek egyidejűleg. Kutatási eredmények szerint 2022-ben átlagosan három gyerek nevelkedett egy nevelőszülői háztartásban. Nagyrészt ugyancsak a munkaerő- és kapacitáshiány miatt a szakellátásban lévő 249 fő fogyatékossággal élő gyerek közül csupán hármat nevel nevelőszülő, a többiek mind intézményben élnek.

Nem javult az örökbefogadás helyzete sem

A KSH adatai szerint az örökbefogadásra váró gyerekek száma 2022-ben 1741, míg az örökbefogadásra alkalmas házaspárok száma 2756 volt. A várakozók túlnyomó része három év alatti gyereket szeretne örökbe fogadni, de az ilyen korú gyerekek száma a legkisebb. Tízévesnél idősebb gyereket – akik 2022-ben 625-en várakoztak örökbefogadásra – csak a potenciális magyar szülők 2%-a szeretne örökbe fogadni. Nagyjából minden tizedik gyereket külföldre vittek. Összességében elmondható, hogy hiába több az örökbe fogadni szándékozó szülőpár, mint ahány örökbe fogadható gyerek van, mégis sok gyerek ragad bent az állami szakellátás rendszerében, vagy kerül külföldre.

Mi van a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekekkel?

A SNI-s tanulók számának rohamos emelkedése, valamint a gyógypedagógusok hiánya egyre komolyabb gondot jelent. Már a 2021/2022-es tanévben is rendkívüli növekedés volt látható, ami a 2022/2023-as tanévben sem állt meg. A KSH előzetes adatai szerint számuk a tavalyi évben meghaladta a 100 ezer főt. Az óvodákba és az általános iskolákba is körülbelül 1000-rel több SNI-s gyerek járt, mint egy évvel korábban.

A Gyermekjogi jelentés (a korábbi évek anyagaival együtt) elolvasható itt .

Gyermekjogi_jelentes_2022Letöltés